
Laudator temporis acti: Ünnepi tanulmányok a 65 éves Horváth Attila tiszteletére
Absztrakt
A kötetben közölt ünnepi tanulmányokkal pályatársai, kollégái, barátai és egykori tanítványai tisztelegnek Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró előtt 65. születésnapja alkalmából.
Tartalom
-
Címnegyedív
-
Tartalomjegyzék
-
Laudációk
-
Köszöntő
-
Horváth Attila 65. születésnapjára
-
Tanulmányok
-
Nagy Imre szerepe a 70 éve elfogadott második tanácstörvény előkészítésében
-
A tilos szerződési klauzula és a polgári jogi kodifikációk
-
Történeti alkotmány a fiatal Bónis György gondolkodásában
-
A szocializmus sajátos vidéki „kisbíróság-szervezési gyakorlata”A Kemecsei Járásbíróság (1952–1956) példája
-
Néhány gondolat a 2024. június 9-én megtartott főpolgármester-választás margójára
-
Adalékok az Alkotmánybíróság környezetvédelmi üzenetéhezA múlt és a jövő összekapcsolása
-
A kormány szerkezete és a szovjet típusú diktatúraA minisztertanács a Rákosi-korszakban
-
Nemzetközi hatások és a magyar jogfejlődés a 19. századbanSajátosságok és kihívások
-
„Gratiam et misericordiam specialem facimus…”Zsigmond király kegyelmezési gyakorlata
-
Vom Landtag zum Parlament als dem „schönsten Gebäude der Hauptstadt“Verfassung und Architektur
-
A személyi szabadsághoz való jog a történeti alkotmány fényében
-
A magyar Carl Schmitt-recepció helyzete
-
Megfontolások a condictio természetéről
-
Metternich és az Európai UnióVajon érdemes-e felidéznünk Metternichet a 21. század első negyedében?
-
Jogfosztás és közigazgatásA közigazgatási szervezetrendszer átalakítása a magyarországi németek kitelepítése kapcsán
-
„Az orosz medve nem jött be”Sztálin és a finn fegyverszünet
-
A hármas prioritás relevanciája három évtized után
-
A szerződési jog közjogi vonatkozásaiAz elmélet és a gyakorlat találkozása a támogatási szerződés példáján keresztül
-
Néhány gondolat az ENSZ globális digitális megállapodás kezdeményezéséről
-
A szlovák jogi infrastruktúra kialakítására irányuló törekvések a hosszú 19. században
-
Kiss Ferenc (Ferenc De Kiss) emlékirataiÁttekintés egy eddig ismeretlen, jelentős kordokumentumról
-
A közszolgálat mint pénzügyi befektetés a közép- és újkori Franciaországban
-
Néhány apróság a kereskedelmi operátumokrólA rendszeres bizottságok megyei véleményei (1831–1832)
-
Non iuris neccessitate sed importunitate petentisInnozenz III. als Richter und Schlichter im Umfeld der Besetzung des Erzbistums Esztergom
-
Amiről a nők által készített végrendeletek szólnak
-
Teremtésmítosz a perzsa jogban
-
Luthers Hexenglaube und die Hexenverfolgung
-
„À la recherche du temps perdu”
-
A 2021–2022. évi üzemanyagár-maximálás gazdasági versennyel összefüggő alkotmányossági vetületei
-
A „védelmi veszélyhelyzet” (tumultus) mint rendkívüli állapot a Római Köztársaságban
-
Részvénytársaságok az 1950-es években
-
A „jogi dualizmus” az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1918–1938)
-
Marxizmus a marxizmus utánAdalékok az ideológiák halálának téziséhez
-
Értékmentés máskéntZ generáció és mesterséges intelligencia az egyetemeken
-
Anmerkungen zum Hitler-Prozess (1924)
-
„Tarnen und Täuschen“ in der populären RechtsliteraturÜber das Verwischen von Spuren zwischen Österreich und Ungarn in der Mitte des 19. Jahrhunderts
-
Európai egységgondolat történelmi távlatban
-
A szólásszabadság hatálya és a „tettleges véleménynyilvánítás” az Alkotmánybíróság gyakorlatában
-
Átformálódó szabadalmi jogUtóhatások és új fejlődési irányok Magyarországon a második világháború után
-
