A Ludovika Akadémia fejszobrai és domborművei: Magyar uralkodók, vezérek, hadvezérek
Authors
Synopsis
E különleges album a Ludovika Akadémia klasszicista, később eklektikus-historizáló stílusú épületegyüttesének a magyar történelem uralkodóiról, vezéreiről és hadvezéreiről megformált épületszobrászati díszítőelem-fejszobrait és domborműveit állítja a tartalom középpontjába a „hadi mesterség örökös példaképeiként”.
A szerző a főbejáraton belépve a főlépcsőház lépcsősorain haladva a lenyűgöző díszterembe érve bemutatja a neogótikus boltívekben elhelyezett tizenhat magyar, hun (nagy)fejedelem és király fejszobrát. Mindezt 1488-ban készített fametszetekkel, korabeli királyportrékkal, uralkodói pecsétekkel egészíti ki, amelyek – az első kötetben feldolgozott vármegyecímerek folytatásaként – az adott korszak államcímereit ábrázolják. A főlépcsőházban továbbhaladva tizenkét, kör alakú dombormű látható történelmünk kiemelkedő alakjaival: uralkodók, vezérek, hadvezérek, akik tetteikkel a magyar hazát szolgálták. A belső udvarra tekintve a mű bemutatja e sorozat öt-öt újabb darabját az udvari főhomlokzat félkörívmezőiben elhelyezve, összesen huszonkét elemet feldolgozva. Áttekinti életútjukat, haditetteiket, és közli címereiket is. A római antikva betűtípussal vésett latin köriratok fordítása segít értelmezni az ábrázolt alakok nevét és rangját.
A fejszobrok és domborművek bemutatása erősíti a Ludovika falai között napjainkban felnövekvő tisztjelöltek egészséges nemzettudatát, hazaszeretetét a hős példakép elődök megjelenítésével, s mindennek csak egy üzenete lehet: „A Hazáért mindhalálig!”
Author Biography
Honvéd alezredes, címertörténész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egyetlen címertörténész főtisztje egy önálló kötetekből álló, az eredeti bársonykötésnek megfelelő színű fakszimile könyvritkaság gondozója, több érdekes heraldikai szakkönyv, egy formabontó, címeres térképtabló-trilógia és számos tanulmány szerzője.
References
Az 1790–1791. évi LXVII. törvénycikk a közpolitikai és birósági ügyeknek s más tárgyaknak, melyek az országgyülésen nem voltak bevégezhetők, rendszeres kidolgozására bizottságok rendeltetnek és megbizottak neveztetnek ki. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1790_91_lxvii
Az 1792. évi IX. törvénycikk hogy a magyar és határőrvidéki ezredekhez fő- és törzstisztekül született magyarok választassanak s ezredtulajdonosokul kineveztessenek, valamint a katonai fiatalságnak a katonai akadémiákban való neveléséről. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1792_ix
Az 1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1808_vii
Az 1812. évi II. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémia részére folytatólag tett ajánlatokról. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1812_ii
Az 1827. évi XVII. törvénycikk a Ludovika katonai akadémia haladéktalan fölállitásáról. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1827_xvi
Az 1836. évi XL. törvénycikk Bárdányi Gróf Buttler Jánosnak a Magyar Ludovicea katonai intézetre tett ajánlása Törvénybe iktattatik. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1836_xl
Az 1836. évi XXXIX. törvénycikk a Ludovicea magyar katonai Intézetre folytatva tett adakozásokról. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1836_xxxix
Az 1872. évi XVI. törvénycikk a magyar királyi honvédségi Ludovika-Akadémia felállitásáról. Ezer év törvényei. Online: https://bit.ly/1872_xvi
Az első ismert Magyarországi címeradományozás 1326-ból. Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára. Online: https://bit.ly/Cimer_1326
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címereslevelei 1200–1868. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, 1904.
Áldásy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címereslevelei. 8. kötet. 1826–1909. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, 1942.
Anonymus Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Ford. Pais Dezső. A bevezetőt írta, a jegyzeteket kiegészítette és a térképet tervezte: Győrffy György. Budapest, Magyar Helikon, 1977.
Árpád-kori legendák és intelmek. Szent István legendája Hartvik püspöktől. Ford. Kurucz Ágnes. Budapest, Szent István Társulat, 1983.
