Törökország felemelkedése és szerepe a kibontakozó új világrendben

Authors

Meszár Tárik
Budapesti Corvinus Egyetem
https://orcid.org/0000-0002-1646-9546

Synopsis

Ahogy a világgazdaság súlypontja nyugatról keletre tolódik, és a nemzetközi rendszer az új hatalmak felemelkedése miatt egyre inkább többpólusúvá válik, az Eurázsia-koncepció a geopolitikai egyensúly szempontjából a Nyugat ellensúlyaként vagy alternatívájaként jelenik meg. Törökország azon országok egyike, amelyeket ez az új geopolitikai valóság a leginkább érint, nemcsak azért, mert földrajzilag az eurázsiai szuperkontinens közepén helyezkedik el, hanem amiatt is, mert különösen az elmúlt évtizedben úgy döntött, hogy stratégiai kapcsolatainak fejlesztésébe kezd a feltörekvő eurázsiai hatalmakkal. Jelen tanulmányban kísérletet teszünk azon dinamikák feltárására, amelyek a török kormány Eurázsia felé irányuló geopolitikai kilátásait alakították a globális politikai és gazdasági egyensúlyok jelenlegi változásai fényében. 
Ami a török gazdaságot illeti, a londoni székhelyű Standard Chartered multinacionális banki és pénzügyi szolgáltató cég 2015-ös jóslata szerint 2030-ra a világ ötödik legnagyobb gazdaságává válik (Daily Sabah 2019), ami habár most nem feltétlenül tűnik reálisnak, jól jelzi azt a potenciált, amellyel az ország rendelkezik. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az orosz–ukrán konfliktusban Törökország az elhúzódó háború egyik legfontosabb szereplőjévé vált, ugyanis számos fronton érintett, kezdve az Ukrajnával közös biztonsági együttműködéstől az Oroszországgal folytatott energiaügyi együttműködésen át a Kijev és Moszkva közötti diplomáciai közvetítői szerepéig. A török diplomácia volt az, amely megkönnyítette a gabonaszállítás újraindulását Ukrajna kikötőiből 2022. augusztus 1-jén, a háború kezdetét követően először. A konfliktusnak ez az egyre inkább proaktív megközelítése nagy lehetőségeket, de egyben kihívásokat is jelent Törökország számára. Ankara régóta igyekszik kihasználni stratégiai pozícióját Európa és Ázsia interkontinentális kereszteződésében, valamint hangsúlyozni az összeköttetés fontosságát. Funkcionálisan Törökország megkerülhetetlen tranzitfolyosóként szolgál az olyan kulcsfontosságú erőforrások számára, mint az energia- és élelmiszer-ellátás, és ez a folyosó még jelentősebbé vált, tekintettel az orosz–ukrán háború okozta gazdasági és kereskedelmi zavarokra.
Ezenfelül rávilágítunk arra a fontos tényre is, hogy Törökország mára már meghatározó tényező a globális energiapiacon, és az energiabiztonság területén is egyre előkelőbb pozíciót foglal el. Napjainkban már nemcsak kulturális értelemben számít a Kelet és a Nyugat kapujának, hanem mind gazdasági vonatkozásaiban, mind az energiaellátás terén nélkülözhetetlen szereplővé lépett elő. Végezetül, Törökország külkapcsolatait is górcső alá vesszük, mivel a közel-keleti és afrikai országokkal való relációi egyre inkább előtérbe kerülnek.

Author Biography

Meszár Tárik, Budapesti Corvinus Egyetem

Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola arabisztika oktatási programjának végzős PhD-hallgatója. 2021 márciusától a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója, majd 2021 szeptemberétől a Mathias Corvinus Collegium PhD-programjának résztvevője, amelynek keretein belül a Migrációkutató Intézetben kutatja a Közel-Keleten, elsősorban Irakban és Egyiptomban élő etnikai és vallási kisebbségek helyzetét. Ezenfelül az arab nyelvvel és annak dialektusaival, valamint az arab világ nemzetközi kapcsolataival és a világgazdaságban betöltött szerepével is foglalkozik.

Published

2024.06.05 — Updated on 2025.05.05

Versions

License

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.