A közigazgatási jogi norma és a közigazgatási jogi szankció

Amikor a közigazgatási jogi normát vizsgáljuk, három fontos ismérvet szükséges figyelembe vennünk. Először is azt, hogy a közigazgatási jogi norma is norma, vagyis kiindulásként támaszkodnunk kell mindarra, amit általában a jogról és a jogi normáról gondolunk. Másodszor azt, hogy a közigazgatási jogi norma nyilvánvalóan rendelkezik azokkal a sajátosságokkal, amelyek a közigazgatási jogot megkülönböztetik a többi jogágtól, vagyis azt, hogy a közjog része, és érvényesítése alapvetően az állami közhatalom birtokában történik – ez nyilvánvalóan megjelenik a jogi norma sajátosságaiban is. Harmadszor pedig azt, hogy a közigazgatási jog három jól elkülöníthető szabályozási területre bontható, ezen belül is többféle szabálycsoporttal találkoztunk, ezek pedig eltérő szabályozási formákat, ennek megfelelően eltérő normaszerkezetet igényelnek. E három szempont alapján tehát abból indulunk ki, hogy a közigazgatási jogi norma is norma, elvileg tehát rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a normákat vizsgálva ismerünk. A norma (az általunk alkalmazott, a magyar jogelmélet hagyományos megoldásától eltérő értelmezés szerint) tényállásból és jogkövetkezményből áll (ha pedig a jogkövetkezmény joghátrányt helyez kilátásba, akkor tényállásból és szankcióból). Végül lényegesek a norma alapvető tulajdonságai is, így alkotmányossága, érvényessége és hatálya. Lássuk ezek után, hogy miben tér el a norma általános tulajdonságaitól a közigazgatási jogi norma!

(Részlet a bevezetésből)