Az Osztrák–Magyar Monarchia irásban és képben. Magyarország I. kötete. Budapest, Magyar Királyi Államnyomda, 1888. Online: http://bit.ly/3EcHT3H
Barabás Samu: Zrínyi Miklós szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. II. kötet. 2. rész. Oklevelek. Monumenta Hungariae Historica. Magyar Történelmi Emlékek. Első Osztály. Okmánytárak. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1899. 1534–1602. – XXIV. 149–150. – CVIII. 362–363. – CXLII. 436–438. – XXXVI. 164–167. – CXLIX. 450–459. – XCI. 299–301. – CLXI. 481–489. Online: https://bit.ly/Barabas_1899
Basa László: Az építő Keglevich tábornok. Tápió Kultúra, 2013. június 5. Online: http://ludovika.lnkiy.in/yXcBo
Bél Mátyás: Fejér vármegye leírása. Ford. Prokopp Gyula. Fejér vármegye leírása. In Farkas Gábor (szerk.): Tanulmányok és források Fejér Megye történetéhez. 13. Fejér megyei történeti évkönyv. 11. Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár, 1977. 83–117.
Bél Mátyás: Sopron vármegye leírása I. Descriptio Comitatus Semproniensis I. Szerkesztette, a mutatókat és a tárgyi jegyzeteket készítette: Kincses Katalin Mária. Sopron város történeti forrásai. Quellen zur geschichte der stadt Ödenburg. C sorozat, 2. kötet. Sopron, Soproni Levéltár, 2001. 140–141.
Benda Borbála: Az Erdődy család 17. századi genealógiája. Turul, 80. (2007), 4. 109–125.
Benda Kálmán – Fügedi Erik: A magyar korona regénye. Budapest, Magvető Kiadó, 1979.
Bene Sándor – Hausner Gábor: A Zrínyiek a magyar és horvát históriában. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2007.
Berzeviczy Albert: Beatrix királynő. In Márki Sándor (szerk.): Mátyás király emlékkönyv kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából. Budapest, Athenaeum, 1902. 122–146. Online: https://bit.ly/Berzeviczy_1902
Blazovich László – Érszegi Géza – Turbuly Éva: Levéltárak – Kincstárak. Források Magyarország levéltáraiból (1000–1686). Budapest–Szeged, Magyar Levéltárosok Egyesülete, 1998.
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49.Budapest, Zrínyi Kiadó, 1983.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Magyarország monográfiája a magyar korona országai történetének földrajzi képzőművészeti néprajzi hadügyi és természeti viszonyainak közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Esztergom vármegye. Budapest, Országos Monografia Társaság, 1908. Online: https://bit.ly/Borovszky_1908
Botka Tivadar: Gróf Keglevich István tábornok sírköve Elsassban, 1793. Századok, 8. (1874). 498–499.
Búza Péter: Források és díszkutak. In Török Gyöngyvér (szerk.): A mi Budapestünk. Budapest, Budapest Főváros Önkormányzata, 1994.
C. Tóth Norbert: Erdődi Bakóc Tamás érsek rokonsága. (Rekonstrukciós kísérlet.) Turul, 91. (2018), 1. 8–31.
Cauallerÿs, Ioannis Bap[tista] de’: Opera et studio aeneis tabulis incisae, Adiecta est in singulos pontifices breuis elucidatio ex diuersis autoribus collecta. Romanorvm Pontificvm Effigies. Róma, 1580.
Cavalieri, Giovanni Battista de’: Romanorvm imperatorvm effigies. Elogÿs ex diuersis Scriptoribus per Thomam Treteru[sque] S. Mariae Transtyberim canonicum et collectis illustratae. Róma, 1583.
Challamel, Augustin – Desire Lacroix: Album du centenaire. Grands hommes et grands faits de la Révolution française (1789–1804). Paris, (k. n.), 1889. 301. Online: https://w.wiki/6M2d
Csáky Imre: A Magyar Királyság vármegyéinek címerei a XVIII–XIX. században. II. rész. A vármegyék. Budapest, Corvina, 1995.
Csáky Imre: Erdély és a kiváltságos területi-közigazgatási egységek címerei és „petsétjei” a történeti Magyarországon – Erdély Nagyfejedelemség, a kiváltságos kerületek, vidékek – székely, szász és lándzsás székek címerei és „petsétjei” a Magyar Királyságban – XVIII–XIX. század [Tabló]. Budapest, Magyar Emlékhely Bizottság, 1997.