Alapelvek a szocialista büntetőeljárási jogban
-
Baranya szerb megszállásának első éve a Pécsi Ügyvédi Kamara iratainak tükrében
-
Nemzetközi jogi összefüggésű fogalmak Werbőczy Tripartitumában
-
Szemelvény a magyarországi szocialista tervgazdasági rendszerrőlAz új gazdasági mechanizmus szabályozása
-
„Handelsfrauen“Bemerkungen zur Veränderung der rechtlichen Bedingungen kaufmännischer Tätigkeit von Frauen im Mitteleuropa des 19. Jahrhunderts
-
A klasszikus jogállam a nemzetállambanKontra: „az állam nélküli” jog az Európai Unióban
-
Névváltoztató bíróságok és a népköztársasági bírósági szervezet kialakítása (1945–1954)
-
A büntető törvényjavaslat tárgyalásának előzményei az 1843. évi diétán
-
Az osztrák és a magyar házassági jog összeütközése és a magyar Igazságügyminisztérium az 1910-es években
-
A föderáció változataiIV. Károly két javaslata a közép-európai rendezésre (1918–1919)
-
Az öröklési szerződés jellegzetességei az alimentációs jogügyletek között
-
Szubjektív gondolatok a magyar közigazgatási bíráskodás kudarcairól és jelenlegi helyzetéről
-
A magyar főnemesség házasságkötési életkora a kora újkorban
-
Egy nagy reményekkel induló dunavecsei részvénytársaság gyors bukása az első világháború utáni inflációs válság árnyékában
-
A természetjog oktatása MagyarországonA bölcseleti gyökerektől a jogtudományi megközelítésig
-
A huszonhatok (vigintisexviri) kisebb köztársaságkori magisztrátusa az ókori Rómában
-
Az alkotmány alkotmányossága
-
Legal-Historical Analysis of Monk Simeon’s Charter Presented to the Monastery of Hilandar
-
Szegletkő vagy díszítés?Magyarország keresztény kultúrájának alkotmányos védelme
-
Das Privileg Rudolfs I. von 1274
-
Aki végtelenül sajnálta, hogy 1848-ban nem fogadtak el rendszeres alkotmánytörvénytSchvarcz Gyula (1838–1900) emlékezete
-
Népfelség és/vagy kompetencia?
-
Két jogértelmezési probléma az 1931-es kartelltörvény gyakorlatából
-
A történeti alkotmány vívmányainak figyelembevehetősége az Alkotmánybíróság uniós joggal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlása során
-
A közös külügyminiszter nem képes felfogniMagyarország ingerenciája a Duna-hajózás felett
-
Rebellió és tetthazafiság
-
Első lépések a magyarországi demokrácia felé 1989-ben, az 1989-es magyar választási törvényt övező politikai érdekek tükrében
-
Az állam és az egyház együttműködése Magyarországon 1894 és 1918 közöttKompetenciakörök és intézmények
-
Alkotmányok
-
Das Oberste Verwaltungsgericht in der Zweiten Tschechoslowakischen Republik
-
Az Aranybullától az Emberi és polgári jogok nyilatkozatán át a Lánchíd-törvényigSzemelvények a tulajdonhoz való alapjog témaköréből
-
A kartellszerződések célja a két világháború közötti időszakban Magyarországon
-
„Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait”Az Alaptörvény Q) Cikk (3) bekezdése első mondatának értelmezése az 53/1993. (X. 13.) AB határozat tükrében és ennek hatása a kommunista bűnökkel kapcsolatos hazai eljárásokra
-
Bírósági reformokA törvényességi óvástól a korlátozott precedensrendszerig
-
A Hivatásszervezet társadalmi államreform-víziója (1931–1945)
-
A közösségek méltóságának védelme a gyűlöletbeszéddel szemben az Alkotmánybíróság gyakorlatábanKülönös tekintettel a vallási közösségek védelmére
-
Adalékok az öt semmisségi törvényhez
-
Melléklet
-
A kötet szerzői

Letöltések
Megjelenés
2024.11.19
Sorozatok
Kategóriák
Copyright © 2024 Ludovika
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Részletek a rendelkezésre álló kiadványformátumról: PDF
PDF
ISBN-13 (15)
978-963-653-159-1