Esszék és tanulmányok
Szerzők
Absztrakt
Aligha nevezhető meg a hadtudomány és a stratégiai gondolkodás történetében nagyobb hatású teoretikus, mint Clausewitz. Tézisei mindmáig érvényesek, ugyanakkor viták tárgyát is képezik, hiszen a háborút lényegében társadalmi jelenségként, az állampolitika folytatásaként értelmezve nemcsak a hadtudomány alapvetéseire, hanem a politikai gondolkodás, a filozófia és a modern stratégiai diskurzus területeire is kiterjednek.
Részlet Deli Gergely ajánlójából
Clausewitz neve sokak számára ismerősen cseng. A háborúról szóló, posztumusz megjelent fő műve évtizedek óta megkerülhetetlen hivatkozási pont a katonai gondolkodásban, a politikaelméletben és a stratégiai elemzésekben. Ugyanakkor életművének jelentős része – többek között a jelen kiadványban összefoglalt tanulmánygyűjtemény – mindeddig nem volt hozzáférhető a magyar olvasók többsége számára. E könyv ezt a hiányt hivatott pótolni.
Részlet Böröndi Gábor vezérezredes előszavából
Carl von Clausewitz (1780–1831) porosz vezérőrnagy, hadtörténész, az egyetemes hadtudomány egyik legfontosabb teoretikusa. A napóleoni háborúk kezdeti szakaszában francia fogságba esett, de hazatérése után mind hazája, mind Oroszország zászlaja alatt végig a franciák ellen harcolt. A csatazaj elültével harminc éven át volt a Berlini Általános Hadiiskola igazgatója. Fő műve a csak halála után, 1832 és 1834 között megjelent A háborúról (Vom Kriege), amely mind a katonai, mind a civil vezetőképzés máig megkerülhetetlen alapműve. A Pro Militum Artibus könyvsorozat keretében, a Honvéd Vezérkar és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésében megjelenő jelen kötet arra vállalkozik, hogy a torzóban maradt nagy mű megalkotásához vezető gondolati ívet és a mögötte meghúzódó filozófiát a magyar nyelven először itt olvasható kilenc rövidebb írás segítségével ismertesse meg a had- és történettudomány iránt érdeklődő olvasókkal.
Szerzői életrajzok
Carl von Clausewitz (1780–1831) porosz vezérőrnagy, hadtörténész, az egyetemes hadtudomány egyik legfontosabb teoretikusa
Nyelvtanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Idegennyelvi és Szaknyelvi Lektorátus
Vezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola
Hivatkozások
Aron, Raymond (1980a): Zum Begriff einer politischen Strategie bei Clausewitz. In Maizière, Ulrich de (szerk.): Freiheit ohne Krieg? Beiträge zur Strategie-Diskussion der Gegenwart im Spiegel der Theorie von Carl von Clausewitz. Bonn: Dümmler, 41–55.
Aron, Raymond (1980b): Clausewitz: Den Krieg denken. Frankfurt am Main – Berlin – Wien: Propyläen.
Babin, A. I. (1980): Engels katonaelméleti nézeteinek kialakulása és fejlődése. Budapest: Zrínyi.
Barth, Boris (2005): „Partisan” und „Partisanenkrieg” in Theorie und Geschichte: Zur historischen Dimension der Entstaatlichung von Kriegen. Militärgeschichtliche Zeitschrift, 64(1), 69–100. Online: https://doi.org/10.1524/mgzs.2005.64.1.69
Brühl, Marie von (2013): Előszó. In Clausewitz, Carl von: A háborúról. Ford. Szabó Júlia. Budapest: Zrínyi, 26–30.
Clausewitz, Carl von (1832–1834): Vom Kriege: Hinterlassenes Werk, I–III. Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung erster, zweiter, dritter Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1833a): Der Feldzug von 1796 in Italien: Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung vierter Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1833b): Die Feldzüge in Italien und der Schweiz I. Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung fünfter Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1834): Die Feldzüge in Italien und der Schweiz II. Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung sechster Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1835a): Der Feldzug von 1812 in Rußland, der Feldzug von 1813 bis zum Waffenstillstand und der Feldzug von 1814 in Frankreich: Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung siebenter Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1835b): Der Feldzug von 1815 in Frankreich. Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung achter Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1837a): Strategische Beleuchtung mehrerer Feldzüge und andere historische Materialien zur Strategie. Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung neunter Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1837b): Strategische Beleuchtung mehrerer Feldzüge von Sobiesky, Münich, Friedrich dem Großen und dem Herzog Carl Wilhelm Ferdinand von Braunschweig und andere historische Materialien zur Strategie. Hinterlassene Werke des Generals Carl von Clausewitz über Krieg und Kriegführung zehnter Band. Berlin: Dümmler.
Clausewitz, Károly [Carl von] (1892–1894): A háborúról: 1–8. könyv. [A „Ludovika Akadémia Közlönyé”-nek melléklete]. Budapest: Pesti Könyvnyomda.
Clausewitz, Károly [Carl von] (1917): A háborúról. Ford. Hazai Samu. Budapest: Athenaeum.
Clausewitz, Carl von (1952): Vom Kriege. Bonn: Dümmler.
Clausewitz, Carl von (1961–1962): A háborúról, I–II. Ford. Réczey Ferenc. Budapest: Zrínyi.