Csáky Imre (szerk.): Esztergom vármegye címereslevele 1836. Fakszimile. Nyíregyháza, Start Nonprofit Kft., 2011.
Csáky Imre: A Jász és Két Kun Kerületek címereslevelei 1746 és 1839. Fakszimile. Nyíregyháza, Start Nonprofit Kft., 2012.
Csáky Imre: A Ludovika Akadémia vármegyecímerei. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014.
Csáky Imre: Heraldika – A Magyar Királyság államcímerei és vármegyecímerei a XIX. század harmadik harmadában. Budapest, Corvina, 2017.
Csánki Dezső: Az új magyar és úgynevezett közös címerekről. Századok, (1916), 1. 6. Melléklet. 12. pecsét. Online: https://bit.ly/Csanki_1916
Csánki Dezső: Politikai és társadalmi fejlődés. In Czobor Béla – Szalay Imre (szerk.): Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Budapest, Hornyánszky, 1897–1901. Online: https://bit.ly/Csanki_1897
Csiffáry Gergely: Ruszkai Dobó István életrajza. Rudabánya, Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány, 2014.
Csóka J. Lajos: A pannonhalmi alapítólevél interpolálása. Levéltári Közlemények, 32. (1961). 83–99.
Deák Farkas: Keglevich Péter naplója. In Toldy Ferenc (szerk.): Magyar Történelmi Tár. Pest, Eggenberger, 1867. 238–249.
Döri Énekeskönyv. Magyar Katolikus Lexikon. Online: http://bit.ly/3XzgXSQ
E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, Officina Nova, 1990.
Ember Győző: A barokk rendi társadalom. In Domanovszky Sándor – Balanyi György – Szentpétery Imre – Mályusz Elemér – Varjú Elemér (szerk.): Magyar művelődéstörténet. IV. kötet. Barokk és felvilágosodás. Budapest, Révai, 1941.
Erdős Ferenc (szerk.): Fejér vármegye 1837. évi címermegújító adománylevele. Fakszimile. Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár, 2009.
Érszegi Géza: Szent István görög nyelvű okleveléről. Levéltári Szemle, (1988), 3. 3–13.
Érszegi Géza (szerk.): Sigilla Regum – Reges Sigillorum. Királyportrék a Magyar Országos Levéltár pecsétgyűjteményéből. Budapest, Magyar Országos Levéltár – Magyar Képek, 2001.
Fabó Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése ezer kótapéldával, számos hasonmással és képpel. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1908.
Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főméltóságai. Budapest, Maecenas, 1988.
Felső Magyar-Országi Minerva. Nemzeti Folyó-Írás. Hatodik évi Folyamat. Második Kötet. Aprilisz, Májusz, Juniusz. Kassa, Ellinger, 1830.
Fényes Elek: Magyar Országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geooraphiai tekintetben. III. kötet. Pest, Trattner–Károlyi, 1837.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. I. kötet. Pest, Kozma Vazul, 1851.
Ferenczi Zoltán: Mátyás a képzőművészetekben. In Márki Sándor (szerk.): Mátyás király emlékkönyv kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából. Budapest, Atheaeum,1902.
Fónagy Zoltán: A hétköznapi élet története. Hadi Főtanoda az Orczy-kertben – a Ludovika előtörténete [Blogbejegyzés]. Mindennapoktortenete.blog.hu, 2014. április 1. Online: https://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/04/01/ludovika
Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440–1526). In Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. IV. kötet. Budapest, Atheaeum, 1896. Online: https://bit.ly/Fraknoi_1896
Frőlich Róbert – Kuzsinszky Bálint – Nagy Géza – Marczali Henrik: Magyarország a királyság megalapításáig. In Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. I. kötet. Budapest, Atheaeum, 1895. Online: https://bit.ly/Frohlich_et_al_1895
Fügedi Erik: Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia fejlődése. Budapest, Magvető Kiadó, 1986.
Gárdonyi Albert: I. Károly király nagypecsétjei. Turul, (1907), 1–2. 54. 2. tábla. Online: http://ludovika.lnkiy.in/Ha1S8
Gerics József – Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése. Levéltári Szemle, 40. (1990), 2. 3–14.
