Államszervezési feladatok és kormányzási kihívások – a jogi kultúra és a joghatékonyság kontextusában
Szerzők
Absztrakt
A kötet átfogó igénnyel tárgyalja az államszervezési feladatok és kormányzati kihívások, valamint a jogi kultúra és a joghatékonyság között fennálló komplex viszonyrendszert.
Az első rész a jogi kultúra külföldi és hazai értelmezési kereteinek és típusainak kritikai elemzése mellett tárgyalja a jogi kultúrát pozitíve és negatíve befolyásoló nem jogi és jogi tényezőket, a magyar jogi kultúra főbb történeti jellemzőit és a jogi kultúrák mérhetőségét.
A második rész a joghatékonyság témakörével foglalkozik. Bemutatja értelmezési modelljeit, elvégzi azok kritikai feldolgozását, és tárgyalja a jog hatékonyságát befolyásoló jogi és nem jogi tényezőket és a jog hatékonyságának mérése kapcsán felmerülő kérdéseket.
A joggyakorlatra orientált jogelmélet híveként, továbbá művelőjeként a szerző nemcsak a jogi kultúra és joghatékonyság komplexitását mutatja be, hanem néhány aktuális problémára is reflektál.
Információk a szerzőről
egyetemi tanár
Hivatkozások
I. fejezet
Bakos Ferenc (2013): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Baxi, Upendra (1991): The Conflicting Conceptions of Legal Cultures and the Conf¬lict of Legal Culture. In Sack, Peter – Wellman, Carl P. – Yasaki, Mitsukuni Hrsg.: Monismus oder Pluralismus der Rechtskulturen? Berlin, Duncker & Humblot. 267–282.
Blankenburg, Erhard ed. (2000): Legal Culture in Five Central European Countries. The Hague, WRR.
Cotterrell, Roger (1997): The Concept of Legal Culture. In Nelken, David ed.: Comparing Legal Cultures. London, Routledge.
David, René (1977): A jelenkor nagy jogrendszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó.
De Cruz, Peter (1995): Comparative Law in Changing Word. London, Cavendish Publishing Ltd.
Doolan, Brian (1986): Principles of Irish Law. Dublin, Gill & Macmillan Ltd.
Eörsi Gyula (1974): A skandináv jogról és jogtudományról. Budapest, MTA ÁJTI.
Fleck Zoltán (2010): Változások és változatlanságok. Budapest, Napvilág.
Friedman, Lawrence Meir (1975): The Legal System: A Social Science Perspective. New York, Russel Sage Foundation.
Friedman, Lawrence Meir (1997): The Concept of Legal Culture. In Nelken, David ed.: Comparing Legal Cultures. London, Routledge. 33–40.
Hamza Gábor (2002): Az európai magánjog fejlődése. Budapest, Nemzeti Tan¬könyvkiadó.
Hesselink, Martijn W. (2002): The New European Legal Culture. In Hesselink, Martijn W. ed.: The New European Private Law: Essays on the Future of Pri¬vate Law in Europe. The Hague, Kluwer Law International.
Hesselink, Martijn W. (2009): European Legal Method? On European Private Law and Scientific Method, European Law Journal, Vol. 15, No. 1. 20–45.
Hofstede, Gert Jan – Anderson, Paul B. – Hofstede, Geert (2002): Exploring Cul¬ture: Exercises, Stories and Synthetic Cultures, London, Intercultural Press.
Javul Magyarországon a bírói függetlenség megítélése (2015). Elérhető: http://jog.mandiner.hu/cikk/20150309_javul_magyarorszagon_a_biroi_fuggetlen¬seg_megitelese (A letöltés ideje: 2020. 01. 20.)
Kecskés László (2012): Polgári jogi fejlődés az angol és a skót jogban. Budapest, HVG-ORAC.
Kohler, Josef (1909): Lehrbuch der Rechtsphilosophie. Berlin–Leipzig, Rothschild.54
Kondorosi Ferenc – Visegrády Antal (2012): A jog társadalmi küldetése az európai integráció és globalizáció korában. Budapest, Complex.