Clausewitz, Carl von (1999): A háborúról. Ford. Hazai Samu. Veszprém: Göttinger.
Clausewitz, Carl von (2013): A háborúról. Ford. Szabó Júlia. Budapest: Zrínyi.
Delbrück, Hans (1887): General von Clausewitz. In Delbrück, Hans: Historische und politische Aufsätze. Berlin: Walther & Apolant, 1–18.
Delbrück, Hans (2000): Geschichte der Kriegskunst IV. Die Neuzeit: vom Kriegswesen der Renaissance bis zu Napoleon [Nachdruck der Neuausgabe]. Hamburg: Nikol.
Dill, Günter szerk. (1980): Clausewitz in Perspektive: Materialien zu Carl von Clausewitz Vom Kriege. Frankfurt am Main – Berlin – Wien: Ullstein.
Eichberg, Henning (1977): Geometrie als barocke Verhaltensnorm: Fortifikation und Exerzitien. Zeitschrift für Historische Forschung, 4(1), 17–50.
Engelmann, Bernt (1986): Poroszország: A lehetőségek hazája. Ford. Kardos Péter. Budapest: Gondolat.
Fabian, Franz (1957): Clausewitz: Sein Leber und Werk. Berlin: Verlag des Ministeriums für Nationale Verteidigung.
Forgács Balázs (2002): Háború és hadikultúrák. Új Honvédségi Szemle, 56(10), 130–139.
Forgács Balázs (2009a): In memoriam Kovács Jenő. Hadtudomány, 19(1–2), 105–112.
Forgács Balázs (2009b): A hadikultúrák fogalmának historiográfiája, I–II. Hadtudományi Szemle, 2(2), 1–9; 2(3), 1–8.
Freundberg, Dirk (2005): Herausfordenung Terrorismus: Grundsätzliche Überlegungen zu einem komplexen Phänomen. Österreichische Militärische Zeitschrift, 3, 301–312.
Friedell, Egon (1992): Az újkori kultúra története, IV: Felvilágosodás és forradalom. Ford. Vas István, Adamik Lajos. Budapest: Holnap.
Generál Tibor (1970): A hadművészet általános és különös törvényei. Honvédelem, 21(1), 70–82.
Haffner, Sebastian (2010): Poroszország egy porosz szemével. Ford. Liska Endre. Budapest: Európa.
Hahlweg, Werner (1952): Clausewitzbild einst und jetzt. In Clausewitz, Carl von: Vom Kriege [Sechzehnte Auflage. Ausgegeben am 16. November 1951 anlässlich des 120. Todestages von Carl von Clausewitz.] Bonn: Dümmler, 1–70.
Hahlweg, Werner (1957): Clausewitz. In Stolberg-Wernigerode, Otto von Graf et al. (szerk.): Neue deutsche Biographie: Dritter Band. Berlin: Duncker & Humblot, 271–278.
Hahlweg, Werner (1960): Krieg – Kriegskunst – Kriegstheorie. In Hahlweg, Werner (szerk.): Klassikr der Kriegskunst. Darmstadt: Wehr & Wissen, 7–28.
Hahlweg, Werner (1966–1990): Schriften, Aufsätze, Studien, Briefe: Dokumente aus dem Clausewitz- Scharnhorst- und Gneisenau-Nachlas sowie aus öffentlichen und privaten Sammlungen, I–III. Göttingen: Vandenhaeck & Ruprecht.
Hahlweg, Werner (1969): Carl von Clausewitz: Soldat – Politiker – Denker. Zürich–Frankfurt–Göttingen: Musterschmidt.
Hahlweg, Werner (1974): Krieg – Kriegskunst – Kriegstheorie. In Gersdorff, Ursula von (szerk.): Geschichte und Militärgeschichte: Wege der Forschung. Frankfurt am Main: Bernard & Graefe, 313–335.
Hahlweg, Werner (1976a): Militärwesen und Philosophie: Zur Genesis der methodischen Grundlagen des Werkes „Vom Kriege” den Generals v. Clausewitz. Österreichische Militärische Zeitschrift, 106(5), 395–397.
Hahlweg, Werner (1976b): Theoretische Grundlagen der Moderner Guerilla und des Terrorismus. In Tophoven, Rolf (szerk.): Politik und Gevalt: Guerilla und Terrorizmus heute. Bonn: Arbeitkreis für Wehrforschung, 12–29.
Hahlweg, Werner (1980a): Philosophie und Theorie bei Clausewitz. In Maizière, Ulrich de (szerk.): Freiheit ohne Krieg? Beiträge zur Strategie-Diskursion der Gegenwart im Spiegel den Theorie von Carl von Clausewitz. Bonn: Dümmler, 325–332.
Hahlweg, Werner (1980b): Clausewitz und der Guerillakrieg. In Maizière, Ulrich de (szerk.): Freiheit ohne Krieg? Beiträge zur Strategiediskursion der Gegenwart im Spiegel den Theorie von Carl von Clausewitz. Bonn: Dümmler, 349–357.
Hardy Kálmán (1932): Clausewitz 1780–1831. Magyar Szemle, 14(1), 56–60.
Herberg-Rothe, Andreas (2008): Die wunderliche Dreifaltigbeit: Clausewitz’ allgemeine Theorie des gewaltsamen Konflikts. Österreichische Militärische Zeitschrift, 88(2), 163–173.