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genelaógiája. I. kötet. A–J. Budapest, Natura, 1990.
Gyöngyösi István összes költeményei. Rózsa-koszorú. Ajánlás. In Badics Ferenc (szerk.): Régi magyar költők tára. XVII. századbeli magyar költők művei. Gyöngyösi István összes költeményei III. Budapest, MTA, 1935. 215.
Heltai Gáspár: Krónika az magyarok dolgairól. Bibliotheca Historica. Sajtó alá rendezte: Kulcsár Margit. A bevezetőt írta Kulcsár Péter. Budapest, Magyar Helikon, 1981.
Hermann István: Gróf Csáky László oklevele a Pálosok Pápai Kolostorának megalapításáról. (Litteræ Ladislai Csáky Comitis de Condendo Monasterio Papensi Paulinorum). Lapok Pápa történetéből 1997–1999, 30–34. Online: http://mek.oszk.hu/02100/02171/02171.pdf
Holub József: Tolna vármegye pecsétje. Turul, 32. (1914), 2. 82–85. Online: https://bit.ly/Holub_1914
Honművész. A’ regélő folyóiratnak társa. (1835. október 18.), 84. 669–670.
Horn Ildikó: Ismeretlen temetési rendtartások a 16–17. századból. Irodalomtörténeti Közlemények, 102. (1998), 5–6. 760–772.
Hóvári János: A hűtlen Dobó. Budapest, Helikon, 1987.
HUNGARI NOVAE HISTORICO GEOGRAPHICA, DIVISA IN PARTES QUATVOR, QUARUM PRIMA, HUNGARIAM CIS-DANUBIANAM; ALTERA, TRANS-DANUBIANAM; TERTIA, CIS-TIBISCANAM; QUARTA, TRANS-TIBISCANAM: Uniuersim XLVIII Comitatibus Designatam, EXPRОMIT. TOMUS PRIMUS. [I. kötet.] VIENNAE AUSTRIAE, ANNO MDCCXXXV. COMITATUS POSONIENSIS.
Illéssy János: Gróf Koháry István élete és munkái. Irodalomtörténeti tanulmány. Karczag, Sződi S., 1885.
István király intelmei. Ford. Kurucz Ágnes. Online: http://mek.oszk.hu/00400/00446/00446.htm#2
Iván […]: Régi pesti művészek. Uhrl Ferenc – Hóra Lajos. Művészet, 11. (1912), 6. 241–242.
Iványi Béla: Báró Alvinczi József tábornagy levelei gróf Teleki Józsefhez (1787–1793). Hadtörténelmi Közlemények, Hadtörténelmi Okmánytár, 23–24. (1922–1923). 472–491.
J. Siebmacher’s grosses und allgemeines Wappenbuch. In Ivan von Bojničić: Der Adel von Kroatien und Slavonien. Nürnberg, Bauer und Raspe, 1899. Online: http://ludovika.lnkiy.in/DyjfK
Jókai Mór: Mátyás király kolozsvári szülőháza emléktáblájának leleplezése alkalmára. In Márki Sándor (szerk.): Mátyás király emlékkönyv kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából. Budapest, Athenaeum,1902. 1–2.
Kaló József – Szalay Tihamér – Horváth József: A Magyar Királyi Ludovika Akadémia története: Megnyílik a Ludovika Akadémia. In Csáky Imre: A Ludovika Akadémia vármegyecímerei.Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014.
Kézai Simon mester magyar krónikája. Első Könyv. A húnok történetei eredetöktől Attila haláláig s birodalmuk felbomlásáig. Ford. Szabó Károly. Online: https://mek.oszk.hu/02200/02249/02249.htm#2
Koller József: CEROGRAPHIA HUNGARIAE SEU NOTITIA DE INSIGNIBUS, ET SIGILLIS REGNI MARIANO–APOSTOLICI, A Quodam Sacerdote Societatis J E S U Compendentio data, Anno Salutis M. DCC. XXXIV. Tyrnaviae, Nagyszombat.
Kovács Éva – Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Budapest, Corvina, 1980.
Kovács S. Tibor − Négyesi Lajos − Padányi József: Zrínyi-szablyák. Hadtörténelmi Közlemények, 131. (2018), 1. 3–27.
Kozicz János – Koltai András (szerk.): Koháry István emlékkönyv. Budapest–Kecskemét, Piarista Rend Magyar Tartománya, 2015.
