
A város mediális lenyomatai
Absztrakt
A város az a közösségi együttélési forma, amely történelmünk kezdete óta a politika keretét nyújtotta, de egyben a magánélet hétköznapi színterét is adta. Az európai polgár a várossal kapcsolatos gondolkodását számos eltérő médium segítségével fejezte ki és örökítette meg. Ahhoz, hogy megértsük, milyen szerepet játszott és játszik a város nyilvános életviszonyaink és személyes kapcsolataink alakításában, fontosnak látszik e lenyomatok összehasonlítása és értelmezése.
A kötet a város arcait, lenyomatait vizsgálja, különböző kulturális adattárolási és közvetítési technikák esetében. A képzőművészeti alkotások formájában őrzött veduták vizsgálata így kerülhet egy kötetben egymás mellé a szépirodalmi eszközökkel rögzített városképek bemutatásával, a történészek és irodalomtörténészek, a szociológusok vagy a politikatudósok városképelemzéseivel. Ami így összeáll, nagyon színes és változatos palettája a várossal kapcsolatos képalkotási technikák elemzésének.
Tartalom
-
Előszó
-
I. rész A város reprezentációi az irodalom- és a történettudomány diskurzusaiban
-
Vízparti terek átalakulásának néhány jellegzetessége a középkori városokban francia, német és magyar példák alapján
-
Veduták, államelmélet és hosszú távú emlékezet Buda 1686-osábrázolásain
-
A magyar nemzetállam városai idegen szemmel – a dualizmus kori szlovák és román elitek nézőpontjai
-
II. rész A város reprezentációi az irodalom diskurzusaiban
-
Pillanatképek a 18. század végi Párizsról: Louis Sébastien Mercier Tableau de Paris című írásának elemzése
-
A város mint a csiszoltság színtere Kis János szuperintendens Emlékezései életéből című művében
-
A sokarcú város: Pozsony képe Jókai Mór munkáiban
-
Halász Gábor Óbuda-képe 1935-ből: városi táj és közösségi emlékezet
-
Balázs Ákos a budapesti és tiszapócsi (polgári) flâneur Rab Gusztáv Utazás az ismeretlenbe című regényében
-
Olasz városok metaforikus képe a 20. századi magyar irodalomban: Velence
-
A városok identitása – Imaginárius terek mint az önazonosság kódjai Szabó Magda regényeiben
-
Zárt és nyitott terek Tóth Krisztina prózájában
-
III. rész A város a filozófia diskurzusaiban
-
Pusztuló városok és épülő város Augustinus De civitate Dei című művében
-
Agora vagy közpark? A 19. századi Budapest urbanisztikai dilemmája
-
A fórum szerepének metamorfózisai – Camillo Sitte
-
A flâneur Párizs passzázsain: Walter Benjamin elemzése az árukapitalizmus korának modern városélményéről
-
IV. rész A város antropológiai, szociológiai és kultúrkritikai megközelítései
-
Mintatelep ‒ Városantropológiai felvetések
-
A gép és a kert – A metropolisz és a regionális város Lewis Mumford gondolatvilágában
-
Nagyváros és migráció önéletrajzi filmeken elbeszélve – Berlin a berlini magyar filmesek nézőpontjából
-
V. rész A város építészetelméleti és -történeti perspektívái
-
Város és műemlékügy – magyar példák
-
A pusztulás traumája, az újjáépítés reménye
-
Gondolatok a városról Illyés Gyula írásaiban
-
A város dimenziói
-
Tájsebek – Pilinszky János evangéliumi esztétikája a városépítészet perspektívájában
-
VI. rész A város a populáris kultúrában
-
Tér és narratíva összefonódása Kieślowski sorozatának lakótelepén
-
„Ez a város egy távoli bolygó.” A nyolcvanas évek magyar undergroundjának Budapest-képe
-
Yop City – Mediatizáltság és városi tér az Aya de Yopougon című grafikus regénysorozatban
-
A kötet szerzői

Letöltések
Megjelenés
Kategóriák
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.