Városi szerepkör, városi rang
Synopsis
A második világháború után, 1945-ben 52 település rendelkezett városi címmel Magyarországon, jelenleg 346. Önmagában a városi rangú települések számának meghétszereződése is kérdéseket vet fel: valóban ilyen viharos gyorsaságú volt az ország városodása? Annak reális mértékét tükrözi a városok számának, a jogi értelemben vett városok lakosságszámának növekedése? Milyen – koronként változó – viszony áll fenn a városi rangú települések és a közgazdasági, szociológiai, urbanisztikai, földrajzi értelemben vett városi funkciójú települések között? Helytálló az a feltételezés, hogy mára „elfogytak” a joggal várossá nyilvánítható települések, vagy hogy a jelenlegi városi rangú települések között is fellelhető számos település, amely településtudományi szempontból nem felel meg a városokkal szemben támasztható feltételezéseknek? Van-e feladata a jogalkotásnak az „üres városok”, azaz városi funkció nélküli városi jogú települések esetében? E kérdésekre kíván választ adni a kötet, a geográfia szemszögéből áttekintve a magyarországi városállomány aktuális problémáit, kiemelve a városi jogú kontra városi funkciójú települések kérdéskörét.
A kötet a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány támogatásával valósult meg.
Author Biographies
magyar regionalista, társadalomföldrajzos, egyetemi tanár
egyetemi tanár
References
Felhasznált irodalom
Bácskai Vera – Nagy Lajos (1984): Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828‑ban. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Bácskai Vera (2002): Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest, Osiris Kiadó.
Bárczy István – Harrer Ferenc (1908): Tanulmány a szomszédos községeknek Budapesthez való kapcsolásáról. Budapest.
Barta Györgyi (2007): A régió gazdasága. In Beluszky Pál szerk.: Közép-Magyarország. Pécs–Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
Bartke István (1987): A területi fejlődés fontosabb változási tendenciái az elmúlt másfél évtizedben (1971–1985). Tervgazdasági Közlemények, 4. sz.
Beluszky Pál – Győri Róbert (2005): Magyar városhálózat a 20. század elején. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.
Beluszky Pál – Győri Róbert (2006): Ez a falu város! – Avagy a városi rang adományozásának gyakorlata és következményei 1990 után. Tér és Társadalom, 20. évf. 2. sz. 65–81.
Beluszky Pál – Sikos T. Tamás (1982): Magyarország falutípusai. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.
Beluszky Pál – Sikos T. Tamás (2007): Változó falvaink. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ.
Beluszky Pál (1966): Az alföldi városias jellegű települések központi szerepköre. Földrajzi Értesítő, 15. évf. 329–345.
Beluszky Pál (1967): A magyar városok központi szerepköre. Statisztikai Szemle, 45. évf. 6. sz. 543–563.
Beluszky Pál (1973): Adalékok a magyar településhierarchia változásaihoz, 1900–1970. Földrajzi Értesítő, 22. évf. 1. sz. 121–142.
Beluszky Pál (1990): A polgárosodás törékeny váza – városhierarchia a századfordulón. Tér és Társadalom, 4. évf. 3–4. sz. 13–56.
Beluszky Pál (1999): A budapesti agglomeráció kialakulása. In Barta Györgyi – Beluszky Pál szerk.: Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. Budapest, Regionális Kutatás Alapítvány. 27–68.
Beluszky Pál (2018): A települések világa Magyarországon. Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
Bulla Béla – Mendöl Tibor (1947): A Kárpát-medence földrajza. Budapest, Egyetemi Nyomda.
Christaller, Walter (1933): Die zentralen Orte in Süddeutschland. Jena.
Csapó Tamás – Kocsis Zsolt (1997): A várossá nyilvánítás elvi kérdései, potenciális városok az Északnyugat-Dunántúlon. Tér és Társadalom, 11. évf. 1. sz. 183–196.
Demographisches Jahrbuch (2019). Wien, Statistik Austria.
Dienes István (1972): A honfoglaló magyarok. Budapest, Corvina Kiadó.
Enyedi György (1996): Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.
Erdélyi István (1986): A magyar honfoglalás és előzményei. Budapest, Kossuth Könyvkiadó.
Fodor István (1975): Verecke híres útján… A magyar nép őstörténete és a honfoglalás. Budapest, Gondolat.