Heyck, Hans (1968): Clausewitz: Ein Lebens und Zeitbild. Leoni am Stranberger See: Druffel.
Hubatsch, Walther (1962): Das Zeitalter des Absolutismus, 1600–1789. Braunschweig: G. Westermann.
Huntington, Samuel P. (1994): A katona és az állam: A civil és a katonai szféra viszonyának elmélete és politikája. Ford. Félix Pál. Budapest: Zrínyi–Atlanti.
Jähns, Max (1890–1891): Geschichte der Kriegswissenschaften, vornehmlich in Deutschland 2. Abteilung: XVII. und XVIII. Jahrhundert, bis zum Auftreten Friderichs des Grossen 1740. 3. Abteilung:. Das XVIII. Jahrhundert seit dem Auftreten Friderichs des Grossen, 1740–1800. München–Leipzig: Oldenbourg. Online: https://doi.org/10.1515/9783486726930
Keegan, John (2002): A hadviselés története. Ford. Bart István. Budapest: Corvina.
Kessel, Eberhard (1933): Die Wandlung der Kriegskunst im Zeitalter der französischen Revolution. Historische Zeitschrift, 148(2), 248–276. Online: https://doi.org/10.1524/hzhz.1933.148.jg.248
Kessel, Eberhard (1987a): Zur Genesis der modernen Kriegslehre: Die Entstehungsgeschichte von Clausewitz’ Buch „Vom Kriege”. In Kessel, Eberhard: Militärgeschichte und Kriegstheorie in neuerer Zeit: Ausgewählte Aufsätze. Berlin: Duncker & Humblot, 122–147. Online: https://doi.org/10.3790/978-3-428-46249-0
Kessel, Eberhard (1987b): Die doppelte Art des Krieges. In Kessel, Eberhard: Militärgeschichte und Kriegstheorie in neuerer Zeit: Ausgewählte Aufsätze. Berlin: Duncker & Humblot, 157–174. Online: https://doi.org/10.3790/978-3-428-46249-0
Kleyser, Ulrich C. (2014): Frankreich und Clausewitz: Perzeption und Rezeption – ein Überlick. Österreichische Militärische Zeitschrift, 52(5), 564–571.
Knauz [Szombathelyi] Ferenc (1930): Clausewitz Károly tábornok 150. születésnapjára. Magyar Katonai Közlöny, 18(7–8), 650–656.
Kortkow, J. (1970): Lenin als Stratege. Österreichische Militärische Zeitschrift, (8)3, 198–202.
Kovács Jenő (1995): Katonai stratégia és hadikultúrák. In Kovács Jenő (szerk.): Magyarország katonai stratégiája (komplex kutatási téma) II. (Kézirat). [Országos Kiemelésű Társadalomtudományi Kutatások VII. 480/94/E.] Budapest: [k. n.], 9–48.
Krüger, Norbert (1968): Hitlers Clausewitzkenntnis. Wehrwissenschaftliche Rundschau, 18(8), 467–471.
Lefebvre, Georges (1975): Napóleon. Ford. Józsa Péter. Budapest: Gondolat.
Lenin, V. I. (1957): Clausewitz’ Werk „Vom Kriege”: Auszüge und Randglossen. Berlin: Verlag des Ministeriums für Nationale Verteindigung.
Liddell Hart, Basil Henry (2002): Stratégia. Ford. Soproni András. Budapest: Európa.
Linnebach, Karl (1934): Zum Meinungsstreit über den Vernichtungsgedanken in der Kriegführung. Wissen und Wehr, 15, 726–751.
Maiziére, Ulrich de szerk. (1980a): Freiheit ohne Krieg? Beiträge zur Strategiediskussion der Gegenwart im Spiegel der Theorie von Carl von Clausewitz. Bonn: Dümmler
Maiziére, Ulrich de (1980b): Politische Führung und militärische Macht. In Maiziére, Ulrich de (szerk.): Freiheit ohne Krieg? Beiträge zur Strategiediskussion der Gegenwart im Spiegel der Theorie von Carl von Clausewitz. Bonn: Dümmler, 91–109.
Meerheimb, Richard von (1876): Clausewitz. In Allgemeine deutsche Biographie, Vierter Band. Leipzig: Historische Commission bei der Königlichen Akademie der Wissenschaften – Duncker & Humblot, 285–296.
Molnár András (1969): A korszerű háború törvényeiről. Honvédelem, 20(9), 67–79.
Monoszlay Gyula (1961): Clausewitz szerepe és művének jelentősége a hadtudomány terén. In Clausewitz, Carl von: A háborúról. Ford. Réczey Ferenc. Budapest: Zrínyi, 5–27.
Montesquieu, Charles-Louis de Secondat (1962): A törvények szelleméről, I–II. Ford. Csécsy Imre, Sebestyén Pál. Budapest: Akadémiai.
Münkler, Herfried (1980): Guerillakrieg und Terrorismus. Neue Politische Literatur, 30(3), 299–326.
Münkler, Herfried (2004): Die neuen Kriege. Reinbech bei Hamburg: Rowohlt.
Nagy Miklós Mihály (2004): A katonai erőszak elmélete a XX. században. Múltunk, 49(4), 146–175.
Nagy Miklós Mihály (2017a): Clausewitz korunkban, avagy a háború hermeneutikája. In Gőcze István (szerk.): Állam és katona. Budapest: Dialóg Campus, 109–118.
