A francia háborúk, Magyarország és a Habsburg Monarchia (1792–1815)
Szerzők
Absztrakt
A francia háborúk időszaka talán a legkevésbé ismert korszak a Habsburg Monarchia történetében, pedig a francia forradalom társadalomformáló ereje ellen Bécs küzdött legkitartóbban a harctereken: hat háborút vívott a franciák ellen, akik az összecsapások során négy alkalommal foglaltak el jelentősebb területet a monarchiától. Napóleon vereségében is oroszlánrészt vállaltak Ferenc császár-király katonái, köztük a magyarok is.
Jelen kötet gerincét az 1792 és 1815 közötti háborúk történetének bemutatása adja, abból a célból, hogy hozzájáruljon a francia háborúk időszakának, Magyarország és a Habsburg Monarchia egészének alaposabb megértéséhez. Fókuszában Bécs és Magyarország viszonya áll, különös tekintettel a birodalom vezetési struktúrájának történetére, az uralkodói hatalom és Magyarország viszonyrendszerére, illetve a hadügy változásaira. Ezek mellett nem maradhat el a franciaországi forradalom vázlatos történetének, valamint a háborúk szélesebb körű, geostratégiai szempontú eseményeinek bemutatása sem.
Információk a szerzőről
Történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója. Fő kutatási területe a háborúk, hadsereg, állam és társadalom kapcsolatának története a kora újkorban és az újkorban, valamint a korszak hadművészete.
Hivatkozások
Abel, Jonathan (2016): The Prophet Guibert. In Leggiere, Michael V. (szerk.): Napoleon and the Operational Art of War. Leiden: Brill, 8–39. Online: https://doi.org/10.1163/9789004310032_003
Ács Tibor (2009): Katonaként is magyar. Széchenyi István katonaélete és hadügyi reformeszméi. Budapest: Zrínyi.
Ágoston, Gábor (2016): Az oszmán hódítás és Európa. Budapest: Rubicon Intézet.
Allgemeine Deutsche Biographie (1875–1912). Online: www.deutsche-biographie.de
Alombert, Paul Claude – Colin, Jean (1902–1908): La campagne de 1805 en Allemagne, I–IV. Paris: Chapelot.
Angeli, Moriz Edlen von (1884): 1812. Die Teilnahme des k. k. österreichischen Auxiliar-Corps unter Commando des G. d. C. (später Feldmarschalls) Fürsten Carl zu Schwarzenberg im Feldzuge Napoleon I. gegen Russland. In Mittheilungen des k. k. Kriegs-Archivs. Wien: K. K. Generalstabes, 1–87.
Angeli, Moriz Edlen von (1896–1897): Erzherzog Carl von Österreich als Feldherr und Heeresorganisator, I–V. Wien–Leipzig: Braumüller.
Ausgewählte Schriften Weiland seiner Kaiserlichen Hoheit des Erzherzogs Carl von Oesterreich, I–VI (1893–1894). Wien–Leipzig: Braumüller.
Bagi Zoltán Péter (2011): A császári-királyi mezei hadsereg a tizenöt éves háborúban. Hadszervezet, érdekérvényesítés, reformkísérletek. Budapest: Históriaantik.
Banclari, Gustav (1872): Beiträge zur Geschichte des österreichischen Heerwesens. Zweites Heft: Quellen der Oesterreichischen Kriegs- und Organisations-Geschichte nebst einem Anhange über die Aufgabe der militärischen Geschichtsschreibing und Ihre Methode. Wien: Seidel & Sohn.
Bánlaki József (1931–1942): A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Grill. Online: www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2
Barta János (2000): A tizennyolcadik század története. Budapest: Pannonica.
Bencze László (2005): Napóleon bécsi hadjárata, 1809. Budapest: Hadtörténelmi Levéltár.
Benda Kálmán (1980): Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795–1812). In Vörös Károly (szerk.): Magyarország története, 1790–1848. I. Budapest: Akadémiai, 425–471.
Benda Kálmán szerk. (1982): Magyarország történeti kronológiája II. 1526–1848. Budapest: Akadémiai.
Berkó István (1943a): Súrlódások az újoncozásnál az 1792–97. évi háborúban, I. Hadtörténelmi Közlemények, 44(1–2), 35–59.
Berkó István (1943b): Súrlódások az újoncozásnál az 1792–97. évi háborúban, II. Hadtörténelmi Közlemények, 44(3–4), 138–158.