Kumorovitz Bernát Lajos: Mátyás király pecsétjei. Turul, 46. (1932). 5–19. Online: http://ludovika.lnkiy.in/f2VTr
Künstlerné Virág Éva: Hadik András grófi diplomája. 1763. május 20-án Bécsben kelt oklevelében Mária Terézia Hadik Andrásnak és általa gyermekeinek is magyar grófi címet adományozott. – MNL OL – 2013. január 10. Online: http://mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/hadik_andras_grofi_diplomaja.html
Lázár Balázs: Krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy katonai pályája. Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 2013.
Leffler Béla: A Nyírbátori Ref. Templom. Archaeologiai Értesítő, új folyam 35. (1915). 261–287. Online: http://real-j.mtak.hu/322/
Liptay Ervin (főszerk.): Magyarország hadtörténete két kötetben. I. kötet. Budapest, Zrínyi Kiadó, 1985.
Lőrinczy György – Gyürky Gejza: Nyitravármegye önkormányzata és közigazgatása. In Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye. A Magyar Korona Országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közmüvelődési és közgazdasági állapotának enciklopédiája. III. Nyitra vármegye. CD-ROM. Budapest, (é. n.). Online: www.arcanum.com
Lupescu, Radu: A Hunyadiak. Rubicon, 27. (2016), 4. 4–5.
Magyarország 1000 éves története érmeken és emlékérmeken – Egy különleges kiállítás Gyöngyös belvárosában – Főúri magánpénzek – Batthyány Károly fél tallér 1770 – Bécs – körirata.
Majnarić, Ivan: Keglević, Petar (Keglevich, Petrus). In Hrvatski Biografski Leksikon. Online: http://hbl.lzmk.hr/kontakt.aspx
Marczali Henrik: Magyarország története az Árpádok korában (1038–1301). In Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. II. kötet. Budapest, Athenaeum, 1896. Online: https://bit.ly/Marczali_1896
Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congresszusig (1711–1815). In Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. VIII. kötet. Budapest, Athenaeum, 1898.
Markó Árpád: Insurrectio és állandó hadsereg. In Domanovszky Sándor – Balanyi György – Szentpétery Imre – Mályusz Elemér – Varjú Elemér: Magyar művelődéstörténet. IV. kötet. Budapest, 1941. Online: http://ludovika.lnkiy.in/wzWM7
Marton József: Magyarország képe és megítélése Enea Silvio Piccolomini életművében. Irodalomtörténeti Közlemények, 110. (2006), 5. 457–477.
Mesić, Matija: Život Nikole Zrinjskoga Sigetskoga junaka. Zagreb, Antun Jakića, 1866.
Mesić, Matija: Zrinsjska Zviezda Tristoljetnik Sigetskim Junakom. Zagreb, Matica Ilirske, 1866.
Nagy Gábor: Magyar középkor 997–1526. Forrásgyűjtemény. Debrecen, Tóth, 2000.
Nagy Iván – Csergheö Géza: Wappenbuch des Adels von Ungarn Hammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone. Nürnberg, Bauer und Raspe, 1885–1887.
Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. V. kötet. Pest, Ráth Mór, 1859. Online: https://bit.ly/Nagy_1859
Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. VI. kötet. Pest, Ráth Mór, 1860. Online: https://bit.ly/Nagy_1860
Nagy Lóránt: Zrínyi III. Miklós pénzverése. Az Érem, (1983), 1. 13–17.
Négyesi Lajos: Zrínyi Miklós várkapitányi tevékenységének megítélése katona szemmel. In Bujdosné Pap Györgyi – Fejér Ingrid – H. Szilasi Ágota (szerk.): Mozgó frontvonalak: Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552–1568. Eger, Dobó István Vármúzeum, 2017. 243–254.
Négyesi Lajos: A kenyérmezei csata. Korunk, (2019), 3. 26–32.
Nosziczi Thurzó Kálmán: Fogarasi Nádasdy Ferencz gróf tábornagy, a Katonai Mária Terézia Rend nagykeresztese. Hadtörténelmi Közlemények, 16. (1915). 1, 301, 443. Online: https://bit.ly/Thurzo_1915
Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. Oklevelek 1229–1499. I. kötet 1. rész. Budapest, Stephaneum, 1919.
