A határőrizet története: Az állam- és az etnikai határok, valamint a határvédelem alakulása
Szerzők
Absztrakt
Az államok kialakulása óta az államhatároknak, amelyek az államok felségterületét egymástól elválasztották, elválasztják, meghatározó, védő szerepük volt évszázadokon át. A 19. században a modern fegyverzet, főleg a tüzérség megjelenésével, majd a 20. században a légierő és a rakéták hadrendbe állításával a korábban erős védelmet nyújtó, természetes jellegű határok (folyók, hegygerincek) elvesztették fizikai védelmi szerepüket. Ezzel együtt – az államok nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlődése következtében – az államhatárok politikai, közigazgatási jelentősége felértékelődött.
Az 1990-es években Európában a határok szerepe átértékelődött, és az EU (Schengen) bővülésével létrejött térségben a belső határok bárhol és bármikor átléphetővé váltak a tagállamok területén jogosan tartózkodók számára, míg a külső határokon az őrizetet és a kijelölt helyeken való áthaladást szigorúbb követelmények elé állították.
Ezzel párhuzamosan Magyarországon a szocialista évek alatt tabuként kezelt államhatárok, főleg a Trianont követő időszak kutatása szabaddá vált, ennek eredményeként folyamatosan születtek a magyar határok történetével kapcsolatos művek.
E könyv nem a szokványos történeti korszakok szerint mutatja be hazánk határtörténetét, hanem a magyar államhatárok szempontjából kiemelkedő korszakok, így többek között a gyepűk, a végvárak, a katonai határőrvidékek, a dualizmus kora, Trianon és a második világháború szerint tagoltan.
Információk a szerzőről
r. ezredes, professor emeritus, a Rendészettudományi Doktori Iskola vezetőhelyettese
Hivatkozások
Felhasznált irodalom
Acsády Ignác (1896): Magyarország népessége a Pragmatica Sanctió korában (1720-21) Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam, 12.
Ádám Magda – Ormos Mária szerk. (1999): Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről 1918–1919. Budapest: Akadémiai. A Vasvári Sánc [é. n.]. Online: http://katonakutja.vasihegyhat.hu/cgi-bin/katonakutja/index.cgi?view=ck&tID=301&nID=4651&nyelv=
A zsitvatoroki békekötés (1606). A II. Rudolf és I. Hehomát szultán, római és török császárok közt, az 1606.
évben kötött béke és szerződés feltételei. Online: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=60600002.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D16
Balázs Péter (2007): Mária Terézia egészségügyi alaprendelete. Piliscsaba–Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár.
Balla János – Hrenkó Pál (1991): A magyar katonai térképészet története I. Budapest: HM Térképész Szolgálatfőnökség. Bán D. András szerk. (1996): Pax Britannica. Brit külügyi iratok a második világháború utáni Kelet-Közép-Európáról 1942–1943. Budapest: Osiris.
Bánszki Hajnalka [é. n.]: Népösszeírások, népszámlálások és statisztikák. Online: https://mnl.gov.hu/mnl/szszbml/neposszeirasok_nepszamlalasok_es_statisztikak
B. Szabó János (2017): A déli végek védelme a késő középkorban: a modellező kutatói gondolkodás a földrajzi viszonyok tükrében. In Pósán László et al.: Őrzők, vigyázzatok a határra! Határvédelem, határőrizet, határvadászok a középkortól napjainkig. Budapest: Zrínyi, 253–261.
Bulbuk Emil (1935): Határőr járőr. A határőr járőrszolgálat ellátáshoz szükséges törvények, rendeletek, és utasítások kivonata. Budapest: [k. n.].
Cholnoky Jenő (1906): Magyarország néprajzi térképe. Földrajzi Közlemények, 34(6), 230–231.
Czeglédy Károly (1943): A magyarság Dél-Oroszországban. In Ligeti Lajos szerk.: A magyarság őstörténete. Budapest: Kir. Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem Bölcsészeti Kar Magyarságtudományi
Intézet – Franklin Társulat – Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, 100–122.
Csatlós Erzsébet (2013): Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete. Budapest: Akadémiai.
Cselebi, Evlia (1904): Evlia Cselebi török világutazó Magyarországi utazásai, 1660–1664. Ford. és jegyz. [ell.] Karácson Imre. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Daniss Győző (2000): Belül is volt országhatár. Várak választották el a Magyar Királyságot, a hódoltságot és az Erdélyi Fejedelemséget. Népszabadság, 2000. április 29., 32–33.
Edelényi-Szabó Dénes (1928): Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Magyar Statisztikai Szemle, 6(6), 648–714.