Black, Jeremy (1991): A Military Revolution? Military Change and European Society, 1550–1800. Basingstoke–London: Macmillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-349-11361-3
Black, Jeremy (1999a): Revolutionary and Napoleonic Warfare. In Black, Jeremy (szerk.): European Warfare, 1453–1815. New York: Palgrave Macmillan, 224–246. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-349-27521-2_10
Black, Jeremy (1999b): Warfare in the Eighteenth Century. London: Cassel.
Bodart, Gaston (1908): Militär-historisches Kriegs-Lexikon (1618–1905). Wien–Leipzig: Stern.
Bodnár István (1897): A győri csata 1809. junius 14-én. Hadtörténelmi Közlemények, 10(1), 388–433.
Boltek, Josef (1885): Das k. k. Cavallerie-Geschütz. In Mittheilungen des k. k. Kriegs-Archivs. Wien: K. K. Generalstabes, 293–302.
Borus József szerk. (1984): Magyarország hadtörténete, I. Budapest: Zrínyi.
Broucek, Peter (1988): Die Allerhöchste Oberbefehl. Die Garden. Nach Manuscriptfragmenten von Obstlt. Alphons Freiherr von Wrede. Wien: Böhlau.
Broucek, Peter – Peball, Kurt (2000): Geschichte der österreichischen Militäthistoriographie. Köln–Weimar–Wien: Böhlau.
Bruce, Robert B. et al. (2008): Fighting Techniques of the Napoleonic Age 1792. Equipment, Combat, Skills, and Tactics. New York: Thomas Dunne.
Castle, Ian (2003): Austerlitz 1805. The Fate of Empires. Oxford: Osprey.
Chandler, David (1966): The Campaigns of Napoleon. London: Weidenfeld & Nicholson.
Chuquet, Arthur (1886): La campagne de l’Argonne (1792). Paris: Cerf.
Clerget, Charles (1905): Tableaux des armées françaises pendant les guerres de la Révolution. Paris: Chapelot.
Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000–1895. 1740–1835. évi törvényczikkek (1901). Budapest: Franklin-Társulat.
Correspondance de Napoléon, I. (1858). Paris: Imprimerie Impériale.
Criste, Oskar (1903): Die österreichische Truppen-Aufstellung gegen Preussen und Polen, 1790. In Mittheilungen des K. und K. Kriegs-Archivs. Dritte Folge. II. Wien: Seidel & Sohn, 1–156.
Criste, Oskar (1904): Kriege unter Josef II. Wien: Seidel & Sohn.
Czigány István (1995): A magyar hadtudomány és hadtudományi gondolkodás a XVIII. században. In Ács Tibor (szerk.): A magyar katonai gondolkodás története. Budapest: Zrínyi, 57–75.
Csikány Tamás (2000): Honvédtüzérség az 1848–49-es szabadságharcban. Budapest: Tinta.
Csikány Tamás (2012): Komárom, a szűz vár, 1809. Budapest: Kossuth.
Csikány Tamás (2015): A szabadságharc hadművészete, 1848–1849. Budapest: Zrínyi.
Das Österreichische Militär betreffende Schriften, I–VI. (1794–1796). Frankfurt–Leipzig: Klimbt.
Desbrière, Édouard – Sautai, Maurice (1907): La Cavalerie pendant la Revolution du 14 juillet 1789 au 26 juin 1794 la crise. Paris–Nancy: Berger-Levrault.
Dolleczek, Anton (1887): Geschichte der österreichischen Artillerie von den frühesten Zeiten bis zur Gegenwart. Wien: Kreisel & Gröger.
Domanovszky Sándor (1925–1944): József nádor élete és iratai, I–IV. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Dormándy Géza (1914): Magyar csapatok az 1813. évi drezdai csatában. Hadtörténelmi Közlemények, 15(1), 76–113, 262–281, 442–457.
Duffy, Christopher (1999): Eagles Over the Alps: Suvorov in Italy and Switzerland, 1799. Chicago: The Emperor’s Press.
Duffy, Christopher (2003): Sieben Jahre Krieg, 1756–1763. Die Armee Maria Theresias. Wien: ÖBV & HPT.
Duffy, Christopher (2010): Maria Theresia und ihre Armee. Stuttgart: Motorbuch Verlag.
Dupuis, Victor (1907): Les opérations militaires sur la Sambre en 1794. Bataille de Fleurus. Paris: Chapelot.
Egger, Rainer (1974): Das Gefecht bei Hollabrunn und Schöngrabern, 1805. Wien: Österreichischer Bundesverlag.