Orlovszky Géza – Szilasi László: Ó szelence. Magyar barokk költészet. Gépeskönyv, 2006. szeptember 21. Online: https://bit.ly/Orlovszky_Szilasi_2006
Pál-Antal Sándor: Az erdélyi és partiumi vármegyék címeres pecsétjei. In Nagy Ferenc (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv. 11. Nyíregyháza, (k. n.), 1995. 269–304.
Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században. Történelmi Szemle, 39. (1997), 2. 257–289.
Pálffy Géza: Utak az arisztokráciába – bárói címszerzők a 16. századi Magyar Királyságban. In Papp Klára – Püsky Levente: Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézet, 2009. 9–23.
Pálffy Géza: A grófi cím a 16–17. századi Magyarországon és Erdélyben. In Dáné Veronka – Oborni Teréz – Sipos Gábor (szerk.): „…éltünk mi sokáig ‘két hazában’…” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012. 177–193.
Papp Klára: Útkereső Csákyak az Erdélyi Fejedelemségben és a Magyar Királyságban. In Dáné Veronka – Oborni Teréz – Sipos Gábor (szerk.): „…éltünk mi sokáig ’két hazában’…” Tanulmányok a 90 éves Kiss András tiszteletére. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó,2012. 194–217.
Püsky Levente: Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Debrecen, Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, 2009.
Pallas nagy lexikona. VI. kötet. Budapest, 1894.
Pilch Jenő: Évfordulót ünneplő magyar ezredek. (Harmadik közlemény.) II. Vilmos württembergi király nevét viselő császári és királyi 6. számú huszárezred. Hadtörténelmi Közlemények, 15. (1914), 1. 465–470. Online: https://epa.oszk.hu/00000/00018/00120/pdf/
Pór Antal: Pecséttani apróságok. Turul, (1905), 1. 17. Pecsét. Online: https://bit.ly/Por_1905
Pór Antal – Schönherr Gyula: Az Anjou ház és örökösei (1301–1439). In Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. III. kötet. Budapest, Athenaeum, 1895.
Pray, Georgio: Syntagma historicum de sigillis regum, et reginarum Hungariae. Budae, 1805. Tab. V–VI, XII, XV, XVI.
Puky Andor: Az Abaúj- és Biharmegyei Kinisyek. Turul, 10. (1891). 2. 88–92.
Rácz György: A veszprémvölgyi kiváltságlevél. Mnl.gov.hu, 2013. október 29. Online: http://ludovika.lnkiy.in/7xLF3
Rácz Lajos: A magyar államcímer történeti alakulása és jelen helye az alkotmányban. A magyar címer kialakulása és használata. In Rácz Lajos: Rex et regnum. Tanulmányok a magyar politikai gondolkodás és kormányzás történetéből. Budapest, Gondolat Kiadó, 2016. 321–348.
Réfi Attila: A császári-királyi huszárság törzstisztikara a francia forradalmi és a napóleoni háborúk korában (1792–1815). Hadtörténelmi Közlemények, 124. (2011), 3. 774–807.
Réthy László: Érmeink. In Czobor Béla – Szalay Imre (szerk.): Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. I. rész. Budapest, Hornyánszky, 1876.
Róbert Péter: Az első magyar katonai tanintézet. Honvédségi Szemle, 44. (1990), 6. 95–98.
Salamon Ferencz: Az első Zrínyiek. A szigetvári hős. Pest, Heckenast, 1865.
Siskovits Attila: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia épületének díszítményei. Köztérkép.hu, 2012. november 27. Online: https://bit.ly/Siskovics_2012
Sokolovský, Leon: Pečate a znaky stolíc na Slovensku. [Vármegyei pecsétek és címerek Szlovákiában]. Bratislava, Filozofické fakulta Univerzity Komenského v Bratislave, 2010.
Sólyom Márk: Constantinus és Iulianus császárok isteni látomásainak összehasonlítása. In Gér András László – Jenei Péter – Zila Gábor (szerk.): „Hiszek, hogy megértsem!”: Fiatal Kutatók és Doktoranduszok IV. Nemzetközi Teológuskonferenciája. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 2015. 203–210.
Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei. Budapest, Argumentum, 1998.
Sölch Miklós: Hunyadi János címeres levele 1453. Levéltári Szemle, (2006), 4. 108.
