A kiberbiztonságra vonatkozó NIS 2 irányelv hatásai a német és magyar jogban – feloldhatók a kiberbiztonság és a versenyképesség közötti ellentétek?

2025-revilágszerte előreláthatólag 41 milliárd készülék kapcsolódik majd a dolgok internetéhez, ugyanakkor Európában és világszerte egyre gyakoribbá és kifinomultabbá válnak a kibertámadások és a kiberbűncselekmények. Az Európai Unió csak az elmúlt fél évtizedben két irányelvvel szabályozta újra a kiberbiztonságra vonatkozó követelményeket az európai gazdaság, a vállalatok és a polgárok, valamint a tagállamok és az Unió védelmében. Jelen tanulmány a 2024 októberéig átültetendő úgynevezett NIS 2 irányelv fő rendelkezéseit ismerteti, valamint annak átültetésének hatásait a német és magyar jogban, összehasonlítva a NIS 2 irányelv rendelkezéseit a korábbi uniós jogszabályi környezettel, különös tekintettel a NIS irányelvben foglaltakra. Ezenfelül a NIS 2 irányelvet kontextusba helyezzük egyéb aktuális uniós jogi aktusokkal ezen a területen, például a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről, valamint a 168/2013/EU és az (EU) 2019/1020 rendelet, és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló (EU) 2024/2847 rendelettel (a kiberrezilienciáról szóló rendelet).

Kulcsszavak: európai versenyképesség, kiberbiztonság, NIS irányelv, NIS 2 irányelv, átültetés, Kibertantv., biztonsági követelmények, kiberbiztonsági események, NIS 2 irányelv értelmében vett szervezetek