Hadik András válogatott hadügyi írásai

András Hadik; Balázs Lázár; Ferenc Lenkefi; József Padányi

doi:10.36250/01030

Szerzők

Hadik András

Lázár Balázs

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Lenkefi Ferenc

Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Padányi József

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

https://orcid.org/0000-0001-6665-8444

DOI: https://doi.org/10.36250/01030

Absztrakt

Gróf futaki Hadik András (1710‒1790) a 18. század legsikeresebb és leghíresebb magyar katonája volt: katonai pályája csúcsán, 1774-ben tábornagyi rendfokozatot kapott, és Mária Terézia kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. Emlékét egyebek közt emléknap, emléktúra, a szlovák katonai akadémia neve, Bécsben utca, a budai várban Vastagh György szobrász lovas szobra őrzi. Európai hírnevét az 1757. októberi huszárcsínynek, a porosz főváros, Berlin elfoglalásának és megsarcolásának köszönhette. A művelt, eredetileg papnak nevelkedett Hadik egész életében írásba foglalta tapasztalatait: naplókban rögzítette hadjáratainak eseményeit, és szívesen foglalkozott szabályzatok és hadi utasítások szerkesztésével. Többségükben német nyelvű feljegyzései, memorandumai, szabályzatai kéziratban maradtak.
Fönnmaradt írásainak többsége nem saját belső késztetéséből, hanem valamilyen szolgálati feladat nyomán született. Az itt közölt dokumentumok közül messze kiemelkedik Hadiknak az 1739. évi hadjáratról írt hadtörténeti műve, amely történetírói igényessége és kiváló német nyelvezete miatt fő művének tekinthető. Nem véletlen, hogy ezt a munkát nem az uralkodó íróasztalára, hanem fiai okulására, katonai képzésükre szánta. A kötetben olvasható válogatás hírt ad a maga korában egész Európában ismert hadvezér katonai gondolkodásáról.

Szerzői életrajzok

Hadik András

Gróf futaki Hadik András (1710–1790) a 18. század legnagyobb magyar hadvezére, császári-királyi tábornagy, az Udvari Haditanács elnökeként a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője

Lázár Balázs, Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Hadtörténész, Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Lenkefi Ferenc, Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Főlevéltáros, főtanácsos, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár

Padányi József, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Mérnök vezérőrnagy; egyetemi tanár, vezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskola

Hivatkozások

Angeli, Moriz von (1881): Der Krieg mit der Pforte 1736–1739. Mittheilungen des k. k. Kriegs-Archivs. Wien, Verlag des k. k. Generalstabes. 444. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MitKuKKriegsArch_1881/?pg=0&layout=s

Bayer, Fritz (1977): Andreas von Hadik und der Kleine Krieg. Doktori disszertáció. Graz, Universität Graz.

Beales, Derek (2013): Joseph II. 2. kötet: Against the World 1780–1790. Cambridge, Cambridge University Press.

Bona Gábor (é. n.): Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Online: www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1

Criste, Oskar (1904): Kriege unter kaiser Josef II. Nach den Feldakten und anderen authentischen Quellen bearbeitet in der kriegsgeschichtlichen Abteilung des K. und K. Kriegsarchivs. Wien, Seidel.

Czigány István (1995): A magyar hadtudomány és hadtudományi gondolkodás a XVIII. században. In Ács Tibor szerk.: A magyar katonai gondolkodás története. Budapest, Zrínyi. 57–75.

Csonkaréti Károly (1980): Hadihajók a Dunán. Budapest, Zrínyi.

Großen Generalstabe szerk. (1901–1913): Die Kriege Friedrichs des Großen: Der Siebenjährige Krieg. 1756–1763. Berlin, Mittler. Band 1–12.

Duffy, Christopher (2003): Sieben Jahre Krieg (1756–1763) Die Armee Maria Theresias. Wien, ÖBV.

Farkas Gyöngyi szerk. (2002): Mária Terézia hadvezére. Válogatás Hadik András táborszernagy Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból. Budapest, Petit Real. Online: http://mek.niif.hu/05000/05066/html

Frivaldszky János, id. (2002): Hadik András Minerva szolgálatában. Hadtörténelmi Közlemények, 113. évf. 2. sz. 389–398.