Frisnyák Sándor (1988): Magyarország történeti földrajza. In Frisnyák Sándor szerk.: Magyarország földrajza. Budapest, [s. n.].
Frisnyák Sándor (1990): Magyarország történeti földrajza. Budapest, Tankönyvkiadó.
Fügedi Erik (1992): A középkori Magyarország történeti demográfiája. Történeti Demográfiai
Füzetek, 10. Budapest, Népességtudományi Kutatóintézet.
Germuska Pál (2004): Industria bűvöletében. Budapest, 1956-osIntézet.
Granasztói György (1980): A középkori magyar város. Budapest, Gondolat Kiadó.
Granasztói György (1997): Magyarország történeti demográfiájának longitudinális vizsgálata. In Kovacsics József szerk.: Magyarország történeti demográfiája. Budapest, KSH.
Gyáni Gábor – Kövér György (1998): Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris Kiadó.
Gyimesi Sándor (1975): A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Györffy György (1963): Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Györffy György (1984): Államszervezés. In Székely György – Bartha Antal – Kristó Gyula szerk.: Magyarország története 1/1–2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Györffy György (1997): Pest-Buda kialakulása. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Hahn István (1972): Karthágó. Budapest, Corvina Kiadó.
Hajdú Zoltán (1989): Az 1956-osközigazgatási területbeosztási reformterv földrajzi kérdései. Tér és Társadalom, 3. évf. 4. sz. 43–61. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.3.4.149
Hajdú Zoltán (2001): Magyarország közigazgatási földrajza. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.
Hajnal István (1936): Az újkor története. Budapest, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.
Jahn, Walter – Vahle, Hans (1974): A faktoranalízis és alkalmazása. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kiss Éva (1998): A várossá nyilvánítás problematikája és a várossá válás jelentősége az önkormányzatok szemszögéből. Földrajzi Közlemények, 122. évf. 3. sz. 456–481.
Kiss Éva (1998): A várossá nyilvánítás problematikája és a várossá válás jelentősége az önkormányzatok szemszögéből. Földrajzi Értesítő, 47. évf. 3. sz. 456–481. Elérhető: www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE1998/FE19983_456-481.pdf (A letöltés ideje: 2020. 02. 14.)
Kocsis Zsolt (2008): Várossá válás Európában. Területi Statisztika, 11. évf. 6. sz. 713–723.
Kókai Sándor (2010): A Bánság történeti földrajza (1718–1918). Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete. Elérhető: http://mek.niif.hu/11300/11308/11308.pdf (A letöltés ideje: 2020. 02. 14.)
Koltai Zoltán (2014): Sikeres és versenyképes városok. Piackutatás a magyar települések körében. Pécs, PTE FEEK.
Konrád György – Szelényi Iván (2000): Urbanizáció és területi gazdálkodás. Szeged, JGYF Kiadó.
Kristó Gyula (1984): Magyarország története 895–1301. Budapest, Tankönyvkiadó.
Kristó Gyula (1998): Magyarország története 895–1301. Budapest, Osiris Kiadó.
Kubinyi András (1971): A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. Településtudományi Közlemények, 23. kötet. 58–78.
Kubinyi András (2005): Városhálózat a késő középkori Kárpát-medencében. In Csukovits Enikő – Lengyel Tünde szerk.: Bártfától Pozsonyig. Városok a 13–17. században. Budapest, MTA Történettudományi Intézete. 9–36.
Kulcsár, László J. – Brown, David L. (2011): The Political Economy of Urban Reclassification in Post-Socialist Hungary. Regional Studies, Vol. 45, No. 4. 479–490. DOI: https://doi.org/10.1080/00343400903496378
Lengyel Imre – Kotosz Balázs (2018): Felzárkózás és/vagy távolságtartó követés. Tér és Társadalom, 32. évf. 1. sz. 5–26.
Major Jenő (1964): A magyar városhálózatról. Településtudományi Közlemények, 16. 32–65.
Makkai László (1961): A magyar városfejlődés történeti vázlata. In Borsos József szerk.: Vidéki városaink. Budapest, KJK. 27–75.