Kormány Attila (1999): Jogismeret és jogtudat a mai magyar társadalomban. De Jure, 3. sz.
Kulcsár Kálmán (1997): Jogszociológia. Budapest, Kulturtrade.
Martinico, Giuseppe – Pollicino, Oresete (2012): The Interaction between Euro¬pe’s Legal Systems. Cheltenham, Edward Elgar.
Mezey Barna (1996): Jogalkotás a XVI–XIX. sz. Magyarországon. Rubikon, 7. évf. 1–2. sz. 16.
Nelken, David (1997): Comparing Legal Cultures. London, Routledge.
Nelken, David (2012): Legal Culture. In Smits, Jan M. ed.: Elgar Encyclopedia of Comparative Law. Cheltenham, UK–Northampton, USA, Edward Elgar. DOI: https://doi.org/10.4337/9781847200204.00040
Paczolai Péter (1993): Constitutional Transition and Legal Continuity. Connecticut Journal of International Law, Vol. 8, No. 2. 559–574.
Péteri Zoltán (2010): A jogi kultúrák összehasonlításának előtörténetéhez. In Péteri Zoltán: Jogösszehasonlítás. Budapest, PPKE ÁJK.
Pokol Béla (2003): Jogszociológiai vizsgálódások. Budapest, Rejtjel.
Pokol Béla (2014): Alkotmánybíráskodás – Szociológiai, politológiai és jogelméleti megközelítésekben. Budapest, Kairosz.
Radbruch, Gustav (1978): Über die Methode der Rechtsvergleichung. In Zweigert, Konrad – Puttfarken, Hans-Jürgen Hrsg.: Rechtsvergleichung. Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft.
Rau, Zbigniew – Tracz-Tryniecki, Marek eds. (2014): Tocquevillian Ideas Con¬temporary European Perspectives. New York, University Press of America.
Rixer Ádám (2011): A történeti alkotmány lehetséges jelentéstartalmai. Jogelméleti Szemle, 11. évf. 3. sz. Elérhető: http://jesz.ajk.elte.hu/rixer47.html (A letöltés dátuma: 2020. 01. 20.)
Sólyom: Az alkotmánybírák nem másolnak, hanem gondolkodnak (2013). Elérhető: http://mandiner.hu/cikk/20130207_solyom_az_alkotmanybirak_nem_masol¬nak_hanem_gondolkodnak (A letöltés ideje: 2020. 01. 20.)
Strömholm, Stig (1981): An Introduction to Swedish Law. Uppsala, Kluwer.
Szakály Zsuzsa (2015): A történeti alkotmány és az alkotmányos identitás az Alap¬törvény tükrében. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 3. évf. 2. sz. 24–38.
Szmodis Jenő (2007): A nyugati jog alkonya? Állam- és Jogtudomány, 48. évf. 1. sz. 69–97.
Szmodis Jenő (2013): Sokrétegű alkotmány. Magyar Jog, 60. évf. 8. sz. 449–458.55 A jogi kultúra
Szmodis Jenő (2016): A kelet monisztikus kultúrája és sajátos jogrendszere. Magyar Művészet, 4. évf. 2. sz. 37–45.
Tárkány Szücs Ernő (1981): Magyar jogi népszokások. Budapest, Gondolat.
Tay, Alice Erh-Soon (1985): Law and “Legal Culture”. In Jørgensen, Stig – Pöyhönen, Juha – Varga Csaba Hrsg.: Tradition and Progress in Modern Legal Cultures. Stuttgart, F. Steiner
Varga Csaba (1979): A kodifikáció mint társadalmi-történeti jelenség. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Varga Csaba (1988): A modern formális jog és kultúrája: kihívások, buktatók. Jog¬tudományi Közlöny, 43. évf. 1. sz. 53–55.
Varga Csaba (1992): Európai integráció és a nemzeti jogi kultúrák egyedisége. Jog¬tudományi Közlöny, 47. évf. 10. sz. 442–447.
Varga Csaba (2000): Összehasonlító jogi kultúrák. Budapest, Osiris.