Fridvaldszky János, id. (2003): Hadik András erdélyi jelentése. Erdélyi Múzeum, 65. köt. 3–4. füz. 67–74. Online: http://epa.oszk.hu/00900/00979/00303/pdf/007.pdf

Frivaldszky János, id. (2011): Kardforgató Hadik András tollforgató ősei. Hadtörténelmi Közlemények, 124. évf. 4. sz. 1101–1107. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00055/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2011_4_1101-1107.pdf

Fülek Henrik (1896): Hadik altábornagy portyázó menete Berlinbe 1757-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 9. évf. 1. sz. 11–22. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00112/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1896_011-022.pdf

Gyalókay Jenő (1931): Gróf Hadik András tábornagy, mint hadtörténetíró. Hadtörténelmi Közlemények, 32. évf. 1. sz. 71–87. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00194/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1931_071-087.pdf

Hochedlinger, Michael (2003): Austrian Wars of Emergence. London, Longman.

Hirtenfeld, Jaromir (1857): Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder. Nach authentischen Quellen bearbeitet. Zur ersten Säkularfeier. Band I. Wien, K. k. Hof- und Staatsdruckerei. Online: https://archive.org/details/bub_gb_xf5BAAAAcAAJ

Karácson Imre (1892): III. Károly háborúja a törökökkel Sakir bej és Szubhi török történetírók szerint. 1737–1739. Hadtörténelmi Közlemények, 5. évf. 1. sz. 323–370, 517–540. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00057/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1892_323-370.pdf; http://epa.oszk.hu/00000/00018/00057/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1892_517-540.pdf

Kincses Katalin Mária (2010): Hadik András könyvtára I. Hadtörténelmi Közlemények, 123. évf. 4. sz. 909–953. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00051/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2010_4_0909-0943.pdf

Kincses Katalin Mária (2011): Hadik András könyvtára II. Hadtörténelmi Közlemények, 124. évf. 1. sz. 239–258. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00052/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2011_1_239-258.pdf

Kincses Katalin Mária – Mészáros Kálmán szerk. (2014): Tudós és katona. Markó Árpád visszaemlékezései I–II. Budapest, HM HIM. Online: https://m.militaria.hu/uploads/files/88367900_1586942773.pdf; http://real.mtak.hu/id/eprint/123806

Kotasek, Edith (1956): Feldmarschall Graf Lacy. Ein Leben für Österreichs Heer. Horn, F. Berger.

Lange Emil (1927): Gróf Hadik Károly (1756–1800). Hadtörténelmi Közlemények, 28. évf. 1. sz. 556–560. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00190/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1927_556-560.pdf

Lázár Balázs (2013): Krajovai és topolyai báró Kray Pál táborszernagy katonai pályája. Budapest, Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.

Lázár Balázs (2016): A magyar királyság katonasága a Habsburg Birodalom hadseregében (1741–1815). In Hermann Róbert szerk.: Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718–1919. Budapest, Zrínyi. 42–114.

Lázár Balázs (2017): Az erdélyi határőrvidék megszervezése, a határőrizet működése a 18. században. In Isaszegi János – Pósán László – Veszprémy László – Boda József szerk.: Őrzők, vigyázzatok a határra! Határvédelem, határőrizet, határvadászok a középkortól napjainkig. Budapest, Zrínyi. 403–429.

Lázár Balázs (2018a): Szolgálati panasz 1755-ből. In Kincses Katalin Mária szerk.: Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére. Budapest, HM HIM. 314–317. Elérhető: https://m.militaria.hu/uploads/files/66095900_1586942726.pdf

Lázár Balázs (2018b): Katonai szakvélemények a magyar nemesi felkelés összehívásáról 1778 nyarán. In Gyánti István – Kult László szerk.: Tanulmányok Ódor Imre emlékére. Pécs, Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 327–335.