Nagy Miklós Mihály (2017b): Clausewitz és az első világháború. Közép-Európai Közlemények, 10(4), 152–173.
Nagy Miklós Mihály (2017c): Interpretáció Clausewitz fő művének nyolcadik könyvéhez. Hadtudományi Szemle, 10(1), 98–112.
Nagy Miklós Mihály (2023a): Clausewitz hadelmélete korunkban. Hadtudomány, 33(2), 30–46. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2023.33.2.30
Nagy Miklós Mihály (2023b): A teret foglaló hatalom. (Földrajzi jegyzet Sebastian Haffner művéhez.) Történeti Földrajzi Közlemények, 11(1–2), 38–59.
Nagy Miklós Mihály (2024a): Rendszerváltás és magyar hadelmélet. Magyar Szemle, 33(5–6), 67–81.
Nagy Miklós Mihály (2024b): Perjés Géza és „a bizonytalanság birodalma”. Magyar Szemle, 33(1–2), 82–91.
Nohn, Ernst August (1956): Der unzeitgemäße Clausewitz: Notwendige Bemerkungen über zeitgemäße Denkfhler. Frankfurt am Main: Mittler.
Nohn, Ernst August (1959): Jomini und Clausewitz. Politische Studien, 10(107), 175–181.
Nowosadtko, Jutta (2002): Krieg, Gewalt und Ordnung: Einführung in die Militärgeschichte. Tübingen: Edition Diskord.
Paret, Peter (1993): Clausewitz und der Staat: Der Mensch, seine Theorien und seine Zeit. Bonn: Dümmler.
Paret, Peter (2005): Clausewitz. In Veszprémy László (szerk.): A korai stratégiai gondolkodás: Tanulmányok. Budapest: Zrínyi, 247–270.
Paret, Peter (2017): Clausewitz in seiner Zeit: Zur Kriegs und Kulturgeschichte der Jahre von 1870 bis 1831. Würzburg: Königshausen & Neumann.
Perjés Géza (1966): Clausewitz magyar fordítása. Hadtörténelmi Közlemények, 13(1), 104–132.
Perjés Géza (1983a): Clausewitz. Budapest: Magvető.
Perjés Géza (1983b): A matematikai praxeológia kezdetei és Clausewitz. Statisztikai Szemle, 61(3), 294–308.
Perjés Géza (1988): Clausewitz és a háború praxeológiája. Budapest: Zrínyi.
Perjés Géza (1995): Olyan foglalkozás, mint a többi? In Szabó János – Holló József – Czékus János (szerk.): A katonai felsőoktatás korszerűsítése. Budapest: Felsőoktatási Koordinációs Iroda, 213–251.
Raulff, Ulrich (2000): Politik als Passion: Hans Delbrück und der Krieg in der Geschichte. In Delbrück, Hans: Geschichte der Kriegskunst im Rahmen der politischer Geschichte I. Berlin–Boston: De Gruyter, xiii–l. Online: https://doi.org/10.1515/9783110820331-002
Razin, Evgenij A. (1958): Die Bedeutung von Clausewitz für Entwicklung der Militärwissenschaft. Miliärwesen, 2(3), 377–392.
Rázsó Gyula (1974): Bevezetés. In Gottreich László – Honfi József – Rázsó Gyula – Windisch Aladárné (szerk.): A hadművészet középkori és újkori klasszikusai. Budapest: Zrínyi, 11–92.
Rid, Thomas (2004): Vom künftigen Kriege. Österreichische Militärische Zeitschrift, 42(2), 181–186.
Rose, Olaf (1995): Carl von Clausewitz: Wirkungsgeschichte seines Werkes in Rußland und der Sowjetunion, 1836–1991. München: Oldenbourg Wissenschaftsverlag. Online: https://doi.org/10.1524/9783486595772
Rosinski, Herbert (1935): Die Entwicklung von Clausewitz’ Werk „Vom Kriege” im Lichte seiner „Vorreden” und „Nachrichten”. Historische Zeitschrift, 151(1), 278–293. Online: https://doi.org/10.1524/hzhz.1935.151.jg.278
Rothe, Barbara – Türpe, Andrée (1977): Das Wesen des Krieges bei Hegel und Clausewitz. Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 25(11), 1331–1343. Online: https://doi.org/10.1524/dzph.1977.25.11.1331
Schössler, Dietmar (1991): Carl von Clausewitz. Hamburg: Reinbeck.
Schramm, Wilhelm von (1981): Clausewitz: Leben und Werk. Esslingen am Neckar: Bechtle.
Stegemann, Hermann (1939–1940): Der Krieg: Sein Wesen und seine Wandlung, I–II. Stuttgart–Berlin: Deutsche Verlags-Anstalt.
Szavkin, V. E. (1974): A hadműveleti művészet és a harcászat alapelvei. Ford. Hári László, Körmendy István, Németh Gyula. Budapest: Zrínyi.
Szigyelnyikov, I. (1962): A szovjet katonai elméletről. Honvédségi Szemle, 13(6), 104–108.
Tokody Gyula – Niederhauser Emil (1972): Németország története. Budapest: Akadémiai.
Wallah, Jehuda L. (1974): Engels’ Weg zur Kriegswissenschaft. In Gersdorff, Ursula von (szerk.): Geschichte und Militärgeschichte: Wege und Forschung. Frankfurt am Main: Bernard & Graefe, 363–370.