Varga Zs. András (2016): Történeti alkotmányunk vívmányai az Alaptörvény kógens rendelkezésében. Iustum Aequum Salutare, 12. évf. 4. sz. 83–89.
Visegrády Antal (1999): Angolszász jog és politika. Budapest–Pécs, Dialóg Campus.
Visegrády, Antal (2011): Um balanco das transformacoes democráticas no Centro- Leste Europeu. Revista Brasileira de Estudos Políticos, No. 103. 11–41. DOI: https://doi.org/10.9732/p.0034-7191.2011v103p12
Visegrády, Antal (2013): Prawo sędziowskie na Węgrzech. Filozofia Publiczna i Edukacja Demokratyczna, Vol. 2, No. 2. 6–21.
Visegrády Antal (2016): Jog- és állambölcselet. Budapest, Menedzser Praxis.
Vörös Imre (2016): A történeti alkotmány az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Közjogi Szemle, 9. évf. 4. sz. 44–57.
Watson, Alan (1974): Legal Transplants. Virginia, University Press of Virginia.
Winn, Jane K. (1994): Rational Practices and the Marginalization of Law: Journal of Practices of Small Business in Taiwan. Law and Society Review, Vol. 28, No. 2. 193–232. DOI: https://doi.org/10.2307/3054144
Zirk-Sadowski, Marek (2011): Court as Judges’ Interpretative Community. Jura, Vol. 17, No. 1. 142–150.
Zitelmann, Ernst (1900): Aufgaben und Bedeutung der Rechtsvergleichung. Deuts¬che Juristische-Zeitung, Vol. 5, No. 15. 329–332.
Zweigert, Konrad – Kötz, Hein (1971): Einführung in die Rechtsvergleichung auf dem Gebiete des Privatrechts. Tübingen, Mohr.
Zweigert, Konrad – Kötz, Hein (1998): An introduction to Comparative Law. Oxford, Clarendon Press.
II. fejezet
„A jelenleginél rosszabb alkotmány készül.” Interjú Kulcsár Kálmánnal. Magyar Nemzet, 1996. június 22. 8.
A második világháború története 1939–1945 (1977). III. kötet. Szerkesztette: Bedő László – Ács Tibor. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó.
Adorno, Theodor – Frenkel-Brunswik, Else – Levinson, Daniel (1950): The Authoritarian Personality. New York, Harper and Row.
Allott, Anthony Nicholas (1980): The Limits of Law. London, Butterworth & Co.
Almond, Gabriel A. – Verba, Sidney (1963): Civic Culture: Political Attitudes and Democracy in Five Nations. Princeton, University Press.
Andenaes, Johannes (1984): Punishment and Deterrence. Ann Arbor, University of Michigan Press.
Aronson, Elliot (1980): A társas lény. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Aubert, Vilhelm (1967): Some Social Functions of Legislation. Acta Sociologica, Vol. 10, No. 1–2. 97–120.
Baumgarten, Arthur (1922): Die Wissenschaft vom Recht und ihre Methode. Tübingen, Mohr.
Békés Imre – Bihari Mihály – Király Tibor – Schlett István – Varga Csaba – Vé- kás Lajos (1991): Szakvélemény: Az 1949 és 1990 között elkövetett, a társadalmi igazságérzetet sértő magatartások, illetve előnyök megítélésének, a felelősség megállapításának elveiről és jogi feltételeiről. Magyar Jog, 38. évf. 11. sz. 641–645.
Berkowitz, Leonard – Walker, Nigel (1967): Laws and Moral Judgements. Sociometry, Vol. 30, No. 4. 410–422.
Beutel, Frederick K. (1934): Some Implications of Experimental Jurisprudence. Harvard Law Review, Vol. 48, No. 2. 169–197. DOI: https://doi.org/10.2307/1332537 Beutel, Frederick K. (1957): Some Potentialities of Experimental Jurisprudence as a New Branch of Social Science. Lincoln, University of Nebraska Press.