Elter István (1985): Magyarország Idrisi földrajzi művében (1154). Acta Historica, 82, 53–63. EU-vizsga a határokon. Jól működött a regisztrációs rendszer. Népszabadság, 2001. október 13., 17.
Fekete Gy. Attila – Lencsés Károly (1999): Elsőbbséget élvez a rendvédelem. Pintér Sándor nem tervezi a határőrség és rendőrség összevonását. Népszabadság, 1999. április 23., 7.
Fényes Elek (1836): Magyar országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/Books_13_Helytortenet_0694_Magyar_orszagnak_allapotja_statistikai_es_geographiai_tekintetben_1_1293/
Fényes Elek (1847): Magyarország leírása. Pest: Beimel.
Fodor Ferenc (1954): A magyar térképírás története I–III. Budapest: Honvéd Térképészeti Intézet.
Földes György (2007): Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989. Budapest: Napvilág.
Grüll Tibor (2013): „Ubique fines”. Határok és határkövek a Római Birodalomban. Ókor: folyóirat az antik kultúrákról, 12(1), 47–59. Online: https://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/10/Okor_2013_1_nyomdanak_047.pdf
Hadtörténelmi Levéltár. 12.
Helyzetközlés. m. kir. Honvéd vkf. 1939. szeptember 4.
Haeufler, J. V. (1846): Versuch einer Sprachenkarte der Österreichischen Monarchie. Pest: Gustav Emich. Hadtörténeti Intézet Térképtára, B IX. 6. 118.
Hardi Tamás (2001): Az egységes határrégiók kialakulásának feltételei – lehetséges határrégiók a Kárpát-medencében. Doktori értekezés. Győr–Pécs: MTA RKK NYUTI.
Homolka József (1890): Az Osztrák-Magyar monarchia néprajzi térképe. Az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára TM 6487. Honvédség legyen-e a Határőrség? Népszabadság, 1999. július 26.
Horváth Jenő (1921): Magyarország államszerződéseinek jegyzéke 973–1526. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.
Hunfalvy János (1874) A Magyar–Osztrák Monarchia rövid statisztikája. Budapest: Athenaeum. Idő, pénz és béke [é. n.]. In A hódoltság kora. Magyarország törökkori története. Online: www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Hodoltsag-a-hodoltsag-kora-magyarorszag-torokkori-tortenete-1/egy-hosszura-nyult-fegyverszunet-a-drinapolyi-beke-2658/ido-penz-es-beke-265C/
Irmédi-Molnár László (1976): A Lázár-térképek szövegei. In Stegena Lajos (szerk.): A magyar térképészet kezdetei. Budapest: ELTE, 1–25.
Kardos József (2018): A szovjet–magyar határ redemarkációja 1948. Kézirat. Budapest: NKE.
Kiss Károly (1996): Békestratégiák. Apponyi és Teleki eltérő koncepciója és a trianoni békekötés. In Kiss Károly – Lovas Krisztina (szerk.): Történelem és nemzet. Tanulmánykötet Galántai József professzor tiszteletére. Budapest: ELTE Eötvös, 179–241.
Kiss Lajos – Kniezsa István (2000): Magyarország népei a XI. században. Budapest: Lucidus.
Kocsis Károly (1996a): Adalékok az etnikai földrajzi kutatások és az etnikai térképezés történetéhez a Kárpát-medence területén. Földrajzi Közlemények, 120(2–3), 167–180.
Kocsis Károly (1996b): Az etnikai térszerkezet változásai a Kárpát-medencében (896–1920). In Frisnyák Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történet földrajza. Nyíregyháza, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke, 49–58.
Kogutowicz Károly (1918): Magyarország 1:200.000 méretű néprajzi térképe. Földrajzi Közlemények, (7–8), 320–326.
Kohn Sámuel (1881): Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez. Budapest: Zilahy Sámuel bizománya.
Konder István (1938): Térképek és rokontudományok az ókorban. Térképészeti Közlöny, 5(1–2), 55–102.
Korabinszky János (1786): Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pozsony: Weber und Korabinskyschen Verlage.
Kovács Gábor (2001): A határőrségi csapaterő határrendészeti alkalmazásának szükségessége, elvei, módszerei és lehetőségei. PhD-disszertáció. Budapest: ZMNE.
Kovács Gábor (2013): Az alap- és felsőfokú határőr tisztképzés sajátosságai a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Határőr Tanszékén 2002 és 2008 között. In Gaál Gyula –Hautzinger Zoltán szerk.: A modernkori magyar határrendészet száztíz éve. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat, 257–273.