Esdaile, Charles J. (2001): The French Wars, 1792–1815. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203209745
Esdaile, Charles J. (2019): The Wars of the French Revolution, 1792–1801. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9781351174541
Evans, R. J. W. (2008): Austria, Hungary, and the Habsburgs: Essays on Central Europe, c.1683–1867. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199541621.001.0001
Eysturlid, Lee W. (2000): The Formative Influences, Theories, and Campaigns of the Archduke Carl of Austria. Westport, CT: Greenwood.
Farkas Gyöngyi szerk. (2000): Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András táborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Budapest: Petit Real.
Fejtő Ferenc (1997): II. József. Budapest: Atlantisz.
Fest Aladár (1915): Báró Dévay Pál altábornagy (1735–1800). Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Gallina, Josef Wilhelm Freiherr von (1872): Beiträge zur Geschichte des österreichischen Heerwesens. Erstes Heft: Der Zeitraum von 1757–1814. Wien: Seidel & Sohn.
Gergely András szerk. (2005): Magyarország története a 19. században. Budapest: Osiris.
Ghillany, Friedrich W. (1865): Europäische Chronik von 1492 bis Ende April 1865, I. Leipzig: Wigand.
Gill, John H. (2008–2010): 1809. Thunder on the Danube. Napoleon’s Defeat of the Habsburg, I–III. London: Frontline Books.
Goetz, Robert (2005): 1805: Austerlitz. Napoleon and the Destruction of the Third Coalition. London: Greenhill.
Gramm, Ernst Rainer (2012): Karl Mack Von Leiberich. Ein General Gegen Napoleon. Wien–Köln–Weimar: Böhlau. Online: https://doi.org/10.7767/boehlau.9783205791799.fm
Gyalókay Jenő (1925): A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig. Századok, 59(4–6), 126–159.
Hadik András válogatott hadügyi írásai (2021). Budapest: Ludovika.
Hahner Péter (2021): A régi rend alkonya. Egyetemes történet, 1648–1815. Pécs: Kronosz.
Hayworth, Jordan R. (2016): The French Way of War. In Leggiere, Michael V. (szerk.): Napoleon and the Operational Art of War. Leiden: Brill, 40–87. Online: https://doi.org/10.1163/9789004310032_004
Hellebronth Kálmán (1940): A magyar testőrségek névkönyve, 1760–1918. Budapest: Stádium.
Hermann Róbert szerk. (2016): Magyarország hadtörténete, III. Magyarország a Habsburg Monarchiában, 1718–1919. Budapest: Zrínyi.
Hirtenfeld, Jaromir – Meynert, Hermann szerk. (1851–1852): Oesterreichisches Militärt–Konversations-Lexikon, I–III. Wien: Komptoir des Österreichischen Soldatenfreundes.
Hochedlinger, Michael (2003): Austria’s Wars of Emergence, War, State and Society in the Habsburg Monarchy, 1683–1797. London – New York: Routledge.
Hochedlinger, Michael (2005): Erzherzog Karl und die Reform des Österreichischen Heerwesens 1801–1809. In Kaisertum Österreich, 1804–2004 Europe en armes. Wien: Heeresgeschichtliches Museum im Arsenal.
Hochedlinger, Michael – Mat’a, Petr – Winkelbauer, Thomas szerk. (2019): Verwaltungsgeschichte der Habsburgermonarchie in der Frühen Neuzeit. Band 1/1 und 1/2: Hof und Dynastie, Kaiser und Reich, Zentralverwaltungen, Kriegswesen und landesfürstliches Finanzwesen. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung. Ergbd. 62. Wien: Böhlau. Online: https://doi.org/10.7767/9783205208235
Hof- und Staats-Schematismus des österreichischen Kaiserthums (1807–1808; 1812–1814). Online: https://alex.onb.ac.at/static_tables/shb.htm
Hof- und Staats-Schematusmus der röm. kaiserl. auch kaiserl. königl. und erzherzoglichen Haupt- und Residenz-Stadt Wien (1793–1804). Wien: Gerold.
Hollins, David (2000): Marengo 1800. Napoleon’s Day of Fate. Oxford: Osprey.
Hollins, David (2002): Austrian Auxiliary Troops, 1792–1816. Oxford: Osprey.
Hollins, David (2003a): Austrian Napoleonic Artillery, 1792–1815. Oxford: Osprey.
Hollins, David (2003b): Hungarian Hussar, 1756–1815. Oxford: Osprey.
Hollins, David (2004): Austrian Commanders of the Napoleonic Wars, 1792–1815. Oxford: Osprey.