Lázár, Balázs (2018c): Der politische Hintergrund der Rekrutenstellungen in 1770er Jahre. In Kulcsár, Krisztina – Forgó, András szerk.: Die habsburgische Variante des Aufgeklärten Absolutismus”. Beiträge zur Mitregentschaft Josephs II., 1765–1780 – A felvilágosult abszolutizmus Habsburg-variánsa. Tanulmányok II. József társuralkodói időszakáról, 1765–1780. Wien, Ungarischen Geschichtsforschung in Wien. 163–179. Online: https://bit.ly/3j54R26

Lázár Balázs – Soós Péter – Szabó Péter – Szántó Nóra (2015): Huszárkönyv. Budapest, Magyar Közlöny.

Lenkefi Ferenc (1997): Gróf Hadik András tábornagy. Három király kapitánya. Gróf Hadik András élete. Budapest, Magyar Honvédség Humán Főcsoportfőnökség.

Magyar Hadi Szabályzatok gyűjteménye. Hadik altábornagy szabályzata a magyar lovasság számára (1896). Hadtörténelmi Közlemények, 9. évf. 1. sz. 535–539. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00112/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1896_535-539.pdf

Makkai László (1958): Hadik András az erdélyi mezőgazdaságról. Agrártörténeti Szemle, 2. évf. 1–2. sz. 37–52.

Markó Árpád (1940): Hadik András főstrázsamester működése az első sziléziai háborúban (1741–42). Hadtörténelmi Közlemények, 41. évf. 1. sz. 157–200. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00206/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1940_157-200.pdf

Markó Árpád (1941a): Hadik András altábornagy berlini vállalkozása 1757. október 10–23-ig. Hadtörténelmi Közlemények, 42. évf. 1. sz. 38–92. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00207/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1941_038-092.pdf

Markó Árpád (1941b): Hadik András altábornagy berlini vállalkozása 1757. október 10–23-ig. (Különlenyomat a Hadtörténelmi Közleményekből). Pécs, k. n.

Markó Árpád (1941c): Hadik András ezredes egy lovasdandár élén a németalföldi harcokban 1746-ban. Magyar Katonai Szemle, 10. évf. 192–203.

Markó Árpád (1944): Futaki gróf Hadik András tábornagy. Budapest, Athenaeum.

Molitor Ferenc (1987): II. József. A császári Don Quijote. Budapest, Gondolat.

Nagy-L. István (2013): A császári-királyi hadsereg, 1765–1815: szervezettörténet és létszámviszonyok. Pápa, Gróf Esterházy Károly Múzeum. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/88192

Nagy-L. István (2020): A császári-királyi hadsereg magyarországi tábornokai, 1787–1815. Budapest, Zrínyi.

Ordas Iván (1987): Hadik András. A királynő tábornagya. Budapest, Móra.

Regele, Oskar (1949): Der österreichische Hofkriegsrat, 1556–1848. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. Ergänzungs-Band I. Wien, Verlag der Österreichischen Staatsdruckerei.

Regele, Oskar (1954): Die Schuld des Grafen Reinhard Wilhelm von Neipperg am Belgrader Frieden 1739 und an der Niederlage bei Mollwitz 1741. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, 7. B. Wien, Druck–Berger. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Mosta_07/?pg=3&layout=s

Österreichischer Erbfolge-Krieg… Der Österreichische Erbfolgekrieg 1740–1748. (1896–1914). Nach den Feld-Acten und anderen authentischen Quellen bearbeitet in der kriegsgeschichtlichen Abteilung des K. u. K. Kriegs-Archivs, 9 Bände. Wien, Seidel.

Rédvay István (1938): Az 1736 és 1739 közötti török háborúk. Hadtörténelmi Közlemények, 39. évf. 1. sz. 31–58, 133–152. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00204/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1938_031-058.pdf; http://epa.oszk.hu/00000/00018/00204/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1938_133-152.pdf

Rédvay István (1943): II. József császár és Hadik András. Hadtörténelmi Közlemények, 44. évf. 2. sz. 115–137. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00216/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1943_03-04_115-137.pdf

Réfi Attila (2014): A császári-királyi huszárság törzstiszti kara a francia forradalmi és a napóleoni háborúk korában (1792–1815). Budapest–Sárvár, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Nádasdy Ferenc Múzeum. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/19258

Roider, Karl A. (1972): The Reluctant Ally. Austria’s Policy in the Austro–Turkish War, 1737–1739. Baton Rouge, LA, Louisiana State University Press.