Mérei Gyula szerk. (1983): Magyarország története 1790–1848. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Miklóssy Endre (1988): Regionális elmaradottság és szocialista nemzetgazdaság. Budapest, Városépítési Tudományos és Tervező Intézet.
Mócsy András (1984): A római kor. In Székely György – Bartha Antal szerk.: Magyarország története – előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó. 194–264.
Pach Zsigmond Pál – R. Várkonyi Ágnes szerk. (1987): Magyarország története 1526–1686. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Perger Éva (1999): Közigazgatási dilemmák. In Barta Györgyi – Beluszky Pál szerk.: Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. Budapest, Regionális Kutatás Alapítvány. 181–223.
Pirisi Gábor – Trócsányi András (2015): Bővülő állomány – zsugorodó elemek. A XXI. századi kisvárosi urbanizáció kétarcúsága Magyarországon. In Tésits Róbert – Alpek B. Levente szerk.: A mi geográfiánk. Tóth József emlékezete. Pécs, Publikon Kiadó. 443–460.
Pleidell Ambrus (1934): A magyar várostörténet első fejezete. Századok, 68. évf. 1–3. sz. 1–44.
Pounds, Norman J. G. (1997): Európa történeti földrajza. Budapest, Osiris Kiadó.
Rácz Lajos (1993): Éghajlati változások a középkori és kora újkori Európában. In R. Várkonyi Ágnes – Kósa László szerk.: Európa híres kertje. Budapest, Akadémiai Kiadó. 67–86.
Rácz Szilárd (2017): A posztszocialista Délkelet-Európa térszerkezeti és városhálózati folyamatai. Pécs, PhD-értekezés.
Rechnitzer János – Smahó Melinda (2011): Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Rechnitzer János (1993): Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. Pécs–Győr, MTA RKK.
Sikos T. Tamás szerk. (1984): Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a területi kutatásokban. Földrajzi Tanulmányok, 19. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szabó István (1966): A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szabó Tamás (2015): A várossá nyilvánítás kérdésköre 2015 után. Új Magyar Közigazgatás, 4. évf. 4. sz. 28–36.
Székely György – Bartha Antal szerk. (1984): Magyarország története – előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szekfű Gyula (1935): Magyar történet III. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Szigeti Ernő (1997): Urbanizáció, városhálózat, várossá nyilvánítás. Területi Statisztika, 1. évf. Különszám. 66–82.
Szigeti Ernő (2002): Nagyközség – egy „szerephiányos” közigazgatási településkategória. Területi Statisztika, 2002/2. 126–143.
Szilágyi Miklós (1995): Mezővárosi társadalom, paraszti műveltség. Debrecen, KLTE.
Szűcs Jenő (1993): Az utolsó Árpádok. Budapest, MTA Történettudományi Intézete.
Tóth József (2008): Meditáció a városról és a várossá nyilvánítás hazai gyakorlatáról. Területi Statisztika, 2008/3. 237–245.
Veres Péter (1936): Az Alföld parasztsága. Budapest, Oravetz István Könyvkiadóvállalat.
Vörös Károly (1973): A magyarországi városfejlődés a dualizmus korában. In Kanyar József szerk.:
Somogy megye múltjából 4. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár. 189–203.
Ajánlott irodalom
Agg Zoltán (1998): Közigazgatási ismeretek geográfusoknak. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Ágh Attila (1989): A hatalom területi elvei – Reform, nemzet és földrajz. Földrajzi Közlemények, 37. évf. 1–2. sz. 11–22.
Bácskai Vera (1965): Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Bajmócy Péter – Kiss János (1999): Megyék, régiók és központjaik – modellek tükrében. Tér és Társadalom, 13. évf. 1–2. sz. 31–51.
Bariska István (2006): Nyugat-magyarországi szabad királyi városok a 17. századi rendi hierarchiában. In Á. Varga László főszerk.: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv. I. 123–131.
Barta Györgyi – Beluszky Pál (1999): Előzetes megjegyzések a nagyvárosok és agglomerációjuk kapcsolatáról. In Barta Györgyi – Beluszky Pál szerk.: Társadalmi-gazdasági átalakulás a budapesti agglomerációban. Budapest, Regionális Kutatás Alapítvány. 11–25.
Barta Györgyi (2002): A magyar ipar területi folyamatai 1945–2000. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.