Beutel, Frederick K. (1975): Experimental Jurisprudence and the Scienstate. Bielefeld, Gieseking.
Birkinshaw, Patrick – Harden, Ian – Lewis, Norman (1990): Government by Moonlight. London, Unwin-Hyman.
Blankenburg, Erhard (1977): Über die Unwirksamkeit von Gesetzen. Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie, Vol. 63, No. 1. 31–58. Elérhető: www.jstor.org/stable/23679131
Blankenburg, Erhard (1986): La recherche de l’efficacité de la loi. Réflexions sur l’étude de la mise en œuvre (le concept «d’implementation»). Droit et Societé, No. 2. 59–75. DOI: https://doi.org/10.3406/dreso.1986.899
Blankenburg, Erhard (1994): Dutch Legal Culture. Kézirat.
Boigeol, Anne – Commaille, Jacques – Lamy, Marie-Laurence – Monnier, Alain – Roussel, Louis (1974): Le divorce et les Français. INED Travaux et Documents. Cahiers, Vol. 1, No. 69. Paris, Presses Universitaires de France.
Boros László (1983): A család és a családi jog megjelenése az állampolgárok tudatában. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézetének Kiadványa.
Borucka-Arctowa, Maria (1967): O społecznym działaniu prawa. Warszawa, Állami Kiadó.
Borucka-Arctowa, Maria (1975): Die gesellschaftliche Wirkung des Rechts. Berlin, Duncker & Humblot.
Borucka-Arctowa, Maria ed. (1974): Świadomość prawna robotników: praca zbiorowa. Wroclaw–Warszava–Krakow–Gdansk, Zakład Narodowy im. Ossolińskich.
Cappelletti, Mauro (1979): Judicial Review in the Contemporary World. Indianapolis, Fordham Law Review.
Carbonnier, Jean (1969): Flexible droit. Textes pour une sociologie du droit sans rigueur. Paris, Librairie Générale de Droit et de Jurisprudence.
Curzon, Leslie Basil (1988): Jurisprudence. London, Pitman.
Csefkó Ferenc (1993): A jogalkotás és a társadalmi részvétel. In Wéber Attila szerk.:
Jogalkotás a jogállamban. [s. l.] Politikatörténeti Alapítvány.
David, René (1963): A Civil Code for Ethiopia: Consideration on the Codification of the Civil Law in African Countries. Tulane Law Review, Vol. 37, 187–204.
David, René (1977): A jelenkor nagy jogrendszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Downs, E. – Reyna, S. eds. (1988): Land and Society in Contemporary Africa. Hanover–London, University of New Hampshire – University Press of New England. Drinóczi Tímea – Petrétei József (2004): Jogalkotástan. Budapest–Pécs, Dialóg Campus.
Dux, Günter (1980): Probleme der Rechtssoziologie. Eine Einführung. In Rotter, Frank – Dux, Günter – Lautmann, Rüdiger Hrsg.: Rechtssoziologie. Heidelberg, Decker.
Edwards, Ch. (1993): English Law and Aboriginal Law: Australian Perspectives.
Az IVR 1993. évi izlandi világkongresszusán prezentált előadás.
Ehrlich, Eugen (1913): Grundlegung der Soziologie des Rechts. München–Leipzig, Duncker & Humblot.
Eörsi Gyula (1975): Összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Evan, William M. (1980): The Sociology of Law. New York, Free Press.
Favoreu, Louis (1992): Les Cours Constitutionnelles. Paris, Presses Universitaires de France.
Fenno, Richard F. Jr. (1978): Home Style: House Members in their Districts. Boston, Little, Brown and Co.
Fezer, Karl-Heinz (1986): Teilhabe und Verantwortung. München, CH. Beck.
Ficzere Lajos (1996): A hatályos joganyag deregulációs szempontú felülvizsgálatáról és csoportosításáról. Magyar Közigazgatás, 46. évf. 3. sz. 168–179.