Kovacsics József (1963): Bevezetés a történeti demográfia forrásainak tanulmányozásába. In
Kovacsics József szerk.: Magyarország történeti demográfiája. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 3–15.
Kovacsics József (1995): A történeti demográfia válaszai és nyitott kérdései az Árpád-kor népességszámára vonatkozóan. Demográfia, 38(2–3), 142–170.
Kristó Gyula (1996): A székelyek eredetéről. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.
Kristó Gyula főszerk. (1994): Korai magyar történeti lexikon. Budapest: Akadémiai. KSH (1932): Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint. Budapest: KSH. KSH (1993): Az 1850. és 1857. évi népszámlálás. Budapest: KSH. Levél gróf Károlyi Mihálynak Paul de Lobit francia hadosztálytábornoktól. 1919. március 19. Wikisource. Online: https://hu.wikisource.org/wiki/Vix-jegyz%C3%A9k
Losontzi Hányoki István (1773): Hármas Kis Tükör. Pozsony: Landerer.
Marinoni, Joannes Jacobus (1717): Mappa continens dominia inter Posonium et Neostadium vel integra vel partes Leitae fluvio adjacentes, cursum Leitae in hoc tractu et partem Danubii, ad nsum cclsarea – Regiae – Archiducalis Commissionis anno 1717 solenniter habitae ob agitatas inter Hunga. OSZK Térképtár. S_16_-_No._5.
Mérleg és prognózis (1994). Ország-Határ, (8).
M. kir. vámőrség (1927). A Magyar Királyi Csendőrség zsebkönyve, 35, 343–344.
M. Kiss Lajos (1915): A magyar nyelvhatár. Földrajzi Közlemények, 43(10), 443–451.
Mócsy András – Fitz Jenő szerk. (1990): Pannonia régészeti kézikönyve. Budapest: Akadémiai.
Nagy Júlia (1933): Kéziratos határtérképek a bécsi levéltárakból. Különlenyomat a „Városkultúra” 1933. 13–14; 15–16. számaiból.
Nyárády R. Károly (2003): Erdély népesedéstörténete. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Levéltára.
Parádi József szerk. (2010): A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme. Rendvédelem-történeti Füzetek, 18(21), 85–100.
Parancsnoki kísérőlevél. 1945. június 29. Vasvármegyei levéltár 1945/149 Elnöki iratok XXI.1.
Petrus Szabolcs (2020): Határvita Európa közepén. Jogászvilág, 2020. január 21.
Online: https://jogaszvilag.hu/vilagjogasz/hatarvita-europa-kozepen/
Plihál Katalin (1999): Erdély térképe 1699-ből, Visconti térképének hasonmás kiadása. Budapest: Cartographia.
Prinz Gyula (1942): Magyarország földrajza. Budapest: Renaissance Könyvkiadóvállalat.
Rasanus, Petrus (1985): A magyarok történetének rövid foglalata. Budapest: Európa.
Ratzel, Friedrich (1897): Politische Geographie. München–Leipzig: R. Oldenbourg.
Récsi Emil (1854–55): Közigazgatási törvénytudomány kézikönyve, az ausztriai birodalmi törvényhozás jelen állása szerint különös tekintettel Magyarországra. Pest: Heckenast Gusztáv.
Reichersdorf , Georg (1994): Ethnographische Karte des Königreichs Ungarn sammt Croatien, Slavonien, der Ungarischen Militärgrenze und der Seeküste (1829). [H. n.]: [k. n.]. Az Országos Széchényi Könyvtár térképtára TM 5307.
Reicherstorffer, Georg (1994): Erdély és Moldva leírása 1550. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem.
Révai nagy lexikona (1993). IX. kötet. Reprint kiadás. Szekszárd: Babits.
Ritecz György (2017): Határőrizet a rendszerváltástól napjainkig. In Pósán László et al. (szerk.): Őrzők, vigyázzatok a határra! Határvédelem, határőrizet, határvadászok a középkortól napjainkig. Budapest: Zrínyi, 642–673.
Romsics Ignác (2020): Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest: Helikon.
Romsics Ignác szerk. (1992): Amerikai béketervek a háború utáni Magyarországról. Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának titkos iratai 1942–1944. Gödöllő: Typovent.
Rónai András (1939): Új felvidéki határunk. Földrajzi Közlemények, 67(3), 190–200.
Rónai András (1945) Közép-Európa Atlasz. Budapest–Balatonfüred: Államtudományi Intézet.
Sallai János (1994): A magyar határőrizet története. Szentendre: Kossuth Lajos Katonai Főiskola.
