A poszt-Covid-szindróma, különös tekintettel a fáradtság repülésbiztonsági jelentőségének és a fáradtság objektív mérésének lehetőségeire

A repülés kezdete óta ismert tény, hogy nem az anyag mechanikai ellenállása limitálja a repülőgép aerodinamikai teljesítőképességét, hanem az emberi teljesítőképesség határa, hiszen az ember alkotja a repülőgép agyát (Louise Blériot). Az emberi teljesítőképesség határainak pontos meghatározása ezért kiemelt jelentőséggel bír a repülésbiztonság szempontjából. A Covid-19-járvány nemzetközi szakirodalmi tapasztalatai között számos olyan poszt-Covid-szövődményt dokumentáltak, amely jelentős mértékben befolyásolhatja az emberi teljesítőképességet, úgymint a kognitív zavarokat (brain fog), a memóriazavarokat és az alvászavarokat. Ezek közül kiemelt fontosságú a poszt-Covid-időszakban a páciensek jelentős részénél kialakuló és hosszan fennmaradó fokozott fáradékonyság. Jelenleg nem létezik általánosan elfogadott objektív módszer a fáradtság mérésére, ezért jelen kutatás célja a poszt-Covid-fáradékonyság előfordulási gyakoriságának vizsgálata a hazai állami és polgári repülésben dolgozók körében, valamint a fáradtság objektív mérési lehetőségeinek feltárása.
Kulcsszavak: repülésbiztonság, humánfaktor-hiba, poszt-Covid, emberi teljesítőképesség, fáradtság