Wehler, Hans-Ulrich (1980): „Absoluter” und „Totalen” Krieg Von Clausewitz zu Ludenforff. In Dill, Günter (szerk.): Clausewitz im Perspektive – Materialien zu Carl von Clausewitz: Vom Kriege. Frankfurt am Main – Berlin – Wien: Ullstein, 474–510.
Abel, Jonathan (2016): Guibert: Father of Napoleon’s Grandee Armée. Norman: University of Oklahoma Press.
Ágoston Gábor (1997): Háború és béke az oszmánoknál. Rubicon, (2), 28–31.
Anderson, Matthew Smith [é. n.]: Frederick II. Encyclopedia Britannica, 2026. január 20. Online: https://www.britannica.com/biography/Frederick-II-king-of-Prussia
Bagdonavičius, Vaclovas szerk. (2018): Preußisch‑Litauen: Ein enzyklopädisches Handbuch. Vilnius: Verlagszentrum für Wissenschaft und Enzyklopädien.
Bánlaky József (1941): Megjegyzések. Elmélkedések. In Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. 20. kötet. A francia háborúk időszaka (1792–1815) C) A francia köztársaság elleni háborúk, 1796-tól 1801-ig. IV. Az 1799. évi háború. Budapest: Grill Károly.
Bárczi Géza – Országh László szerk. (1959–1962): A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.
Barta Géza (2018): Szilézia. Földgömb, 36(6–7), 52–63.
Bodart, Gaston szerk. (1908): Militär-historisches Kriegs-Lexikon (1618–1905). Wien–Leipzig: C. W. Stern.
Bogdán István (1991): Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest: Akadémiai.
Bouchon, Lionel A. – Grau, Didier (2024): Battle of Eylau. Napoleon & Empire, 2024. december 2. Online: https://www.napoleon-empire.org/en/battles/eylau.php
Bouchon, Lionel A. – Grau, Didier (2025a): The Campaign of 1807 in Poland Day by Day. Napoleon & Empire, 2025. január 14. Online: https://www.napoleon-empire.org/en/battles/campaign-poland-1807-day-by-day.php
Bouchon, Lionel A. – Grau, Didier (2025b): Dagobert Sigismund von Wurmser. Napoleon & Empire, 2025. augusztus 28. Online: https://www.napoleon-empire.org/en/personalities/wurmser.php
Brenkenhoff, Leopold Schönberg von (1799): Abhandlung über den kleinen Krieg und über den Gebrauch der leichten Truppen mit Rücksicht auf den französischen Krieg. Berlin: Himburgschen Buchhandlung.
Britannica Editors (2014): Congreve Rocket. Encyclopedia Britannica, 2014. július 24. Online: https://www.britannica.com/technology/Congreve-rocket
Britannica Editors (2016): Brabant. Encyclopedia Britannica, 2016. február 1. Online: https://www.britannica.com/place/Brabant
Britannica Editors (2024): Vegetius. Encyclopedia Britannica, 2024. április 12. Online: https://www.britannica.com/biography/Vegetius
Britannica Editors (2025a): André Masséna, duc de Rivoli, prince d’Essling. Encyclopedia Britannica, 2025. május 2. Online: https://www.britannica.com/biography/Andre-Massena-duc-de-Rivoli-prince-dEssling
Britannica Editors (2025b): Charles de Croix, count von Clerfayt. Encyclopedia Britannica, 2025. október 10. Online: https://www.britannica.com/biography/Charles-de-Croix-Count-von-Clerfayt
Britannica Editors (2025c): James Keith. Encyclopedia Britannica, 2025. október 10. Online: https://www.britannica.com/biography/James-Keith
Britannica Editors (2025d): Hohenzollern Dynasty. Encyclopedia Britannica, 2025. november 4. Online: https://www.britannica.com/topic/Hohenzollern-dynasty
Britannica Editors (2025e): Gerhard Johann David von Scharnhorst. Encyclopedia Britannica, 2025. november 8. Online: https://www.britannica.com/biography/Gerhard-Johann-David-von-Scharnhorst
Britannica Editors (2026a): François-Henri de Montmorency-Bouteville, duke de Luxembourg. Encyclopedia Britannica, 2026. január 4. Online: https://www.britannica.com/biography/Francois-Henri-de-Montmorency-Bouteville-duc-de-Luxembourg
Britannica Editors (2026b): Gideon Ernest, Baron von Laudon. Encyclopedia Britannica, 2026. január 29. Online: https://www.britannica.com/biography/Gideon-Ernest-Freiherr-von-Laudon
Britannica Editors (2026c): War of the Spanish Succession. Encyclopedia Britannica, 2026. január 30. Online: https://www.britannica.com/event/War-of-the-Spanish-Succession
Britannica Editors (2026d): Jean-Charles, chevalier de Folard. Encyclopedia Britannica, 2026. február 9. Online: https://www.britannica.com/biography/Jean-Charles-chevalier-de-Folard
Britannica Editors (2026e): Seven Years’ War. Encyclopedia Britannica, 2026. február 13. Online: https://www.britannica.com/event/Seven-Years-War
Britannica Editors (2026f): Saxony. Encyclopedia Britannica, 2026. február 18. Online: https://www.britannica.com/place/Saxony-historical-region-duchy-and-kingdom-Europe
BritishBattles [é. n. a]: Battle of Minden. Online: https://www.britishbattles.com/frederick-the-great-wars/seven-years-war/battle-of-minden/
BritishBattles [é. n. b]: Battle of Zorndorf. Online: https://www.britishbattles.com/frederick-the-great-wars/seven-years-war/battle-of-zorndorf/
Clausewitz, Carl von (1966): Schriften, Aufsätze, Studien, Briefe: Dokumente aus dem Clausewitz-, Scharnhorst- und Gneisenau-Nachlass sowie ausöffentlichen und privaten Sammlungen. Szerk. Werner Halweg. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht.