Bárth János (1996): Szállások, falvak, városok. Kalocsa, Kalocsai Múzeumbarátok Köre.
Bartke István szerk. (1985): A területfejlesztési politika Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Beluszky Pál – Győri Róbert (2004): Fel is út, le is út… – Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században. Tér és Társadalom, 18. évf. 1. évf. 1–41.
Beluszky Pál (1980): A közigazgatási területi beosztás földrajzi-térszerkezeti alapjai. Budapest, Államigazgatási Szervezési Intézet.
Beluszky Pál (1983): A várossá nyilvánítás szerepe a területfejlesztésben. Állam és Igazgatás, 33. évf. 10. sz. 912–924.
Beluszky Pál (1987): A középszintű igazgatás és hazánk térszerkezete. Pécs, MTA RKK.
Beluszky Pál (1998): Város a térben. In Beluszky Pál – Kovács Zoltán szerk.: Budapest kézikönyve. Budapest, CEBA Kiadó.
Beluszky Pál (1999): Magyarország településföldrajza. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.
Beluszky Pál (2001): A Nagyalföld történeti földrajza. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.
Beluszky Pál (2005): Az (egykori) szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban. In Á.
Varga László főszerk.: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv. I. 111–130.
Beluszky Pál (2005; 2008): Magyarország történeti földrajza. I–II. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.
Beluszky Pál (2010): Budapest a Monarchiában. In Barta Györgyi – Keresztély Krisztina – Sipos András szerk.: A „világváros” Budapest két századfordulón. Budapest, Napvilág Kiadó.
Beluszky Pál (2014): Budapest – zászlóshajó vagy vízfej? Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó.
Beluszky Pál szerk. (2007): Közép–Magyarország. Pécs–Budapest, Dialóg Campus Kiadó.
Benevolo, Leonardo (é. n.): A város Európa történetében. Budapest, Atlantisz Kiadó.
Benisch Artúr (1942): Népesség és közigazgatási beosztás. Magyar Statisztikai Szemle, 20. évf. 5–6. sz. 269–276.
Bibó István – Mattyasovszky Jenő (1950): Magyarország városhálózatának kiépítése. Budapest, Államtudományi Intézet.
Bibó István (1975): Közigazgatási területrendezés és az 1971. évi településhálózat-fejlesztési koncepció. MTA Igazgatástudományi Bizottsága Közigazgatástudományi Szekció, Budapest.
Bujdosó Zoltán (2014): Észak-Magyarország XXI. századi városodásának társadalmi- gazdasági aspektusai. Journal of Central European Green Innovation, Vol. 2. No. 3. 31–47.
Bujdosó, Zoltán – Dávid, Lóránt – Makhitova, G. (2014): The urbanization in Hungary during the lost decade. Management Research and Practice, Vol. 6. No. 1. 21–31.
Csapó Tamás – Kocsis Zsolt (2008): A várossá válás reformja. Területi Statisztika, 48. évf. 6. sz. 645–650.
Csizmadia Andor (1941): Magyar városi jog. Kolozsvár.
Dichter, Gerhard (2006): A városfogalom jelentéstartalma a történeti városkutatás számára. In Á.
Varga László főszerk.: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv. I. 37–50.
Dövényi Zoltán – Kovács Zoltán (1999): A szuburbanizáció térbeli-társadalmi jellemzői Budapest környékén. Földrajzi Értesítő, 48. évf. 1–2. füzet. 33–57.
Dövényi Zoltán (2009): „Város az, ami magát annak nevezi” – Tűnődések Tóth József tanulmánya kapcsán. Területi Statisztika, 49. évf. 1. sz. 3–7.
Enyedi György (1984): Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Enyedi György (1997): A sikeres város. Tér és Társadalom, 11. évf. 4. sz. 1–7.
Erdei Ferenc (1977): Magyar város. Budapest, Athenaeum Kiadó.
Fügedi Erik (1981): Koldulórendek és városfejlődés Magyarországon. In Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Budapest, Magvető Kiadó. 17–88.
Godlund, Sven (1954): Busstrafikens framváxt och funktion i de urbana influensfalten. Lund.
Gönczi Katalin (2006): Kiváltságlevél és városi szabadság. In Á. Varga László főszerk.: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv. I. 63–72.
