Papírszűrőn fennakadt igaz szavak: Bibó István, Ravasz Boriska, Borsos Miklós és B. Kéry Ilona képeslap-levelezése, 1958–1979
Absztrakt
A jelen, gazdagon illusztrált kötet eddig ismeretlen, Borsos Miklós Győrben őrzött hagyatékában talált Bibó-leveleket és -fotókat közöl, amelyek segítségével Bibó István baráti kapcsolataiba és a nyilvánosságtól elzárt napjaiba nyerhetünk betekintést.
„Hogyan lehet a barátságot, a méltóságot és a szellemi igényességet fenntartani egy olyan korban, amely az elszigetelésre épült? Bibó István és Borsos Miklós családjának levelezése, különösen feleségeik beszámolói révén a Kádár-korszak tökéletes korrajza, amelyet a képeslapok szűkszavú, de mégis sűrű üzeneteivel a magánszféra menedékéből látunk. Megmutatja, hogy miként tudták a legszűkösebb évtizedekben is megőrizni saját világukat: a kertet, a művészetet és a barátságot, amelyek fontosabbak voltak a külvilág zajánál. Ezzel váltak a szellemi függetlenség megtartójává és a szabadság Leányfalutól Tihanyig ívelő kis körévé.” (Varga Réka)
„E hiánypótló, a bibói életműbe szervesen illeszkedő kötet egy hamisságtól és túlfeszítettségtől mentes életút lenyomata egy olyan korból, amely az elnyomó eszmék hazugságával nehezedett a mindennapokra. De a Bibó és a Borsos család levelezése nem csak erkölcsi tartalmú: üzenetük ma is égetően időszerű. A világban végbemenő változások olyan kihívások elé állítják a magyarságot, amelyek leküzdéséhez két dologra bizonyosan szükségünk lesz: realizmusra és lényeglátásra.” (Orbán Balázs)
„A tudós megérteni segít az életet, a művész pedig megélni. De a megélt, megértett élet mit sem ér asszony nélkül! Ezért pontosabban: az asszony élteti meg a tudóssal az életet, és érteti meg azt a művésszel. És hogy a hétköznapi élet apró-cseprő ügyein túl van-e élet? Azt megtudjuk e könyvből.” (Deli Gergely)
„Különös – napjainkra lassanként eltűnő – média a sorozatgyártásban előállított nyomdai (képes) levelezőlap: képes fele és a postai bélyeg amolyan reklámfelület, ahol nevezetes épületek, művészi alkotások kaptak helyet – a diktatúra legkeményebb éveiben pedig a politikai propaganda szolgálatában is álltak: így kerülhetett megdöbbentő módon egymásra a tihanyi bencés apátsági templom és a Ganz Vagon szerelőműhelyét ábrázoló bélyeg. Az üresen maradt papírfelület ezzel szemben személyes tér maradt, amelyen a kézzel írt üzenetek zárványként őrzik az eltűnt időt. E könyv különlegessége, hogy a két értelmiségi család mély barátságának bensőséges emléke egyben közös nemzeti örökségünk. Bibó István és Borsos Miklós családi levélváltása dokumentumfragmentumokból születő műalkotás.” (Székely Zoltán)
Hivatkozások
Megjelenés
Kategóriák
License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.