
A 2024-es magyar EU-elnökség
Synopsis
2024. július 1-jén hazánk második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Magyarország már tapasztaltabban vág neki a feladatnak, ugyanakkor a lényegesen bonyolultabb viszonyok – az orosz–ukrán háború, a közel-keleti helyzet, az infláció, a súlyosbodó migrációs helyzet – következtében a tapasztalat önmagában nem elégséges egy sikeres elnökségi időszakhoz. Kreativitás, innováció és a hazánkhoz fűződő bizalom erősödése szükséges ahhoz, hogy sikerrel vegyük 2024 második félévében az akadályokat.
A tanulmánykötet célja egy átfogó helyzetjelentést nyújtani a 2011-es magyar EU-elnökség tapasztalatairól, a 2024-es elnökségre való felkészülésről, a várható kihívásokról és lehetőségekről, valamint átfogóan bemutatni a magyar szempontból legfontosabb szakpolitikai kérdéseket. A tudományos igénnyel, ám közérthető nyelven íródott tanulmánykötet érthetőbbé teszi a soros elnökség intézményének szerepét, illetve betekintést nyújt az egyes szakpolitikai területeken végbemenő folyamatokba.
Chapters
-
Ajánlás
-
Előszó
-
A 2011-es EU-elnökség körülményei, sikerek és kihívások
-
Az EU Tanács 2011-es magyar elnöksége megvalósításának tapasztalatai
-
Tizenhárom év után – A 2011-esmagyar EU-elnökség tapasztalatai
-
A kiszámíthatóan váratlan esemény: európai uniós elnökségek az intézményi váltások időszakában
-
A 2024-es magyar EU-elnökség szakpolitikai kihívásai és lehetőségei
-
A 2024-es magyar elnökség operatív megvalósítása
-
A 2024-eselnökség megvalósításának kihívásai brüsszeli szemszögből
-
A 2024-es magyar EU-elnökség előkészítése a képzés és a társadalmasítás szemszögéből
-
Az elnökségi stáb kiválasztása és a magyar EU-elnökség személyügyi szervezeti keretfeltételeinek kialakítása
-
Egyszerre magyar és európai – a nemzeti és európai identitás összefüggéseinek vizsgálata
-
Az EU versenyképessége és kereskedelempolitikája a 2024-es magyar soros elnökség megközelítéséből
-
A pronatalista családpolitika mint az Európai Unió Tanácsa második soros magyar elnökségének az európai demográfiai kihívásra megfogalmazott válasza
-
Kohéziós politika újratervezés alatt: mire szán forrást a jövőben az Európai Unió?
-
A 2024-es magyar EU-elnökség lehetőségei az európai biztonság- és védelempolitika keretében
-
Magyarország migrációs politikája
-
Győzzük energiával? Energiapolitika az Európai Unióban az első magyar EU-elnökség alatt és a terület kihívásai a 2024-es elnökség küszöbén
-
A mindenkori mostohagyermek – a klímapolitika fejlődési irányai
-
Az Európai Unió közös agrárpolitikájáról
-
Globális, európai és magyarországi vízpolitikák
-
Az EU Duna Régió Stratégia létrejötte, megvalósítása és aktuális kihívásai
-
Bel- és igazságügyi együttműködés
-
Az uniós szociálpolitika kihívásai az emberi jogok sűrűjében, avagy mit hoz(hat) a 21. századi (bio)technológiai szingularitás 2030-ra?
-
Szankciók kezdetben és napjainkban: a korlátozó intézkedések a soros uniós elnökség szempontjából
-
Az EU keleti szomszédságában zajló konfliktusok hatása az Európai Unió bővítéspolitikájára
-
A szerződésmódosítások hatása az európai integrációra – elérhetné-e Magyarország a céljait az unió reformja során?
-
Az uniós jogállamiság-politika kritikai elemzése: tények, kihívások, dilemmák
-
Az EU Roma Stratégiája
-
A kötet szerzői

Downloads
Published
Categories
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.