Gyáni Gábor (1998): Az urbanizáció Magyarországon a 19–20. században. Limes, 2–3. sz. 87–100.
György Péter (1993): Nagy-Budapest – az elképzelések és a valóság. Budapesti Negyed, 2. sz.
Hajdú Zoltán (1992): Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában. Földrajzi Közlemények, 116. évf. 1–2. sz. 29–37.
Hegedűs Péter (2012): A magyar önkormányzati és közigazgatási rendszer földrajzi beosztásának és a helyi önkormányzatok feladatellátásának kérdései. Új Magyar Közigazgatás, 5. évf. 2. sz. 44–52.
Horváth M. Tamás – Szabó Gábor szerk. (1995): Városok, kőfalak: tanulmányok a település és közigazgatás viszonyáról. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet.
Kalmár Zoltán (1996): Mi az, hogy van európai város? In Beszteri Béla – Kalmár Zoltán – Szilágyi István szerk.: Hazánk és Európa. Veszprém. 63–78.
Kara Pál (1998): Várossá válások az önkormányzati rendszerben. Gazdaság és Gazdálkodás, 5. évf. 2. sz. 265–267.
Keleti Károly (1871): Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Budapest, Athenaeum Kiadó.
Kilényi Géza (1978): A fővárosi igazgatás továbbfejlesztése. Budapest, ASzI.
Kiss Éva – Tiner Tibor – Michalkó Gábor (2012): Szob a várossá válás útján – az első évtized tapasztalatai. Földrajzi Közlemények, 136. évf. 2. sz. 182–198.
Kiss Mónika Dorota (2013): A területszervezési eljárás új szabályai. Új Magyar Közigazgatás, 6. sz. 18–27.
Kocsis Károly – Schweitzer Ferenc szerk. (2011): Magyarország térképekben. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutató Intézet.
Kókai Sándor (2017): Újabb adalékok az 1870. évi magyarországi városhierarchiához. Történeti Földrajzi Közlemények, 5. évf. 1. sz. 59–88.
Kovács Zoltán (2001): Társadalomföldrajzi lexikon. Budapest, Műszaki Kiadó.
Kőszegfalvi György (1995): Mekkora a budapesti agglomeráció? Budapest, KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság.
Kubinyi András (1996): A magyar várostörténet első fejezete. In Fazekas Csaba szerk.: Társadalomtörténeti tanulmányok. Miskolc. 36–46.
Kubinyi András (2000): Városfejlődés és városhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. Szeged.
Kulcsár J. László (2008): Rendhagyó gondolatok a várossá nyilvánításról a megkésett fejlődés kontextusában. Területi Statisztika, 5. sz. 508–515.
Ladányi Erzsébet (1992): A városfogalom kutatásának módszertani kérdései. In Solymosi László – Somfai Balázs szerk.: A Dunántúl településtörténete. IV. Veszprém.
Lettrich Edit (1965): Urbanizálódás Magyarországon. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Lettrich Edit (1975): Településhálózat – urbanizáció – igazgatás. Budapest, M TA Állam-és Jogtudományi Intézet.
Madarász Tibor (1971): Városigazgatás és urbanizáció. Budapest, KJK.
Marsina, Richard (2005): A középkori városok jellemzőiről és kategóriáinak megalkotásáról. In Csukovits Enikő – Lengyel Tünde szerk.: Bártfától Pozsonyig. Budapest, MTA Történettudományi Intézete. 37–15.
Mendöl Tibor (1963): Általános településföldrajz. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Mumford, Lewis (1985): A város a történelemben. Budapest, Gondolat Kiadó.
Neef, Ernst (1962): Die Veranderlichkeit dér zentralen Orte niedern Ranges. In Norborg, Knut Hg.: Proceedings of the IGU Symposium in Urban Geography. Lund Studies in Geography. Lund, Gleerup. Bd. 24, 227–233.
Németh István (2006): A szabad királyi városi rang a kora újkorban. In Á. Varga László főszerk.: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv. I. 109–122.
Németh Sándor (2009): Mintha-városból mintavárost! A magyar urbanizáció mennyiségi útja és minőségi átmenete. Területi Statisztika, 1. sz. 8–18.
Niedermüller Péter (1994): A város: kultúra, mítosz, imagináció. Mozgó Világ, 20. évf. 5–17.