Clausewitz, Carl von (1980): Ausgewählte militärische Schriften. [Förster, Gerhard – Schmidt, Dorothea szerk.]. Berlin: Militärverlag.
Clausewitz, Carl von (1990): Schriften, Aufsätze, Studien, Briefe. Dokumente aus dem Clausewitz-, Scharnhorst-, und Gneisenau-Nachlaß sowie öffentlichen und privaten Sammlungen Band II/1. Göttingen: Wandenhoeck & Rupprecht.
Czigány István – Domokos György – Nagy Levente – B. Szabó János – Tóth Ferenc (2019): Raimondo Montecuccoli és műve. In Montecuccoli, Raimondo: A magyarországi török háborúkról. Ford. Domokos György. Budapest: Dialóg Campus.
DBpedia [é. n.]: County of Mark. Online: https://dbpedia.org/page/County_of_Mark
Elliott, Ivo D’Oyly (2025): Henri de La Tour d’Auvergne, vicomte de Turenne. Encyclopedia Britannica, 2025. szeptember 7. Online: https://www.britannica.com/biography/Henri-de-La-Tour-dAuvergne-vicomte-de-Turenne
Emmerich, Andreas (1789): The Partisan in War, or the Use of a Corps of Light Troops to an Army. London: J. Debrett. Online: http://www.loyalamericanregiment.org/The%20Partisan%20in%20War.pdf
Ewald, Johann von (1785): Abhandlung über den kleinen Krieg. Cassel: Johann Jacob Cramer. Online: https://www.digitale-sammlungen.de/de/view/bsb10784518?page=,1
Farkas Zoltán – Hegedűs Ernő (2016): Fogatolt szállítóeszközök alkalmazásának történeti áttekintése a napóleoni háborúktól a II. világháborúig. Katonai Logisztika, 24(2), 115–146.
Fédération des Sociétés d’Histoire et d’Archéologie d’Alsace (2020): Choiseul (de) Jacques Philippe (Stainville), duc de Choiseul, comte de Stainville. Alsace-Histoire, 2020. augusztus 12. Online: https://www.alsace-histoire.org/netdba/choiseul-de-jacques-philippe-stainville-duc-de-choiseul-comte-de-stainville/
Fondation Napoleon [é. n.]: Melas, Michael Friedrich Benedikt. Online: https://www.napoleon.org/en/history-of-the-two-empires/biographies/melas-michael-friedrich-benedikt/
Forgács Balázs (2020): Gerillák, partizánok, felkelők: Az irreguláris hadviselés elméletének története, korunk kihívásai. Budapest: Zrínyi.
Frost, Thomas (2010): The Secret Society Of The Tugendbund. [H. n.]: Kessinger Publishing.
Galéra, Karl Siegmar von (1961): Die Riedesel zu Eisenbach: Vom Reich zum Rheinbund 1713–1806. Neustadt a. d. Aisch: Degener.
Gerő Lajos szerk. (1893–1897): A Pallas nagy lexikona. Budapest: Pallas.
Gilbert, A. (2026): Battle of Eylau. Encyclopedia Britannica, 2026. február 8. Online: https://www.britannica.com/event/Battle-of-Eylau
Gómez de Arteche, José (1892): Historia General de España. Historia del Reinado de Carlos IV. Madrid: El Progreso Editoria.