Friedman, Lawrence Meir (1972): Einige Bemerkungen über eine allgemeine Theorie des rechtsrelevanten Verhaltens. In Rehbinder, Manfred – Schelsky, Helmut Hrsg.: Jahrbuch für Rechtssoziologie und Rechtstheorie 3. Zur Effektivität des Rechts. Düsseldorf, Bertelsmann Univeritätsverlag. 206–224.
Friedman, Lawrence Meir (1975): The Legal System: A Social Science Perspective. New York, Russel Sage Foundation.
Gábri Angéla (2018): A bírói döntéshozatalt befolyásoló szubjektív tényezők. Jogtudományi Közlöny, 73. évf. 5. sz. 244–251.
Gajduschek György – Fekete Balázs (2015): A magyar lakosság jogismerete az elmúlt fél évszázadban és ma – Összehasonlító elemzés Kulcsár Kálmán 1965-ös empirikus kutatása alapján. Pro Futuro, 5. évf. 1. sz. 11–28.
Geddert, Heinrich (1984): Recht und Moral. Berlin, Duncker & Humblot.
Geiger, Theodor Julius (1947): Vorstudien zu einer Soziologie des Rechts. København, Duncker & Humblot.
Gilles, Peter (1977): Humane Justiz. Hannover, Athenäum.
Greiffenhangen, Martin (1995): Politikai kultúra Németországban. [s. l.] Friedrich Ebert Stiftung, Tallózó, 15. füzet.
Gusfield, Joseph (1967): Moral Passage: The Symbolic Process in Public Designations of Deviance. Social Problems, Vol. 15, No. 2. 175–188.
Hart, Herbert (1961): The Concept of Law. Oxford, Oxford University Press. Hoekema, André J. (1993): La production des normes juridiques par les adminstration. Kézirat.
Horváth Barna (1942): A közvélemény vizsgálata. Kolozsvár, Nagy Jenő és fia
Horváth Barna (1995): Jogszociológia. Budapest, Osiris.
Imreh István (1973): A rendtartó székely falu. Bukarest, Kriterion. Imreh István (1983): A törvényhozó székely falu. Bukarest, Kriterion.
Jenkins, Iredell (1980): Social Order and the Limits of Law. Princeton, University Press.
Jones, Harry Willmer (1969): The Efficacy of Law. Evanston, Northwestern University Press.
Kajtár István – Visegrády Antal (1988): Jogtörténeti és jogelméleti adalékok a jog hatékonyságához. Jogtudományi Közlöny, 43. évf. 9. sz. 497–503.
Kaupen, Wolfgang (1972): Das Verhältnis der Bevölkerung zur Rechtspfege. In Rehbinder, Manfred – Schelsky, Helmut Hrsg.: Jahrbuch der Rechtssoziolo- gie und Rechtstheorie 3. Zur Effektivität des Rechts. Düsseldorf, Bertelsmann Universitätsverlag. 555–563.
Kelman, Herbert C. (1961): Three Processes of Social Influence. Princeton, University Press–Public Opinion Quarterly.
Kelsen, Hans (1934): Reine Rechtslehre. Leipzig–Wien, Deuticke.
Kelsen, Hans (1946): General Theory of Law and State. Cambridge, Harvard University Press.
Kelsen, Hans (1979): Allgemeine Theorie der Normen. Wien, Manz.
Kilényi Géza (1993): Alkotmánybíráskodás. Budapest, Unió.
Kiss László – Petrétei József (1996): A törvényhozástan alapvonásai. Pécs, PTE ÁJK.
Koller, Peter (1992): Theorie des Rechts. Wien–Köln–Weimar, Böhlau. Kretschmer, Gerald (1984): Pluralität der parlamentarischen Gesetzgebung –
Schranke oder Bedingung für effektive Normen. In Schäffer, Heinz – Triffterer, Otto Hrsg.: Rationalisierung der Gesetzgebung. Baden-Baden, Nomos. 167–171.
Kudrjavcev, Vladimir Nikolaevics – Nikitinszkij, V. I. (1980): Effektivnoszt pravovüh norm. Moszkva, I︠ U︡ ridicheskai︠ a︡ lit-ra.
