Adópolitika

Politika nincs gazdaságpolitika, gazdaságpolitika pedig nincs adópolitika nélkül. Az adózás uralkodó rendszere meghatározza a gazdaság szerkezetét, a kormányzat költségvetési lehetőségeit, valamint jelentősen befolyásolja a polgárok mindennapjait, fogyasztási lehetőségeit, munkavállalási esélyeit, szokásait és ambícióit. A mindenkori fiskális politika aktorainak egyfelől komoly mozgástere van, amennyiben változatos alapon és módokon biztosíthatják az adóbevételeket, és valóban, a történelmi példák nem kevés fantáziáról tanúskodnak e tekintetben.1 Jelenleg a közösségi adópolitika az uniós nemzetek kormányainak is tág döntési lehetőségeket hagy, ugyanakkor a döntéshozóknak nyilvánvalóan számolniuk kell néhány komoly korláttal. Az adószabályok nem ütközhetnek magasabb rendű joganyaggal, nemzetközi egyezménnyel, általános jogállami normákkal. Költségvetési oldalról meg kell felelni a bevételi-kiadási struktúra által diktált kritériumoknak, rövid távon a jellemzően merev kiadási szerkezet finanszírozási igényének. Ez egyaránt igaz az önkormányzati, a nemzetállami és a közösségi büdzsé finanszírozására. Alapvető makrogazdasági korlát, hogy tartósan nem fenntartható a gazdasági növekedés léptékénél nagyobb léptékű adóemelés, és mára az is nyilvánvaló, hogy a gazdaságélénkítés bevált eszköze az adócsökkentés, legyen szó mikro-, makro- vagy nemzetközi színtérről. Úgyszintén fékezőerőt jelentenek az adóztatásban a politikai korlátok. Az újraválasztási esélyek fenntartásának igénye ugyanis szintén korlátozza az adórendszerek átalakításáról szőtt szakpolitikai elképzeléseket.2 A tagországok döntéshozói számára érezhető a törekvés a közös adópolitika kiterjesztésére is, ez azonban egyelőre megosztó téma a közösségen belül, több nemzetgazdaság, köztük Magyarország számára az egységesítés egyértelműen a versenyelőny csökkenését jelentené.
A fejezet témája a közösségi adópolitika. A fogalmi keretek meghatározása után rövid történeti összefoglaló, majd a közpolitika adott területének sajátosságai, elvei és gyakorlati megoldásai következnek. Egy-egy további alfejezet foglalkozik az uniós törekvések aktuális irányaival és kihívásaival, valamint azzal, hogyan illeszkedik a jelenlegi EU közpolitika az adóelméleti fősodor nézeteivel. A zárszó az adópolitika tagállami konfliktusait összegzi.

(Részlet a bevezetésből)