Sallai János (1995a): Határkapcsolatok (Magyar–morva, magyar–cseh, magyar–csehszlovák, magyar–szlovák). Limes – Tudományos Szemle, 8(3), 95–113.
Sallai János (1995b): Magyarország történelmi határai a térképeken. Budapest: Püski.
Sallai János (1997a): A magyar–lengyel határ története. Historia granicy węgiersko–polskiej. Budapest: Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat – Argumentum.
Sallai János (1997b): Beszélgetés dr. Jakabffy Imrével. Limes – Tudományos Szemle, 10(2), 83–85.
Sallai János (1998): Interjú Visy Zsolt professzorral. OrszágHatár, 53(12), 9.
Sallai János (1999): Interjú Ferenczi István professzorral. OrszágHatár, 54(14), 8.
Sallai János (2000): A schengeni rendszer és a kishatárforgalom. In Tóth Judit (szerk.): Schengen.
A magyar–magyar kapcsolatok és az uniós vízumrendszer árnyékában. Budapest: Lucidus, 49–62.
Sallai János (2002): Magyarország államhatárainak és a magyar etnikai határok történetének kapcsolata. PhD-disszertáció. Debreceni Egyetem.
Sallai János (2003a) Az osztrák–magyar határ kijelölése utáni problémák rendezése. Tér és Társadalom, 17(4), 157–171.
Sallai János (2003b): Az 1888-as magyar–román határszerződés. Belügyi Szemle, 51(6), 62–72.
Sallai János (2004a): Az államhatárok. Budapest: Változó Világ.
Sallai János (2004b): A „bel- és igazságügyi együttműködés” általános jogi tudnivalói. Budapest: Hanns Seidel Alapítvány.
Sallai János (2005a): A Határrendőrség feladatai a statisztika tükrében. Magyar Rendészet, 5(3), 157–168.
Sallai János (2005b): A schengeni integráció folyamata és jövője. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 4, 77–84. Online: www.pecshor.hu/periodika/2005/sallai.pdf
Sallai János (2008a): A magyar államhatár, határőrizet és etnikai határ története. Habilitációs disszertáció. Debrecen.
Sallai János (2012): Egy idejét múlt korszak lenyomata. Abdruck einer versunkenen Epoche. An Impression of a Bygone Era. A vasfüggöny története. Geschichte des Eisernen Vorhangs. The History of the Iron Curtain. Budapest: Hanns Seidel Alapítvány.
Sallai János (2013): A BM és a határőrség feladatai Csehszlovákia 1968-as megszállásában. Magyar Rendészet, 13 (3–4), 159–170.
Sallai János (2016): Az 1888-as magyar–román határmegállapítás jelentősége és hatása. In Deák József – Gaál Gyula – Sallai János: A toll sokszor erősebb, mint a kard. Rendészettudományi tanulmányok Prof. Dr. Fórizs Sándor 65. születésnapja tiszteletére. Budapest: NKE, 190–199.
Sallai János (2021a): Az új szovjet–magyar határ kijelölése (1948). Online: http://epa.oszk.hu/04200/04220/00002/pdf/
Sallai János (2021b): A határőrség átalakításai és megszűnése (1989–2007) In Christián László – Lippai Zsolt – Németh Zsolt (szerk.) A rendszerváltás hatása a rendészetre. Budapest: Ludovika, 61–70.
Sallai János (2021c): Magyarország határai a trianoni döntés előtt és után. Határrendészeti Tanulmányok, 18(1), 71–93.
Sallai János – Szabó Zoltán (2020): A Határőrség igazgatása. In Verebélyi Imre (szerk.): Rendszerváltozás
és modernizáció a belügyi közigazgatásban (1989–1994). Budapest: Dialóg Campus, 61–69.
Sallai János szerk. (2008b): Forró ősz a lengyel–magyar határon, 1939. Budapest: Újpesti Lengyel Kisebbségi Önkormányzat.
Somogyi Endre (1928): Magyarország és környék államainak katonai földrajza. Budapest: Jakab Nyomda.
Stegena Lajos (1991): Magyarország térképei a mohácsi vész előtt. Budapest: Tankönyvkiadó.
Stegena Lajos (1998): Tudományos térképezés a Kárpát-medencében 1918 előtt. Budapest: Akadémiai.
Stolarski, Jan – Szenyán Erzsébet szerk. (2000): Menekültrapszódia. Lengyelek Magyarországon, 1939–1945. Budapest: Széphalom Könyvműhely.
Suba János (1995): A terület-visszacsatolások határkijelölő munkálatai 1938 és 1941 között. Rendvédelem-történeti füzetek, 5(6), 98–103.