Kulcsár Kálmán (1960): A jogszociológia problémái. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kulcsár Kálmán (1967): A jogismeret vizsgálata. Budapest, MTA JTI.
Kulcsár Kálmán (1971): A szociológiai gondolkodás fejlődése. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kulcsár Kálmán (1976): A jogszociológia alapjai. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kulcsár Kálmán (1977a): A jog hatékonyságának társadalmi tényezői. Jogtudományi Közlöny, 32. évf. 6. sz. 301–308.
Kulcsár Kálmán (1977b): A jog hatékonysága a társadalomban. Jogtudományi Közlöny, 32. évf. 8. sz. 448–453.
Kulcsár Kálmán (1982): Gazdaság, társadalom, jog. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kulcsár Kálmán (1987): Politika és jogszociológia. Budapest, Kossuth.
Kulcsár Kálmán (1997): Jogszociológia. Budapest, Kulturtrade Kft.
Kun Attila (2012): A puha jog (soft law) szerepe és hatékonysága a munkajog- ban – Az új Munka Törvénykönyve apropóján. Pázmány Law Working Papers. 41.
Levine, James P. (1972): Methodological Concerns in Studying supreme Court Efficacy. In Krislov, Samuel – Boyum, Keith O. – Clark, Jerry N. – Schaefer, Roger C. – White, Susan O. eds.: Compliance and the Law: A Multi-Disciplinary Approach. Beverly Hills, Sage Publications. 333–350.
Lijphart, Arend ed. (1970): Politics in Europe: Comparisons and Interpretations. Englewood Cliffs, Prentice-Hall.
Lipsky, Michael (1980): Street-level Bureaucracy. Dilemmas of the Individual in Public Services. New York, Russel Sage Foundation.
Livingstone, Stephen – Owen, Tim (1993): Prison Law. Oxford, Clarendon Press.
Lloyd of Hampstead, Dennis Lloyd Baron – Freeman, Michael David Alan (1985): Lloyd’s Introduction to Jurisprudence. London, Stevens.
Loomis, Charles P. (1945): Studies of Rural Social Organisation in the USA, Latin America and Germany. East Lansing, State Col Book Store.
MacIver, Robert M. (1969): Politics and Society. New York, Atherton Press.
Magyar Orvos IV. évf. 6–7. sz. 1996. július, 4.
Mayer, Max Ernst (1903): Rechtsnormen und Kulturnormen. Breslau, Shletter.
Merton, Robert K. (1957): Social Theory and Social Structure. Glencoe, Free Press.
Mock, Erhard (1988): Die politische Dimension der Rechtssetzung. In Schäffer, Heinz Hrsg.: Theorie der Rechtssetzung. Wien, Manz. 125–144.
Moór Gyula (1994): Jogfilozófia. Budapest, Püski.
Newman, Ralph A. (1973): Equity in the World’s Legal Systems. A Comparative Study. Bruxelles, Établissements Émile Bruylant.
Noll, Peter (1972): Gründe für die soziale Unwirksamkeit von Gesetzen. In Rehbinder, Manfred – Schelsky, Helmut Hrsg.: Jahrbuch der Rechtssoziologie und Rechtstheorie 3. Zur Effektivität des Rechts. Düsseldorf, Bertelsmann Universitätsverlag. 259–270.
Noll, Peter (1976): Erfahrungen mit Gesetzen. In Rödig, Jürgen Hrsg.: Studien zu einer Theorie der Gesetzgebung. Berlin–Heidelberg–New York, Springer Verlag.
Ost, François – van de Kerchove, Michel (1987): Jalons pour une théorie critique du droit. Bruxelles, Publications des Facultés Universitaires Saint-Louis.
Ott, Claus (1972): Die soziale Effektivität des Rechts bei politischen Kontrolle der Wirtschaft. In Rehbinder, Manfred – Schelsky, Helmut Hrsg.: Jahrbuch der Rechtssoziologie und Rechtstheorie 3. Zur Effektivität des Rechts. Düsseldorf, Bertelsmann Univeritätsverlag. 345–408.