Hormayr, Joseph Freiherr von (1817): Das Heer von Innerösterreich unter den Befehlen des Erzherzog Johann im Kriege von 1809. Leipzig–Altenburg: Brockhaus.
Horsetzky, Adolf von (1905): Kriegsgeschichtliche Übersicht der wichtigsten Feldzüge in Europa seit 1792. Wien: Seidel.
Ingrao, Charles W. (2000): The Habsburg Monarchy, 1618–1815. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/9781108634168
Jomini, Antoine Henri (1819–1839): Histoire critique et militaire des guerres de la Revolution, I–XV. Paris: Anselin et Pochard.
Katus László (2012): A modern Magyarország születése. Magyarország története, 1711–1914. Pécs: Kronos.
Kisfaludy Sándor (1962): Napló és francia fogságom. Budapest: Magyar Helikon.
Kókay György szerk. (1979): A magyar sajtó története, I. 1705–1848. Budapest: Akadémiai.
Kosáry Domokos (1977): Napóleon és Magyarország. Budapest: Magvető.
Kosáry Domokos (1980): Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai.
Kriege unter der Regierung des Kaisers Franz. Befreiungskrieg 1813 und 1814. Einzeldarstellungen der entscheidenden Kriegsereignisse, I–V. (1913). Wien: Seidel.
Kriege unter der Regierung des Kaisers Franz. Krieg 1809, I–IV. (1907–1910). Wien: Seidel.
Kriege unter der Regierung des Kaisers Franz. Krieg gegen die französische Revolution 1792–1797, I–II. (1905). Wien: Seidel & Sohn.
Kudrna, Leopold – Smith, Digby [é. n.]: Biographical Dictionary of all Austrian Generals during the French Revolution an Napoleonic Wars, 1792–1815. Online: www.napoleon-series.org/research/biographies/Austria/AustrianGenerals/c_AustrianGeneralsIntro.html
Lázár Balázs (2006): Mantova visszafoglalása a második koalíciós háború idején, 1799. július 5. – július 30. Hadtörténelmi Közlemények, 119(2), 415–458.
Lázár Balázs (2013): Krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy katonai pályája. Budapest: Hadtörténeti Múzeum.
Lázár Balázs (2016): A magyar királyság katonasága a Habsburg Birodalom hadseregében (1741–1815). In Hermann Róbert (szerk.): Magyarország hadtörténete, III. Magyarország a Habsburg Monarchiában, 1718–1919. Budapest: Zrínyi, 41–114.
Lázár Balázs (2017): Az erdélyi határőrvidék megszervezése, a határőrizet működése a 18. században. In Pósán László et al. (szerk.): Őrzők, vigyázzatok a határra! Határvédelem, határőrizet, határvadászok a középkortól napjainkig. Budapest: Zrínyi, 403–429.
Lázár Balázs (2020): A császári-királyi hadsereg ellátási rendszere a Magyar Királyságban az 1751. évi szabályzattól 1815-ig. Történelmi Szemle, 62(4), 549–564.
Lázár Balázs (2021a): Az Udvari Haditanács és a Habsburg Birodalom katonai irányítási rendszere (1556–1848). In Hermann Róbert (szerk.): A magyar hadügyi igazgatás története (1526–1990). Budapest: Zrínyi, 89–128.
Lázár Balázs (2021b): Katonaállítások, hadkiegészítés a Magyar Királyságban 1741 és 1848 között. Áttekintés egy készülő összefoglaláshoz. Hadtörténelmi Közlemények, 134(4), 771–804.
Lázár Balázs (2022): A császári-királyi finanszírozása a francia háborúk idején (1792–1815). In Pósán László – Veszprémy László – Isaszegi János (szerk.): A hadifinanszírozás gazdasági alapjai az ókortól napjainkig. Budapest: Zrínyi, 274–294.
Leggiere, Michael V. (2015): Napoleon and the Struggle for Germany: The Franco–Prussian War of 1813, I–II. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781139946377
Lenkefi Ferenc (2000): Kakas a kasban. Francia hadifoglyok Magyarországon az első koalíciós háború idején, 1793–1797. Budapest: Petit Real.
Mályusz Elemér (1926): Sándor Lipót főherceg nádor iratai, 1790–1795. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Mályusz Elemér (2002): Magyarország története a felvilágosodás korában. Budapest: Osiris.
Markó Árpád (1944): Futaki gróf Hadik András tábornagy. Budapest: Athenaeum.
McGuigan, Ron [é. n.]: British Generals of the Napoleonic Wars, 1793–1815. Online: www.napoleon-series.org/research/biographies/BritishGenerals/c_Britishgenerals1.html
Mezey Barna – Gosztonyi Gergely szerk. (2020): Magyar alkotmánytörténet. Budapest: Osiris.
