Kis- és nagytestű kutyák a rendőrség szolgálatában; avagy szakmai szempontok kontra gazdasági optimalizáció és pénzügyi hatékonyság

A dolgozat megírására és a témával kapcsolatos kutatás megvalósítására az indított, hogy megvizsgáljam annak a szakmai körökben felvetődött gondolatnak a tényszerűségét: miszerint a kistestű szolgálati kutyák az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerven (rendőrség) belül történő alkalmazása gazdasági és pénzügyi szempontokból hatékonyabb, mint a nagytestű szolgálati kutyák alkalmazása. Azt vizsgálom, hogy a kistestű kutyafajták méretükből adódóan könnyebben hozzáférnek bizonyos területekhez a kereső munka során, illetve az ilyen fajták alkalmazása gazdasági szempontból is előnyös a rendőrség számára, különösen takarmányozás, állatorvosi ellátás és szállítás szempontjából. Dolgozatomban összehasonlítom a költségeket a kis- és nagytestű kutyák tekintetében a rendőrség állományában lévő robbanóanyag- és kábítószer-kereső szolgálati kutyák ellátására fordított ellátmány összegeivel számolva. Kutatásom során olyan adatgyűjtési módszereket alkalmaztam, mint a dokumentumelemzés, az interjúkészítés a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Gazdasági Szervek Kutyavezető-képző és Állatfelügyeleti Főosztály (ROKK GSZ KÁF) kutyakiképzőivel. Mindent összevetve megállapítható, hogy a kistestű szolgálati kutyák takarmányozása, szállítása, bizonyos állatorvosi kezelések és felszerelések kedvezőbbek pénzügyi szempontból, mint a nagytestű fajták esetében. Viszont elmondható, hogy tapasztalt kutyavezetőt, képzésük során pedig nagyobb figyelmet és szakértelmet igényelnek, mint például egy német vagy belga juhászkutya.

Kulcsszavak: rendőrség, szolgálati kutya, kistestű kutya, kábítószer-kereső, robbanóanyag-kereső