Graff, Henry – Nevins, Allan (2026): George Washington. Encyclopedia Britannica, 2026. február 19. Online: https://www.britannica.com/biography/George-Washington
Hartmann, August (1898): Winzerer, Kaspar. In Allgemeine deutsche Biographie, 43. Leipzig: Duncker & Humblot, 511–513. Online: https://www.deutsche-biographie.de/pnd122326369.html#adbcontent
Hoffmann, Jochen (1990): Mauvillon, Jacob. In Neue deutsche Biographie, 16. München: Historische Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, 455–457. Online: https://www.deutsche-biographie.de/pnd118579320.html#ndbcontent
Hohenzollern [é. n.]: Das Haus Hohenzollern – 1000 Jahre voller Geschichte. Online: https://www.hohenzollern-orte.de/haus-hohenzollern/
Hu, Rollin (2015): Charles XII and the history of kalabalik. Johns Hopkins News-Letter, 2015. november 19. Online: https://www.jhunewsletter.com/article/2015/11/charles-xii-and-the-history-of-kalabalik/
JamesBoswell.com [é. n.]: Georg Heinrich von Berenhorst. Online: https://www.jamesboswell.info/biography/georg-heinrich-von-berenhorst
Jensen, Nathan D. (2018a): General Claude-Jacques Lecourbe. French Empire, 2018. február. Online: https://www.frenchempire.net/biographies/lecourbe/
Jensen, Nathan D. (2018b): Battle of Hohenlinden. French Empire, 2018. június. Online: https://www.frenchempire.net/battles/hohenlinden/
Jensen, Nathan D. (2022): General Dominique Joseph René Vandamme. French Empire, 2022. március. Online: https://www.frenchempire.net/biographies/vandamme/
Jensen, Nathan D. (2024): Marshal Nicolas Luckner. French Empire, 2024. október. Online: https://www.frenchempire.net/biographies/luckner/
Jensen, Nathan D. (2025a): General Louis-Henri Loison. French Empire, 2025. március. Online: https://www.frenchempire.net/biographies/loison/
Jensen, Nathan D. (2025b): General Jean Charles Pichegru. French Empire, 2025. május. Online: https://www.frenchempire.net/biographies/pichegru/
K. A. (1881): Jahnus, Franz Maximilian. In Allgemeine deutsche Biographie, 13. Leipzig: Duncker & Humblot, 688. Online: https://www.deutsche-biographie.de/pnd136223680.html#adbcontent
Kittlauß, Dieter (2015): Die Rückkkehr der russischen Wittgenstein nach Deutschland. Bendorfer-Lehrhaus, 2025. december 2. Online: http://www.bendorfer-lehrhaus.de/index.php/die-rueckkkehr-der-russischen-wittgenstein-nach-deutschland/
Kohlhas, Peter [é. n.]: Wilhelm Sebastian von Belling (1719–1779). Stolper Heimatkreise. Online: https://www.stolp.de/belling_wilhelm_sebastian.html
L’Histoire par l’image [é. n.]: Découvrez les études liées au mot-clé Guerres de la Révolution française. Online: https://histoire-image.org/mots-cles/guerres-revolution-francaise
Lázár Balázs (2012): Krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy katonai pályája. PhD-disszertáció. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola.
Lindenau, Carl Friedrich von (1785): Ueber Winterpostierungen. Potsdam: Michael Gottlieb Sommer.
Mark, Harrison W. (2023): Battle of Fleurus. World History Encyclopedia, 2023. április 4. Online: https://www.worldhistory.org/article/2213/battle-of-fleurus/
Military History Fandom [é. n.]: Treaty of Poznań. Online: https://military-history.fandom.com/wiki/Treaty_of_Pozna%C5%84
MúzeumDigitár (2023): I. Sándor orosz cár (1777–1825). Online: https://hu.museum-digital.org/people/3019
Müller, Ludwig (1788): Versuch über die Verschanzungskunst auf Winterpostirungen. Gotha: Carl Wilhelm Ettinger. Online: https://www.digitale-sammlungen.de/de/view/bsb00076475?page=8,9
Nohn, Ernst August (1956): Der unzeitgemäße Clausewitz: notwendige Bemerkungen über zeitgemäße Denkfehler. Beiheft der Wehrwissenschaftliche Rundschau 1956. November. Darmstadt: Mittler & Sohn.
Popovici, Vlad (2018): Establishment of the Austrian Military Border in Transylvania and Its Short- and Medium-term Effects. Historical Contributions, 37(54), 291–306. Online: https://doi.org/10.22586/pp.v54i1.73
Oxford Companion to British History (é. n.): Hastenbeck, battle of. Encyclopedia.com. Online: https://www.encyclopedia.com/history/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/hastenbeck-battle
Önnerfors, Andreas (2003): Svenska Pommern: kulturmöten och identifikation 1720–1815. Online: https://www.lunduniversity.lu.se/lup/publication/90dbf41e-9adb-4c3d-8b18-dc62f434a0be
PBS [é. n.]: The Russian Campaign, 1812. Online: https://www.pbs.org/empires/napoleon/n_war/campaign/page_12.html
Poten, Bernhard von (1878): Freytag, Heinrich Wilhelm von. In Allgemeine deutsche Biographie, 7. Leipzig: Duncker & Humblot, 374–376. Online: https://www.deutsche-biographie.de/pnd136309798.html#adbcontent
Poten, Bernhard von (1894): Tiedemann, Karl Ludwig Heinrich von. In Allgemeine Deutsche Biographie. 38. 280–281. Online: https://www.deutsche-biographie.de/pnd129234982.html#adbcontent
Poten, Bernhard von (1896a): Geschichte des Militär-Erziehungs- und Bildungswesens in den Landen deutscher Zunge. (Monumenta Germaniae paedagogica.) Berlin: A. Hofmann & Co. Online: https://archive.org/details/monumentagerman05wissgoog/page/n268/mode/1up
Poten, Bernhard von (1896b): Wallmoden-Gimborn, Johann Ludwig Graf von. In Allgemeine deutsche Biographie, 40. Leipzig: Duncker & Humblot, 756–761. Online: https://www.deutsche-biographie.de/pnd130253219.html#adbcontent
Prussian Machine [é. n.]: Ludwig Leopold Gottlieb Hermann von Boyen. Online: https://prussianmachine.com/prussia/boyen.htm
Rhode, Gotthold K. S. (2025): John III Sobieski King of Poland. Encyclopedia Britannica, 2025. augusztus 13. Online: https://www.britannica.com/biography/John-III-Sobieski
Rickard, J. (2000): Battle of Crefeld, 23 June 1758 (Germany). History of War, 2000. november 3. Online: https://www.historyofwar.org/articles/battles_crefeld.html
Rickard, J. (2009a): Battle of Boxtel, 14–15 September 1794. History of War, 2009. január 22. Online: https://www.historyofwar.org/articles/battles_boxtel.html
Rickard, J. (2009b): Battle of Kaiserslautern, 28–30 November 1793. History of War, 2009. február 9. Online: https://www.historyofwar.org/articles/battles_kaiserslautern_1793.html
Rink, Philip Martin (2015): Le royaume de Westphalie et la petite guerre: Insurgés, patriotes, détachements et cosaques, 1809–1813. Francia, 42, 135–160. Online: https://perspectivia.net/servlets/MCRFileNodeServlet/ploneimport3_derivate_00006837/135-160.pdf
Roberts, Michael (2026): Gustavus Adolphus. Encyclopedia Britannica, 2026. január 27. Online: https://www.britannica.com/biography/Gustav-II-Adolf
Römer, Christof (1997): Ferdinand (1721–1792) Herzog zu Braunschweig-Wolfenbüttel-Bevern. In Braunschweig-Bevern: Ein Fürstenhaus als europäische Dynastie, 1667–1884; 30 Beiträge. Braunschweig: Braunschweigisches Landesmuseum. Online: https://www.welfen.de/FerdGen.html
Scharnhorst, Gerhard von (1793): Militärisches Taschenbuch zum Gebrauch im Felde. Hannover: Helwingsche Hofbuchhandlung.