Mikaberidze, Alexander (2005): The Russian Officer Corps of the Revolutionary and Napoleonic Wars, 1792–1815. New York: Savas Beatie.
Mikaberidze, Alexander (2020): The Napoleonic Wars. A Global History. New York – Oxford: Oxford University Press.
Militär Almanach und Schematismus. 1804–1808; 1810–1815. Online: https://library.hungaricana.hu/en/collection/austrian_state_archives_MilitarAlmanachSchematismus
Muir, Rory (2000): Tactics and the Experience of Battle in the Age of Napoleon. New Haven, CT: Yale University Press. Online: https://doi.org/10.12987/9780300147681
Müller, Franz (1845): Die kaiserlich-königliche Armee seit Errichtung der stehenden Heere bis auf die neueste Zeit, I–II. Prag: Haas.
Nagy Ágoston (2021): Inszurrekció és társadalmi mobilitás a napóleoni háborúk időszakának Magyarországán. Korall, 22(86), 107–136. Online: https://doi.org/10.52656/KORALL.2021.04.005
Nagy István (2001): Az austerlitzi csata. Aetas, 16(2), 50–79.
Nagy István (2007): Az 1809-es magyarországi hadjárat. In Kövér Lajos (szerk.): Bonaparte Napóleon koronája és üzenete. Szeged: JATEPress, 115–133.
Nagy-L. István (2010): „Igyekezzen ártani János főhercegnek”. Francia haditervek a magyarországi hadjárat idején. In Bana József – Katona Csaba (szerk.): Franciák Magyarországon, 1809. I. Budapest–Győr: Magyar Országos Levéltár – Mediawave Alapítvány – Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 167–198.
Nagy-L. István (2013a): A császári-királyi hadsereg, 1765–1815. Szervezettörténet és létszámviszonyok. Pápa: Gróf Esterházy Károly Múzeum.
Nagy-L. István (2013b): A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792–1815. Levéltári Közlemények, 83(1–2), 175–209.
Nagy-L. István (2014): Mestermű vagy kontármunka? Franz von Weyrother terve az austerlitzi csata megvívására. Hadtörténelmi Közlemények, 127(2), 291–322.
Nagy-L. István (2016): Magyar csapatok részvétele, újoncai és veszteségei az első koalíciós háborúban, 1792–1797. Hadtörténelmi Közlemények, 129(2), 315–350.
Nagy-L., István (2018a): Hungarian Generals of the French Wars: A Study of Military Merit and Social Mobility. Napoleonic Scholarship: The Journal Of The International Napoleonic Society, (9), 147–166.
Nagy-L. István (2018b): Tábornoki kar, tisztikar és társadalom a francia háborúk időszakában (1787–1815). Honvédségi Szemle, 146(6), 154–165.
Nagy-L. István (2018c): Valjeszakai Gróf Karacsay András katonai pályaképe. In Gyánti István – Kult László (szerk.): Tanulmányok Ódor Imre emlékére. Pécs: Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, 356–364.
Nagy-L. István (2020): A császári-királyi hadsereg magyarországi tábornokai, 1787–1815. Budapest: Zrínyi.
Nagy-L. István (2021a): A 34. magyar gyalogezred tisztikara a francia háborúkban (1792–1815). Budapest: Magyarságkutató Intézet.
Nagy-L. István (2021b): A császári-királyi hadsereg magyarországi tábornokai vallása a francia háborúk időszakában. In Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Hitélet és vallásos kultúra a Kárpát-medencében, 11. Veszprém: Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, 86–105.
Nagy-L. István (2021c): A császári-királyi hadsereg Magyarországon a 18. század utolsó évtizedében. In Margittai Linda – Tomka Béla (szerk.): Történelem és erőszak. A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2019. évi, szegedi konferenciájának tanulmánykötete. Szeged: Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület, 381–404.
Nagy-L. István (2021d): A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak társadalmi összetétele. In Vizi László Tamás – Horváth-Lugossy Gábor (szerk.): A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2020. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 395–416. Online: https://www.doi.org/10.53644/MKIE.2020.395
Nagy-L. István (2021e): A francia háborúk magyarországi tábornokainak csapatnemi háttere. Hadtörténelmi Közlemények, 134(4), 947–994.