Szabó Károly: Kun László 1272–1290. In Szilágyi Sándor (szerk.): Magyar történeti életrajzok. Budapest, Franklin, 1886.
Szalay József – Baróti Lajos: A magyar nemzet története. IV. kötet Budapest, Lampel, 1879. Online: http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/
Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története. Budapest, Athenaeum, 1895–1898.
Szilágyi Sándor (szerk.): Monumenta Hungariae Historica. Magyar Történelmi Emlékek. Harmadik Osztály. Magyar Országgyűlési Emlékek. Monumenta Comitialia Regni Transylvanae. Erdélyi Országgyűlési Emlékek (1556. sept. – 1576. jan.). Budapest, 1876. A medgyesi országgyűlés határozatai. 1576. jan. 28. XI. 574–578
Taschenbuch für die vaterländische Geschichte. Szerk. Hormayr–Mednyansky. X. kötet. Bécs, Franz Ludwig, 1829.
Tarján M. Tamás: 1456. július 22. A nándorfehérvári diadal. RubiconLine. Online: http://ludovika.lnkiy.in/A9fUy
Thaly Kálmán: Koháry István tanúlo-kori leveleiből. Századok, (1876). 384–385.
Thuróczy János: A magyarok krónikája. Szerk. Katona Tamás. Ford. Horváth János. Budapest, Európa, 1980.
Thuróczy János: A magyarok krónikája. Az 1486-ban Augsburgban nyomtatott, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött ősnyomtatvány színezett fametszeteinek hasonmásával illusztrálva. Ford. Horváth János. Bibliotheca Historica. Történelmi és művelődéstörténelmi sorozat. Budapest, Magyar Helikon, 1978.
Thwrocz, Johanis de [Thuróczy János]: Chronica Hungarorum. Brno, 1488.
Thuróczi János: Chronica Hungarorum. A magyarok története. Augsburg. 1488.
Toldy Ferenc (szerk.): Galantai Gróf Esterházy Miklós munkái. Pest, Emich és Eisenfels, 1852.
Tusor Péter: Zrínyi Miklós ismeretlen levele egy gyilkosság ügyében. Gregoróczy György szredicskói kapitány élete és halála. Hadtörténelmi Közlemények. 112. (1999), 3. 582–601.
Udvarhelyi Nándor: Freskós Gelence. Felső-Háromszék Árpád-kori Szent Imre temploma. Erdély, Gelence. Budapest, Kairosz, 2015.
Várady Zoltán: Epigráfiai emlékek Mátyás király korából. Orpheus Noster, 5. (2013), 2. 78–103.
Varázséji Gusztáv: Keglevich grófok mint költők. Figyelő, 9. (1880). 149–157.
Vargyas Zsófia: A pétervásárai Keglevich-kastély dísztermének freskói. Művészettörténeti Értesítő, 64. (2015), 1. 115–137.
Várkonyi Gábor: Magyarok a római király választásán 1636-ban. In Horn Ildikó (szerk.): Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Budapest, OMIKK, 1993. 187–214.
Vasárnapi Ujság, 27. (1880. január 4.), 1. 5.
Vasárnapi Ujság, 52. (1905), 39. 627–628.
Vecsey Lajos: Az imádságok bullája és a déli harangszó. Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, (h. n.), 1956. Online: https://bit.ly/Vecsey_1956
Veress Endre: Báthory István király levélváltása az Erdélyi Kormánnyal. 1581–1585. Monumenta Hungariae Historica. Diplomataria. Magyar Történelmi Emlékek. Első Osztály. Okmánytárak, XLII. kötet. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1948.
Wideman, Elias: Ad Suam Excellentiam, Illvstrissimvm et Magnificentissimvm Dominvm Comitem, Dominvm, Dominvm Ioannem Christophorum Comitem á Puechaimb, Caefarei campi Mareschallum, etc. Viennae, 1652. Online: https://bit.ly/Wideman_1652
Wagner, Carolus: Collacttanea genealogico-historica illustrium Hungariae familiarum, quae jam interciderunt. Posonii, Pestini et Lipsiae, 1802.
Wideman, Elias: Icones Illustrium Heroum Hungariae. Wien. 1652. Bécs. Hírneves magyarok arcképcsarnoka. Reprint. Szerk. W. Salgó Ágnes. Budapest, Magyar Helikon, 2004.
Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
Downloads
Published
Categories
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
.svg)
