Az országbírói bíráskodástól a koncepciós perekig: Szemelvények egy új jogtörténész generáció kutatásaiból

Kristóf Mihály Heil; András Biczó; Zsófia Biró; Borisz Bendegúz Burger; Áron Hazafi; László Ádám Joó; Éva Kádár; Enikő Kovács-Szépvölgyi; Patrícia Dominika Niklai; Péter Pap; Balázs Sallai; Boglárka Lilla Schlachta; Kristóf Szivós; Kristóf Urbán

doi:10.36250/01111_00

Az országbírói bíráskodástól a koncepciós perekig: Szemelvények egy új jogtörténész generáció kutatásaiból

Szerzők

Heil Kristóf Mihály (szerk.)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

https://orcid.org/0000-0001-5334-7946

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_00

Absztrakt

„…nem vagyunk mások, mint folytatásai a régi időnek, a lábnyomok továbbmennek ugyanazon az úton, jó szem kell hozzá, hogy megláthassa valaki, hol végződik az egyik nemzedék lábnyoma, és hol folytatódik az új nemzedéké.” Krúdy Gyula fenti sorainak szellemében tudományos seregszemlére gyűlt össze a magyar jogtörténészek legfiatalabb generációja, hogy tovább építse és járja az elődök által lefektetett utakat.

A tanulmánykötetben a Magyar Jogtörténész Egyesület tagjainak kutatásait bemutató írásokat tart a kezében az olvasó. A kiadványban hét különböző műhely (egyetemi tanszék) tizennégy doktorandusza mutatkozik be a jogtörténész céh és az érdeklődő szakmai közvélemény előtt.

A könyv tematikai sokszínűsége jól mutatja az ifjú tudósnemzedék szerteágazó kutatói érdeklődését. A kötetben olvashatunk magyar és egyetemes, összehasonlító jog-, illetve alkotmánytörténeti tanulmányokat, a 12. századi bíráskodásról, a 18. és 19. századi kodifikációs kísérletekről szóló vagy az afroamerikaiak választójogi küzdelmeit áttekintő írásokat egyaránt.

Tartalom

Előszó

Heil Kristóf Mihály

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_01

9.
A „soknyelvű kódex”. Néhány megjegyzés II. József 1787-benkiadott büntetőkódexének fordításaihoz

Biczó András

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_02

11–30.
Az országbíró bíráskodása a királyi udvarban

Biró Zsófia

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_03

31–43.
Egyes alkotmányjogi előkérdések és történeti körülmények kihatása a Tanácsköztársaság egykori népbiztosainak perére

Burger Borisz Bendegúz

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_04

45–67.
Rendeleti kormányzás a francia Harmadik Köztársaságban

Hazafi Áron

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_05

69–97.
A polgári átalakulás előzményei: az operátumok rövid története (1791–1832)

Heil Kristóf Mihály

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_06

99–119.
A kár fogalmának meghatározása az 1940-benvisszatért országrészek kárenyhítési eljárásaiban

Joó László Ádám

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_07

121–136.
Péter Gábor személyiségének változásai a visszaemlékezések tükrében

Kádár Éva

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_08

137–152.
Elhagyottnak nyilvánítás, avagy igény az állami gyermekmenhelyek kötelékébe történő felvételre

Kovács-Szépvölgyi Enikő

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_09

153–166.
Porosz közoktatásügyi reformok a Német Császárságon belül (1871–1914)

Niklai Patrícia Dominika

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_10

167–182.
Végrehajtási költségek az 1920-asés 1930-asévek Tolna vármegyei bírósági gyakorlatában

Pap Péter

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_11

183–199.
A magyar közigazgatási fegyelmi jog fejlődésének vázlata, különös tekintettel a törvényhatósági tisztviselők felelősségére

Sallai Balázs

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_12

201–213.
Az ítélkező bírák titkos minősítése 1891 és 1913 között

Schlachta Boglárka Lilla

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_13

215–230.
A bíróság visszautasítási joga a német, osztrák és magyar perjogi kodifikáció tükrében

Szivós Kristóf

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_14

231–249.
Afroamerikaiak választójogi harca a rekonstrukciótól az 1965-összövetségi választójogi törvényig

Urbán Kristóf

DOI: https://doi.org/10.36250/01111_15

251–268.
A szerzőkről

269–271.

Szerzői életrajzok

Heil Kristóf Mihály, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

jogász (ELTE, 2019), történész (ELTE 2019), szabályzatíró és kodifikációs szakjogász (PPKE, 2020) és az ELTE Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola 4. évfolyamos hallgatója (témavezetője prof. dr. Mezey Barna). Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Kutatási témája a reformkori magyar törvényhozás, az úgynevezett rendszeres bizottsági munkálatok és azok vármegyei vitái.