Nagy-L. István (2021f): A háború képe a Hadi és más nevezetes történetek, valamint a Magyar Hírmondó hasábjain a 18. század végén. Ephemeris Hungarologica, 1(1), 129–146. Online: https://doi.org/10.53644/EH.2021.1.129
Nagy-L. István (2021g): Komárom erődje és az 1809-es háború. In Hermann Róbert (szerk.): Híres Komárom be van véve. Komárom és környéke hadtörténete a római hódítástól Trianonig. Budapest: Line Design, 29–51.
Nagy-L. István (2021h): Szerbek a császári-királyi hadsereg tábornoki karában, 1787–1815. Dél-Dunántúli Hadtörténetírás. Az MTA PAB Hadtörténeti Munkabizottságának Közleményei, 1(1), 65–84.
Nagy-L. István (2023): A francia háborúk magyarországi tábornokainak nemzetisége. In Medgyesy Zsófia – Pászti László (szerk.): „Emlékezzetek róla, ha újra csatára keltek!” Tanulmányok Hermann Róbert 60. születésnapja tiszteletére, II. Budapest: Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Zrínyi, 75–84.
Nagy-L. István – Réfi Attila (2022a): A Pálffy-huszárok vöröskői tiszti portréi. (Portréty dôstojníkov husárskeho pluku Rudolfa Pálffyho z Červeného Kameňa.) Budapest: Nemzeti Portrétár.
Nagy-L. István – Réfi Attila (2022b): Tiszti portrék a Wurmser-huszárezred történetéből (1775–1797). Budapest: Nemzeti Portrétár.
Neue Deutsche Biographie [é. n.]. Online: www.deutsche-biographie.de
Nosinich, J. – Wiener, L. (1885): Kaiser Joseph II. als Staatsmann und Feldherr. Österreichs Politik und Kriege in den Jahren 1763 bis 1790. Wien: Seidel & Sohn.
O’Reilly, William (2006): Border, Buffer and Bulwark. The Historiography of the Military Frontier, 1521–1881. In Ellis, Steven G. – Esser, Raingard (szerk.): Frontiers and the Writing of History, 1500–1850. Hannover–Laatzen: Wehrhahn, 229–244.
Ódor Imre (1987): A „vérrel adózás” illúziója: nemesi felkelés és adómentesség a felvilágosodás és a francia háborúk korában. Levéltári Közlemények, 58(1–2), 159–173.
Oesterreichischer Militär-Almanach (1790–1803). Online: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/austrian_state_archives_MilitarAlmanachSchematismus/
Österreichisches Biographisches Lexikon [é. n.]. Online: www.biographien.ac.at
Parker, Geoffrey (1996): The Military Revolution: Military Innovation and the Rises of the West, 1500–1800. Cambridge: Cambridge University Press.
Petre, F. Loraine (1907): Napoleon’s Campaign in Poland, 1806–1807. A Military History of Napoleon’s First War with Russia. London: John Lane.
Petre, F. Loraine (1909): Napoleon & the Archduke Charles. A History of the Franco–Austrian Campaign in the Valley of the Danube in 1809. London – New York: John Lane.
Petre, F. Loraine (1914) Napoleon at Bay, 1814. London – New York – Toronto: John Lane.
Petre, F. Loraine (1972): Napoleon’s Conquest of Prussia, 1806–1807. London: Arms & Armour.
Petre, F. Loraine (1992) Napoleon’s Last Campaign in Germany, 1813. London: Greenhill.
Poór János (2003): Adók, katonák, országgyűlések, 1796–1811/12. Budapest: Universitas.
Porth, Wenzel (1877): Die Schlacht bei Neerwinden, den 18. März 1793. In Mitteilungen des k. k. Kriegsarchivs. Wien: Commissionsverlag von R. v. Waldheim, 329–382.
Priesdorff, Kurt von (1937–1942): Soldatisches Führertum, I–X. Hamburg: Hanseatische Verlagsanstalt.
R. Kiss István (1911): Az utolsó nemesi felkelés, I–II. Budapest: szerzői kiadás.
Rauchensteiner, Manfried (1994): Die Schlacht von Aspern am 21. und 22. Mai 1809. Wien: Öbvhpt.
Rauchensteiner, Manfried (1997): Die Schlacht bei Deutsch Wagram am 5. und 6. Juli 1809. Wien: Öbvhpt.
Réfi Attila (2014): A császári-királyi huszárság törzstiszti kara a francia forradalmi és a napóleoni háborúk korában (1792–1815). Budapest–Sárvár: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Réfi Attila (2015): A Meskó-hadosztály az 1813. évi őszi hadjáratban, avagy egy dicső pályafutás balsikerű lezárása. Hadtörténelmi Közlemények, 128(2), 445–460.
