A digitális igazságszolgáltatás alapjogi kérdései az uniós joggyakorlat tükrében

Az Európai Unió célul tűzte ki az igazságszolgáltatás digitális átállásának előmozdítását. A keresetek elektronikus benyújtása, a videókonferencia útján tartott tárgyalás és egyéb meghallgatások, az iratok elektronikus kézbesítése, az online nyilvántartások és adatbázisok, valamint a mesterségesintelligencia-alapú rendszerek hozzájárulhatnak az eljárási jogok gyakorlásának előmozdításához, így a bírósághoz való hozzáféréshez, a megalapozott döntések meghozatalához, a gyors és hatékony eljárásokhoz. Másfelől azonban a digitális átállás kihívás elé is állítja az eljárási alapjogok védelmét. Az EUB eddigi gyakorlata a videókonferencia útján való részvétel és a mesterséges intelligencia alkalmazása körében felmerülő kérdésekre az alapvető jogok védelmének feltétlen igényét erősítette meg. Az alapjogok hatékony védelméhez a dinamikus értelmezés mellett az alapjogok lényegi tartalmát szem előtt tartó, a gyakorlati problémákat felismerő, nem elfedő gyakorlattal lehet megfelelő válaszokat adni. E kihívások továbbá az alkotmányos párbeszéd számára is új lehetőséget teremtenek.

Kulcsszavak: digitális igazságszolgáltatás, a hatékony bírói jogvédelem elve, a tisztességes eljáráshoz való jog, bírói függetlenség, alkotmányos párbeszéd, automatikus döntés, videókonferencia