Oroszország: az egykori kihívó magányossága

Ebben a tanulmányban arra az általános kérdésre igyekszünk választ találni, hogy a 2022 februárjában eszkalálódott ukrajnai háború kontextusában hogyan változott az Oroszországi Föderáció helye és szerepe a világrendben. Annak érdekében, hogy ezt meg lehessen határozni, természetesen szükséges az előtte lévő időszak vizsgálata is a megalapozott összehasonlítás érdekében. Ugyanakkor a világrend és az abban betöltött orosz szerep szempontjából már a 2014-es esztendő, tehát az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz elfoglalása és törvénytelen annexiója is vízválasztónak tekinthető, ekkor kezdődött ugyanis Moszkva és a Nyugat intézményes elszigetelődése az első szankciók bevezetésének következtében. A 2014 előtti időszak részletes vizsgálata közel egy évtized távlatából tartalmilag már némiképp redundáns volna, és terjedelmi okokból nincs is rá lehetőség (a 2014 előtti időszak elemzéséhez lásd Takács 2013). Ebből adódóan tehát az elemzést érdemes időben szűkíteni, és közelebb hozni a jelenkorhoz.
Így a pontos kutatási kérdés úgy hangzik, hogy a 2014-et követő időszakhoz képest hogyan változott Oroszország helye és szerepe a világrendben. Természetesen a világrend egészének elemzése messze meghaladná jelen tanulmány kereteit, ebből adódóan a vizsgálatot leszűkítem három térségre, amelyhez képest vizsgálom az Oroszországi Föderáció viszonyát. Ez a politikai értelemben vett Nyugat, beleértve az EU-t és a NATO-t is, a posztszovjet térség, valamint Kína. A tanulmány azt elemzi tehát, hogyan változott Moszkva viszonya ehhez a három régióhoz a 2014 és 2022 előtti állapothoz képest az ukrajnai eszkalációt követően. 
Szerkezetét tekintve a fejezet öt részből áll. A bevezetőt követően az első részben Oroszország és a Nyugat viszonyának változását tekintem át 2014-től kezdve. A második fejezet a posztszovjet térség néhány kiválasztott országa, illetve régiója kapcsán tekinti át a lezajlott változásokat, míg a harmadik rész azt mutatja be, hogyan változott és mélyült Oroszország és Kína viszonya, és mik ennek az inherens politikai korlátai. Mindhárom regionális szekció úgy épül fel, hogy külön kezeli a 2012–2022 közötti és a 2022 utáni helyzetet. A tanulmány rövid összegző résszel zárul.
Az elemzés elkészítése során, különösen a 2022. február 24. utáni események kapcsán fontos módszertani sajátosság, hogy a folyamatban lévő háború katonai eseményeit nem lehet a maguk teljességében feltárni, egyszerűen a vonatkozó információk korlátozott hozzáférhetősége miatt. A gyakran „a háború ködeként” leírt jelenség miatt tehát az anyag csak a minimálisan szükséges mértékben tárgyalja a háború katonai eseményeit, ehelyett inkább a politikai vonatkozásokra fókuszál. Hasonlóképpen, a gazdasági és energetikai kapcsolatok is kívül esnek az elemzés fókuszán. A tanulmány az eseményeket 2023. május végéig követi nyomon.