Réfi Attila (2015–2018): Császári-királyi karabélyos és vértes törzstisztek a francia háborúk idején (1792–1815). Életrajzi lexikon, I–II. Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár.
Réfi Attila (2018): Mária Terézia és a tisztikar. Társadalmi mobilitás katonai szolgálat révén. Hadtörténelmi Közlemények, 131(3), 611–637.
Réfi Attila (2021a): A császári-királyi 12. számú Nádor-huszárezred története alapításától a napóleoni háborúk végéig (1800–1815). Hadtörténelmi Közlemények, 134(4), 805–842.
Réfi Attila (2021b): Hadba szállás magyar módra – az inszurrekció szervezete és irányítása. In Hermann Róbert (szerk.): A magyar hadügyi igazgatás története (1526–1990). Budapest: Zrínyi, 129–169.
Reglement für die sämmentlich Kaiserlich-Königliche Cavallerie (1769). Wien: Johann Thomas Edlen von Trattnern.
Reisz T. Csaba (2002): Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében. Budapest: Cartofil.
Rittersberg, Johann Ritter von (1829): Biographien der ausgezeichnetesten Feldherren der k. k. österreichischen Armee, aus der Epoche der Feldzüge 1788–1821, nebst treuen Abbildungen derselben. Prag: Enders.
Roider, Karl A. (1987): Baron Thugut and Austria’s Response to the French Revolution. Princeton, NJ: Princeton University Press. Online: https://doi.org/10.1515/9781400858668
Rothenberg, Gunther E. (1966): The Military Border in Croatia. A Study of an Imperial Institution. Chicago: University of Chicago Press.
Rothenberg, Gunther E. (1980): The Art of Warfare in the Age of Napoleon. Bloomington, IN: Indiana University Press.
Rothenberg, Gunther E. (2007): Napoleon’s Great Adversary. Archduke Charles and the Austrian Army, 1792–1814. Stroud: Spellmount.
Saski, Charles Gaspard Louis (1899–1902): Campagne de 1809 en Allegmagne et en Autriche. Paris–Nancy: Berger-Levrault.
Schmidt-Brentano, Antonio (2006): Kaiserliche und k.k. Generale (1618–1815). Wien–München: Österreichisches Staatsarchiv.
Schütz, Friedrich Wilhelm von (1827–1853): Geschichte der Kriege in Europa seit dem Jahre 1792, als Folgen der Staatsveränderungen in Frankreich unter König Ludwig XVI, I–XV. Leipzig–Berlin: Mittler.
Semek, Anton (1904): Die Artillerie im Jahre 1809. In Mittheilungen des K. und K. Kriegs-Archivs. Dritte Folge, III. Wien: Seidel & Sohn, 51–110.
Sherwig, John M. (1969): Guineas and Gunpowder. British Foreign aid in the Wars with France, 1793–1815. Cambridge, MA: Harvard University Press. Online: https://doi.org/10.4159/harvard.9780674433366
Six, Georges (1934): Dictionnaire biographique des généraux et amiraux français de la Révolution et de l’Empire, 1792–1814. Paris: Saffroy.
Skala, Harald – Réfi Attila (2021): A Nádasdy-huszárok különös történetei a 18. századból. Nevšedné príbehy Nádasdyho husárov z 18. storočia. Budapest: Nemzeti Portrétár.
Starkey, Armstrong (2003): War in the Age of the Enlightenment, 1700–1789. Westport, CT: Praeger.
Svoboda, Johann (1894): Die Theresianische Militär-Akademie zu Wiener-Neustadt und ihre Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage, I. Wien: Hof- und Staatsdruckerei.
Szemethy Tamás (2020): Katonabárók és hivatalnok grófok. Új arisztokraták a 18. századi Magyarországon. Budapest: Magyar Nemzeti Levéltár – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.
Szijártó M. István (2016): A 18. századi Magyarország rendi országgyűlése. Budapest: Országház.
Teleki Domokos (1877): A székely határőrség története. Budapest: Franklin.
Thiers, Adolphe (1845–1862): Histoire du Consulat et de l’Empire, I–XX. Paris: Paulin.
Tóth-Barbalics Veronika (2002): Sok hűhó Münchenért. Harc a bajor örökség körül 1778–79-ben. Sic Itur ad Astra, 14(2–3), 85–149.
Vaníček, František (1875): Spezialgeschichte der Militärgrenze, I–IV. Wien: K.K. Hof- und Staatsdruckerei.