Oudin, Bernard (1980): A város védelmében. Budapest, Corvina Kiadó.
Palomäki, Mauri (1963): The Functional Centers and Areas of Souch Bothnia. Helsinki, Societas Geographica Fenniae.
Pápai Béla (1967): A budapesti agglomeráció. Demográfia, 10. évf. 1. sz. 69–86.
Perger Éva (2007): Közigazgatási rendszer, a terület- és településfejlesztés eszközei. In Beluszky Pál szerk.: Közép-Magyarország. Pécs–Budapest, MTA RKK, Dialóg Campus Kiadó.
Pirisi Gábor – Trócsányi András (2007): A várossá nyilvánítás, mint a területfejlesztés eszköze? A városi cím elnyerésének területpolitikai vonatkozásai. Területfejlesztés és Innováció, 1. évf. 2. sz. 2–8.
Pirisi Gábor – Trócsányi András (2009): Így készül a magyar város. Területi Statisztika, 2. sz. 137–147.
Pirisi Gábor (2009): Város vagy nem város? Dilemmák a formális és funkcionális városfogalom kettőssége kapcsán. Területi Statisztika, 2. sz. 12–136.
Preisich Gábor – Szűcs István (1974): A budapesti agglomeráció. Elképzelések és realitások. Budapest, 1974. 10. sz.
Preisich Gábor (1968): A budapesti településagglomeráció növekedése és az ebből eredő problémák. Demográfia, 11. évf. 2. sz. 201–221.
Prinz Gyula (é. n.): Budapest földrajza. Budapest, Magyar Földrajzi Intézet.
Probáld Ferenc (2011): A gazdaság általános jellemzői. In Kocsis Károly – Schweitzer Ferenc szerk.: Magyarország térképekben. Budapest, MTA FKI. 139–147.
Rechnitzer János (2002): A városhálózat az átmenetben, a kilencvenes évek változási irányai. Tér és Társadalom, 16. évf. 3. sz. 165–183.
Rúzsás Lajos – Szűcs Jenő (1966): A várostörténeti kutatás helyzete és feladatai. MTA Filozófiai és Történettudományi Közleményei, 15. kötet. 5–43.
Spira György – Vörös Károly (1978): Budapest története a márciusi forradalomtól az őszirózsás forradalomig. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szebényi Anita – Nagyváradi László (2009): Új város a pécsi agglomerációban – a kozármislenyi példa. Területi Statisztika, 3. sz. 148–151.
Szegvári Péter (1989): Elképzelések a fővárosi önkormányzati törvényi szabályozásról. Állam és Igazgatás, 10. sz. 865–884.
Székely György (1957): A pannóniai települések kontinuitásának kérdése és a hazai városfejlődés kezdetei. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Szende Katalin (2008): Kubinyi András, a várostörténész. In Á. Varga László főszerk.: Urbs – Magyar várostörténeti évkönyv. III. Budapest. 15–39.
Szigeti Ernő (1998): Urbanizáció, városhálózat, várossá nyilvánítás. Területi Statisztika, 1998/1. 68–82.
Szűcs Jenő (1955): Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest, MTA Történettudományi Intézet.
Tóth József (2009): Egy lezárhatatlan vita zárásaként. Területi Statisztika, 2009/3. 251–258.
Trócsányi András – Pirisi Gábor – Makkai Bernadett (2014): A szellemi tőke szerepe a várossá nyilvánításokban. Education, 23. évf. 3. sz. 438–450.
Trócsányi András – Pirisi Gábor – Malatyinszky Szilárd (2007): A célnál fontosabb a bejárt út. A várossá nyilvánítás gyakorlata Magyarországon. Falu – Város – Régió, 3. sz. 18–27.
Tuominen, Oiva (1949): Das Einflussgebiet dér Stadt Turku im System dér Einflussgebiet SW. Finnlands. Fennia.
Vörös Károly (1982): Pécs a 20. század elejének magyarországi városhálózatában. In Sándor László szerk.: Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs. 73–82.
Zoltán Zoltán (2002; 2003): A magyar kisváros-hálózat kiteljesedése az 1990-es évtizedben. Comitatus, 12. évf. 11–12. sz. 142–151.
Downloads
Published
Categories
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
.svg)