Scharnhorst, Gerhard von (1856): Die Verteidigung der Stadt Menin und die Selbstbefreiung der Garnison unter dem Generalmajor von Hammerstein. Hannover: Helwing. Online: https://www.deutsche-digitale-bibliothek.de/item/R5AVYWRN7KETJAGJOEHPGUFVXKXFT7K5
Showalter, Dennis E. (2025): William Howe. Encyclopedia Britannica, 2025. augusztus 6. Online: https://www.britannica.com/biography/William-Howe-5th-Viscount-Howe
Smith, Digby (1998): The Napoleonic Wars Data Book: Actions and Losses in Personnel, Colours, Standards and Artillery, 1792–1815. London: Greenhill.
Sorel, Albert (2017): L’Europe et la Révolution Française, 7: Le Blocus Continental, le Grand Empire, 1806–1812. London: Forgotten Books.
Tarján M. Tamás [é. n.]: Porosz–francia béke Tilsitben. Rubicon Online. Online: https://rubicon.hu/hu/kalendarium/1807-julius-9-porosz-francia-beke-tilsitben
Tokaji Zsolt – P. Szabó Sándor szerk. (2018): A kínai hadtudomány klasszikusai. Budapest: Dialóg Campus.
Tóth Ferenc (2023): „…Számtalanszor bizonyította bátorságát, képességeit és tapasztalatait…”: Egy magyar gróf franciaországi marsallá való kinevezésének körülményei. Történelmi Szemle, 65(3), 463–483.
Új Szó Online (2005): Klientelizmus, kliensrendszer, politikai patronázs(rendszer).
Ujszo.com, 2005. július 25. Online: https://ujszo.com/kultura/klientelizmus-kliensrendszer-politikai-patronazsrendszer
Vertheidigung des Bergslosses Ulrichstein is siebenjährigen Kriege (1804). In Neue Bellona oder Beyträge zur Kriegskunst und Kriegsgeschichte, 6. Leipzig: Reinicke & Hinrichs, 91–96.
Walter, Dierk (2021): A Military Revolution? Prussian Military Reforms before the Wars of German Unification. Oslo: IFS.
Waterloo Association (2000): Documents upon the Peace of Tilsit. The Napoleon Series, 2000. július. Online: https://www.napoleon-series.org/research/government/diplomatic/c_tilsit.html
Wikipedia Contributors (2025a): Treaty of Paris (1808). Wikipedia, 2025. június 22. Online: https://w.wiki/Hy3U
Wikipedia Contributors (2025b): Georg Ludwig von Dalwig. Wikipedia, 2025. augusztus 2. Online: https://w.wiki/Hw4t
Wikipedia Contributors (2025c): A francia forradalom kronológiája. Wikipedia, 2025. szeptember 21. Online: https://w.wiki/Hy3C
Wikipedia Contributors (2025d): Antoine de Pas de Feuquières. Wikipedia, 2025. november 6. Online: https://w.wiki/Hy3K
Wikipedia Contributors (2025e): Battle of Boxtel. Wikipedia, 2025. november 27. Online: https://w.wiki/Hv$U
Wikipedia Contributors (2026a): Franz von Werneck. Wikipedia, 2026. január 10. Online: https://w.wiki/Hw4s
Wikipedia Contributors (2026b): Leopold Schönberg von Brenkenhoff. Wikipedia, 2026. január 13. Online: https://w.wiki/HvxZ
Wikipedia Contributors (2026c): Jacques François de Chastenet de Puységur. Wikipedia, 2026. február 9. Online: https://w.wiki/Hy5r
Wikipedia Contributors (2026d): Carl August von Struensee. Wikipedia, 2026. február 23. Online: https://w.wiki/Hy3N
Wilson, Robert Thomas (1860): Narrative of Events During the Invasion of Russia by Napoleon Bonaparte, and the Retreat of the French Army, 1812. London: Murray.
Zrínyi Miklós (2021): Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Budapest: Zrínyi.
Letöltések
Megjelenés
Sorozatok
Nyomtatott ISSN
Kategóriák
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
.svg)