Suba János (1999): Magyarország határainak kitűzése és felmérése 1921–1925 között. Budapest: Magyar Honvédség Tájékoztatási és Médiaközpont.
Suba János (2001): Magyarország határtérképei a XX. században. In Dormány G. (szerk.): A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. Szeged: Szegedi Tudományegyetem TTIK Természeti Földrajzi Tanszék. Online: http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Suba.pdf
Suba János (2010) Határkijelölés, határkitűzés 1867–1945. Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), 19(22), 115–124. Online: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00008/pdf/RTF_22_115-124.pdf
Sutarski, Konrad (2009): Szepes és Árva – történészi szemmel. Hitel, 22(6), 42–52. Online: http://epa.uz.ua/01300/01343/00089/pdf/hitel_EPA01343_2009_06_20090702-94269.pdf
Süli-Zakar István (1996): Magyarország határainak változásai az államalapítás korától 1920-ig. In Frisnyák Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza: [k. n.], 97–106.
Szabó István (1963): Magyarország népessége az 1330-as és az 1526-os évek között. In Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig. Budapest: KSH.
Szamota István (1891): Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054–1717. Budapest: Franklin Társulat.
Szántó Imre (1980): A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon (1541–1593). Budapest: Akadémiai.
Székely János (1990): Határőrség, határőrzés 1995-ig(interjú). Határőr Magazin, 45(1), 4–5.
Szokoly Viktor (1884): Magyarország földrajza 158 év előtt. Hazánk. Történelmi Közlöny, 2(5), 392–395. Online: https://adt.arcanum.com/hu/view/MTA_HazankTortenelmiKozlony_02_1884/?pg=413&layout=s
Teke András szerk. (1999): Volt egyszer egy EJR. Az Elektromos Jelző Rendszer telepítése és lebontása a Győri Határőr Kerület működési területén. 1965–1989. Forrásgyűjtemény. Győr: [k. n.].
Teleki Pál (1920): Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. Az 1910. évi népszámlálás alapján („vörös térkép”).
Terv a Határőrség és Rendőrség összevonására. Népszabadság, 2000. június 27., 1.
Tóth István György (1995): Urambátyám-rendszer és kettős adózás, 1637. História, 17(5–6), 56.
Tranquillius (2017): Csehszlovák–lengyel határviták 1919–1945 között. Pangea, 2017. június 4. Online: https://pangea.blog.hu/2017/06/04/csehszlovak_lengyel_hatarvitak
Tudósítás (1956). A Hazáért, 11(39), 3.
Vájlok László (2012): Magyarország határképviseleti rendszere. Határképviselet és az államhatár rendjével kapcsolatos egyéb szabályok. Egyetemi jegyzet. Budapest: NKE RTK.
Vásárhelyi Gyula (1914): A határrendőrségről. A 3. Jog- és államtudományi tanfolyam előadásai. Budapest: [k. n.].
Vedó Attila (2008): Magyarország államhatárának megjelölése 1867–1918. Rendvédelem-történeti Füzetek, 14(17), 105–115. Online: http://epa.oszk.hu/02100/02176/00003/pdf/RTF_17_105-115.pdf
Villani Frigyes (1923): Jelentés a soproni népszavazásról és a magyar–osztrák határmegállapításról. Sopron: Székely és Társa.
Vizi László Tamás (2010): A trianoni diktátum aláírója: a miniszter Benárd Ágoston. Közép-Európai Közlemények, 3(3), 67–79.
Vizi László Tamás (2013): Egy elfeledett magyar diplomata: Drasche-Lázár Alfréd. In Beszteri Béla szerk.: A felfedező tudomány. Győr: Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar, 1–9. Online: http://kgk.sze.hu/a-felfedezo-tudomany
Vizi László Tamás (2017): A trianoni ceremónia. Emlékeztető, 2(1–2), 23–41.
Vizi László Tamás (2018): A trianoni békeszerződés magyar aláírói: Dr. Benárd Ágost és Drasche–Lázár Alfréd. In Lukács István – Majoros István (szerk.): Közép-európai arcképcsarnok. 20. század. Budapest: ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, 405–420.
Walter, Johann (1754–1755) Mappa derjenigen Gränzen Linie, welche zwischen dem Königreich Hungarn u. dem Erzherzogthum Österreich unter der Enns bestehet… [H. n.]: [k. n.].
Zsilinszky Sándor szerk. (1931): Határőrszolgálat. Segédlet a m. kir. Vámőrség számára. Budapest: [k. n.].
Megjelenés
Kategóriák
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
.svg)