Paczolay Péter – Visegrády Antal (1986): Osztrák–magyar jogfilozófiai tanácskozás a jogi érvényességről. Állam- és Jogtudomány, 29. évf. 2. sz. 338–346.
Paton, George Whitecross (1948): A Textbook of Jurisprudence. Oxford, Clarendon Press.
Perrin, Jean-François (1979): Pour une théorie de la connaissance juridique. Genéve, Droz.
Peschka Vilmos (1975): Max Weber jogszociológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Peschka Vilmos (1979): A jogszabályok elmélete. Budapest, Dabasi Nyomda.
Peschka Vilmos (1982): A jogalkotás minősége. Jogtudományi Közlöny. 37. évf. 8. sz. 564–567.
Pichler, Johannes W. – Griese, Karin J. (1993): Rechtsaktzeptanz. Wien–Köln–Weimar, Böhlau.
Podgórecki, Adam (1967): Dreistufen-Hypothese über die Wirksamkeit des Rechts. In Hirsch, Ernst E. – Rehbinder, Manfred Hrsg.: Studien und Materalien zur Rechtssoziologie. Köln–Opladen, Westdeutscher Verlag.
Podgórecki, Adam – Van Houtte, Jean – Kutschinsky, Berl (1973): Knowledge and Opinion about Law. London, M. Robertson.
Pokol Béla (1994): Jogbölcseleti vizsgálódások. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Popitz, Heinrich (1968): Über die Präventivwirkung des Nichtwissens. Tübingen, Mohr.
Posner, Richard (1972): A Theory of Negligence. Journal of Legal Studies. Vol. 1, No. 1. 29–96.
Raiser, Thomas (1987): Rechtssoziologie. Frankfurt, Hermann Luchterhand.
Rehbinder, Manfred (1989): Rechtssoziologie. Berlin–New York, Walter de Gruyter & Co.
Ripert, Georges (1935): La regle morale dans les obligations civiles. Paris, Librairie Générale de Droit et de Jurisprudence.
Ryffel, Hans (1972): Bedingende Faktoren der Effektivität des Rechts. In Rehbinder, Manfred – Schelsky, Helmut Hrsg.: Jahrbuch der Rechtssoziologie und Rechtstheorie 3. Zur Effektivität des Rechts. Düsseldorf, Bertelsmann Univeritätsverlag. 225–246.
Sajó András (1980): Jogkövetés és társadalmi magatartás. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Sajó András (1983): Jogtudat, jogismeret. Budapest, MTA Szociológiai Intézet.
Sajó András (1989): Gazdaság és jog kapcsolata – jogelméleti szempontból. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Sajó András – Székelyi Mária – Major Péter (1977): Vizsgálat a fizikai dolgozók jogtudatáról. Budapest, MTA ÁJTI.
Sajó András – Major Péter (1981): A jogtudat mikrokörnyezeti meghatározói. Budapest, MTA ÁJTI.
Samu Mihály (1989): Jogpolitika-jogelmélet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó.
Schneider, Peter (1970): Recht und Macht. Mainz, von Hase & Koehler Verlag.
Schwartz, Richard – Orleans, Sonya (1970): On Legal Sanctions. In Schwartz, Richard –Skolnick, Jerome eds.: Society and the Legal Order. New York, Basic Books.
Schwarz-Liebermann von Wahlendorf, Hans Albert (1976): Elements d’une introduction a la philosophie du droit. Paris, Librairie Générale de Droit et de Jurisprudence.
Shetreet, Shimon (1988): The Role of Courts in Society. Dordrecht–Boston–Lancaster, M. Nijhoff Publishers.
Shils, Edward A. (1951): The Study of the Primary Groups. In Lerner, Daniel – Lasswell, Harold D. eds.: The Policy Sciences. Stanford, Stanford University.
Solt Kornél (1974): A jogi definíció. Jogtudományi Közlöny, 29. évf. 12. sz. 727–731.
Somló, Felix (1927): Juristische Grundlehre. Leipzig, F. Meiner.