Vedropolje, Eberhard Mayerhoffer von (1904): Österreichs Krieg mit Napoleon I. 1809. Wien: Seidel & Sohn.
Vedropolje, Eberhard Mayerhoffer von (1905): 1805. Der Krieg der 3. Koalition gegen Frankreich (in Süddeutschland, Österreich und Oberitalien). Wien: Seidel & Sohn.
Veltzé, Alois szerk. (1911–1914): Österreich in den Befreiungskriegen 1813–1815, I–X. Wien: Edlinger.
Veress D. Csaba (1987): Napóleon hadai Magyarországon, 1809. Budapest: Zrínyi.
Vizi László Tamás (2000): A nemesi felkelés törvényi szabályozása a napóleoni háborúk idején. In Pajkossy Gábor (szerk.): Politika, politikai eszmék, művelődés a XIX. századi Magyarországon. Budapest: ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszék, 5–18.
Vizi László Tamás (2007): Napóleon magyar ellenfelei: a nemesi felkelés a francia háborúk időszakában. In Kövér Lajos (szerk.): Bonaparte Napóleon koronája és üzenete. Szeged: JATEPress, 143–152.
Vizi László Tamás (2010): A nemesi felkelés utolsó katonai erőpróbája: a székesfehérvári hadiszemle. In Bana József – Katona Csaba (szerk.): Franciák Magyarországon, 1809, I. Budapest–Győr: Magyar Országos Levéltár – Mediawave Alapítvány – Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 189–206.
Vizi László Tamás (2012): Magyarország és a francia háborúk. In Bana József – Katona Csaba (szerk.): Franciák Magyarországon, 1809, II. Budapest–Győr: Magyar Országos Levéltár – Mediawave Alapítvány – Győr Megyei Jogú Város Levéltára, 261–277.
Vizi László Tamás (2014): „Kövesd példájokat vitéz eleidnek…” A magyar nemesi felkelés a francia háborúk időszakában, különös tekintettel Székesfehérvár és Fejér vármegye szerepére. Székesfehérvár: Városi Levéltár és Kutatóintézet.
Walter, Friedrich (1956): Die österreichische Zentralverwaltung. I. Abteilung. 1. Band. 2. Halbband. Teil 2. Die Zeit Franz II. (I.) und Ferdinand I. (1792–1848). Wien: Adolf Holzhausens Nachfolger.
Wawro, Geoffrey (2001): Warfare and Society in Europe, 1792–1914. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203007358
Welden, Ludwig Freiherr von (1870): Der Feldzug der Oesterreicher gegen Rußland im Jahre 1812. Wien: Gerold’s.
Welden, Ludwig Freiherr von (1872): Der Krieg von 1809 zwischen Österreich und Frankreich. Wien: Gerold’s.
Wiener, L. (1884): Das Corps des FML. Friedrich Freiherrn von Hotze im Feldzug 1799. In Mittheilungen des k. k. Kriegs-Archivs. Wien: K. K. Generalstabes, 88–117, 239–265.
Wöber, Ferdi Irmfried (2001): 1809 – Die Schlacht bei Raab. Wien: Wöber.
Wörl, J. E. (1847): Schlachten-Atlas der Geschichte der Kriege von 1792 bis 1815. Freiburg: Herder.
Wrede, Alphons Freiherr von (1898–1905): Geschichte der k. und k. Wehrmacht, I–V. Wien: Seidel.
Wurzbach, Constant von (1856–1891): Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, I–LX. Wien: Verlag der Universitäts-Buchdruckerei von L. C. Zamarski.
Zachar József (1990): Csaták, hadvezérek, katonák a XVIII. században. Budapest: Tankönyvkiadó.
Zachar József (2003): „Egy ezredévi szenvedés”. Fejezetek a magyarság hadi történelméből. Budapest: Heraldika.
Zachar József (2004): Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság, 1683–1792. Budapest: Zrínyi.
Zakar Péter (2010): A tábori püspökség története, 1773–1868. Szeged: Gerhardus.
Zivkovic, Georg (1976): Alt-Österreichs Heerführer. Kézirat. [Kriegsarchiv, II-61456.]
Zur Charakteristik des Erzherzogs Karl und der österreichischen Armee in den Jahren 1801 und 1804 (1881). In Mitteilungen des k. k. Kriegs-Archivs. Wien: K. K. Generalstabes, 106–121.
Zvara Edina (2016): Egy tudós hazafi Bécsben. Görög Demeter és könyvtára. Budapest: OSZK–Gondolat.
Letöltések
Megjelenés
Kategóriák
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
.svg)
