A megoldhatatlan felelősségi problematika meghaladása

A bagatell cselekményekre vonatkozó kodifikáció egyik sajátossága, hogy a releváns jogintézmény, így az 1879-ben született kihágás közel hat, majd az 1955-ben helyére lépő szabálysértés pedig hét évtizedig volt hatályban. Ám az 1955-ben indult koncepcióra alapozott kísérlet a szabálysértési joggal, mint egységesítő dogmatikai rendszerrel, használhatatlanná vált, ugyanis a harmadik szabálysértési kódex, a 2012. évi törvény, végérvényesen világossá tette, hogy a kriminális cselekmények és a közigazgatás-ellenesség nem kezelhetők azonos anyagi és eljárásjogi keretben. „Véget ért az egységes közigazgatási védelmi elképzelés, mivel egyre szélesebb körben váltak jellemzővé a szabálysértési jogon kívüli szankciók” – írja az ágazati jogalkotás, a közigazgatási szankciók megkerülhetetlen szakértője, Kis Norbert Az állami jogérvényesítés és közigazgatási büntetés dilemmái című habilitációs téziseire alapozott monográfiájában.

(Részlet a bevezetésből)