Stark, Christian – Weber, Albrecht (1986): Verfassungsgerichtsbarkeit in Westeuropa. Baden-Baden, Nomos.
Stouffer, Samuel Andrew (1949): The American Soldier. Princeton, Princeton University Press.
Sumner, William G. (1978): Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Budapest, Gondolat.
Szabó Imre (1978): A jog és elmélete. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szilágyi Péter (2015): Jogbölcseleti mozaikok a jog hatékonysága kapcsán. In Nochta Tibor – Monori Gábor szerk.: Ius Est Ars. Pécs, PTE ÁJK. 471–484.
Szmodis Jenő (2012): Multidiszciplináris jogi tanulmányok. Miskolc, Bíbor.
Szmodis Jenő (2013): A jutalmazás és büntetés szociálantropológiai összefüggéseiről. Jura, 19. évf. 2. sz. 130–137.
Szotáczky Mihály (1980): Változás és stabilitás a jogfejlődésben. In Ádám Antal – Csizmadia Andor szerk.: Jogtörténeti tanulmányok Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Pécs, PTE ÁJK.
Tárkány Szücs Ernő (2003): Magyar jogi népszokások. Budapest, Gondolat. Tebaldeschi, Ivanhoe (1979): Rechtswissenschaft als Modellwissenschaft. Wien–New York, Springer.
Teubner, Gunther (1989): Recht als autopoietisches System. Frankfurt am Main, Suhrkamp.
The Ethics of Legislative Life (1985). The Hastings Center. Institute of Society, Ethics and Life Sciences. 34–42.
Thibaut, John – Walker, Laurens (1975): Procedural justice. A psychological analysis. Hillsdale (US–NJ) – New York, L. Erlbaum Associates – Halsted Press Divison of John.
Tyler, Tom R. (1990): Why People Obey the Law. New Haven–London, Yale University Press.
Unger, Roberto Mangabeira (1986): The Critical Legal Studies Movement. Cambridge, Verso.
Ülken, Hilmi (1956): Le droit coutumier et le droit civil. Annales de la Faculté de droit d’Istanbul, No. 5.
Vago, Steven (1981): Law and Society. New Jersey, Prentice Hall.
Varga Csaba – Weinberger, Ota (1986): Rechtsgeltung. ARSP Beiheft 27. Stuttgart, Steiner.
Visegrády Antal – Gátos György (1990): Gondolatok a bírói jogalkalmazás hatékonyságáról. Jogtudományi Közlöny, 45. évf. 7–8. sz. 276–282.
Visegrády Antal (1988): A bírói gyakorlat jogfejlesztő szerepe. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Visegrády Antal (1995): A jog hatékonyságának problémái. Magyar Jog, 42. évf. 1. sz. 6–16.
Visegrády Antal (2015): Jogi alaptan. Budapest, Menedzser Praxis.
Weber, Max (1960): Rechtssoziologie. Neuwied am Rhein, Hermann Luchterhand Verlag.
Weber, Max (1987): Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Szociológiai kategóriatan. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Weinberger, Ota (1987): Recht, Institution und Rechtspolitik. Wiesbaden, Franz Steiner Verlag.
Weinberger, Ota (1988): Norm und Institution. Eine Einführung in die Theorie des Rechts. Wien, Manz.
Wróblewski, Jerzy (1978): Az ésszerű jogalkotás modellje Lengyelországban. In Antalffy György – Papp Ignác szerk.: Szemelvények állam- és jogelméleti szerzők műveiből II/1. Budapest, Tankönyvkiadó. 215–223.
Zagrebelsky, Gustavo (1986): La giustizia costituzionale. Bologna, il Mulino. Ziegert, Klaus (1983): The Theory and the Measurement of the Effectiveness of Legislation. Rechtstheorie, Vol. 14, No. 2. 204–245.
Zippelius, Reinhold (1991): Grundbegriffe der Rechts- und Staatssoziologie. München, CH. Beck.
Zippelius, Reinhold (1994): Rechtsphilosophie. Eine Studienbuch. München, CH. Beck.
Letöltések
Megjelenés
Kategóriák
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
.svg)
