Kisebbségpolitika

Sem a nemzetközi jogban, sem az uniós jogban nincs általánosan elfogadott definíciója a „kisebbség” fogalmának. Az Európai Unióban is vitatott, hogy mely csoportok tekinthetők kisebbségnek, a különböző uniós intézmények dokumentumaiban olykor a nyelvi, nemzeti kisebbségek mellett a szexuális kisebbségekre is használják a kifejezést, de bevándorlók, migránsok is kisebbségi csoportként jelenhetnek meg.1 Az EU honlapján elérhető glosszárium meghatározása szerint a kisebbség
„egy olyan nem domináns csoport, amely rendszerint az állam vagy a régió többségi lakosságához képest etnikai, vallási vagy nyelvi tulajdonságai alapján kisebb, és amely (akár csak implicite is) szolidaritást mutat saját kultúrájával, hagyományaival, vallásával vagy nyelvével”.2
Az európai nemzetközi jogi dokumentumok jellemzően a „nemzeti kisebbség” kifejezést használják, és annyi bizonyosan állítható, hogy az Európában elismert kisebbségi jogi standardok a kisebbségek nemzeti, nyelvi, etnikai, vallási identitásának megőrzését célozzák. Így ebben a fejezetben is a hagyományos értelemben vett „kisebbségeket” érintő uniós politikákról lesz szó.

(Részlet a bevezetésből)