Biczó András

jogász (DE, 2019), a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola 4. évfolyamos hallgatója (témavezetője dr. Balogh Judit). Kutatási témája a norma és gyakorlat kölcsönhatásai a jogalkalmazásban – a modern igazságszolgáltatás a hazai és más európai jogi kultúrákban.

Biró Zsófia, Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar

jogász (DE, 2017), közgazdász (PTE, 2019), energiagazdálkodási szakközgazdász (BCE, 2021) a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tudományos segédmunkatársa és a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola hallgatója (témavezetője prof. dr. Béli Gábor). Kutatási témája a bírói hatalom a magyar tradicionális jogban.

Burger Borisz Bendegúz

2021-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájának képzésében vesz részt. Kutatási területe a Tanácsköztársaság közhatalom-gyakorlóinak büntetőjogi felelősségre vonása, különös tekintettel a jogfolytonosság kérdésére.

Hazafi Áron, Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiuma

jogász (PPKE, 2011), a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumába beosztott bírósági titkár és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Doktori Iskola hallgatója (témavezetője dr. Komáromi László). Kutatási témája Franciaország alkotmánytörténete, az államfői funkció, a francia államszervezeti jog és közjogi bíráskodás

Joó László Ádám, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

(DE) jogász, a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2. évfolyamos hallgatója (témavezetője dr. Balogh Judit). Kutatási területe a második bécsi döntés révén visszatért területek jogrendszerének változása, azon belül a magyarországi magánjog kiterjesztésének folyamata.

Kádár Éva, ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

jogász (PPKE, 2015), az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója (témavezetője dr. Horváth Attila). Kutatási témája Péter Gábor és társai pere.

Kovács-Szépvölgyi Enikő

jogász (SZIE, 2019), az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) tudományos segédmunkatársa és a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola hallgatója (témavezetője prof. dr. Mezey Barna). Kutatási témája a kriminalizáció vagy szociális gondoskodás a 19–20. században.

Niklai Patrícia Dominika, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola

jogász (PTE, 2018), a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola hallgatója (témavezetője prof. dr. Herger Csabáné, dr. Schweitzer Gábor). Kutatási témája az oktatáspolitika – egyházi érdekérvényesítés Magyarországon 1848 után.

Pap Péter, ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

jogász (ELTE, 2021), az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2. évfolyamos hallgatója (témavezetője Bódiné dr. Beliznai Kinga). Ügyvédjelölt. Kutatási témája a magyar bírósági végrehajtási jog fejlődése.

Sallai Balázs, Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

(DE) jogász, a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 1. évfolyamos hallgatója (témavezetője dr. Balogh Judit). Kutatási területe a közigazgatási dolgozók fegyelmi felelősségének fejlődése a polgári korszakban, illetve a szolgálati pragmatikák kodifikációs tendenciái a 19–20. századi Magyarországon és Európában.

Schlachta Boglárka Lilla, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

jogász (KRE, 2021), a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola hallgatója (témavezetője prof. dr. Stipta István). A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanársegédje. A doktori értekezésének tárgyköre: Fejezetek a bírói hivatás magyarországi történetéből (1920–1949).

Szivós Kristóf, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola

jogász (SZTE, 2018), a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola hallgatója (témavezetője dr. Pákozdi Zita és dr. Varga Norbert). Kutatási területei közé tartoznak a perjogi alapelvek, az elsőfokú eljárás szerkezete, valamint a 19–20. századi német, osztrák és magyar perjogi reformtörekvések összehasonlító vizsgálata.

Urbán Kristóf, ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

jogász (ELTE, 2019), sportdiplomata (TE, 2020), az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola 2. évfolyamos hallgatója (témavezetője dr. Kisteleki Károly és dr. Rigó Balázs). A Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal jogi referense. Kutatási témája az Egyesült Államok alkotmánytörténete, azon belül az emberi jogok.

Letöltések

PDF

Megjelenés

2024.02.16

Kategóriák

Jog- és államtudomány

License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Részletek a rendelkezésre álló kiadványformátumról: PDF

PDF

ISBN-13 (15)

978-963-531-930-5

Az országbírói bíráskodástól a koncepciós perekig: Szemelvények egy új jogtörténész generáció kutatásaiból

Szerzők

Absztrakt

Tartalom

Szerzői életrajzok

Letöltések

Megjelenés

Kategóriák

License

Részletek a rendelkezésre álló kiadványformátumról: PDF

ISBN-13 (15)

Nyelv