Ságvári György (2013): Karrier-rajzok a XVIII. századból. Hadtörténelmi Közlemények, 126. évf. 1. sz. 23–72. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00026/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2013_1_023-072.pdf

Sárói Szabó Lajos (1910): Hadik altábornagy Berlinben. Hadtörténelmi Közlemények, 11. évf. 1. sz. 331–348. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00116/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1910_331-348.pdf

Schmettau, Friedrich Wilhelm Karl von (1771): Mémoires secrets de la guerre de Hongrie pendant les campagnes de 1737, 1738 et 1739. Frankfurt, Compagnie des libraires. Online: https://bit.ly/3BOXEe3

Simányi, Tibor (1987): Die Österreicher in Berlin. Der Husarenstreich des Grafen Hadik anno 1757. Wien–München, Amalthea.

Szabo, Franz A. J. (2008): The Seven Years War in Europe. London, Routledge.

Szendrei János (1918): Hadik András altábornagy mint egyházi író. Hadtörténelmi Közlemények, 19. évf. 1. sz. 121–122. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00180/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1918.pdf

Szent-Ivány, György (1911): Die Schlacht bei Prag im Jahre 1757. Nach dem Erinnerungen eines Augenzeugen. Mitgeteilt von Major Sommereg. In Mitteilungen des k. u. k. Kriegsarchivs. Dritte Folge, Bd. 7. Wien, Seidel. 1–22. Online: https://library.hungaricana.hu/en/view/MitKuKKriegsArch_1911_3_07/?pg=2&layout=s

Szilágyi István (1896): Magyar Hadi Szabályzatok gyűjteménye. Hadik altábornagy szabályzata a magyar lovasság számára. Hadtörténelmi Közlemények, 9. évf. 1. sz. 535–539. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00112/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1896_535-539.pdf

Thielen, Maximilian Ritter von (1835): De k. k. Feldmarschall-Lieutenants Andreas von Hadik Zug nach Berlin 1757. Östreichische Militärische Zeitschrift, No. 2. 115–162.

Tóth Ferenc (2011a): Hadik András az 1737–1739-es török háború katonai iskolájában. Hadtörténelmi Közlemények, 124. évf. 1. sz. 157–170. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00052/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2011_1_157-170.pdf

Tóth, Ferenc (2011b): La guerre des Russes et des Autrichiens contre l’Empire ottoman 1736–1739. Paris, Economica. (Campagnes & stratégies. Les grandes batailles 89.)

Ujhelyi Péter (1914): Az állandó hadsereg története I. Lipót korától Mária Terézia haláláig. Budapest, MTA Könyvkiadóhivatala.

Wrede, Alphons Freiherr von (1898): Geschichte der K. und K. Wehrmacht. Wien, Seidel.

Zachar, József (1987): Franciaország magyar marsallja Bercsényi László. Budapest, Zrínyi.

Zachar, József (1989): Ungarn und die beiden Kriege des Kaiser Karls VI. gegen das Osmanische Reiche 1716–1718 und 1736–1739. In Gabriel Adriányi – Horst Glassl – Ekkehard Völkl szerk.: Ungarn-Jahrbuch 17. München, Trofenik. 53–69. Online: http://epa.oszk.hu/01500/01536/00017/pdf/00017.pdf

Zachar József (2000a): Mária Terézia hadvezére. (Recenzió.) Hadtörténelmi Közlemények, 117. évf. 4. sz. 933–937. Online: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00015/12mar.htm#maria

Zachar József (2000b): Török támogatásra építő kuruc utóküzdelmek 1711–1739. In Takács Péter szerk.: „Rákóczi urunk … hadaival itten vagyunk”. [Emlékülés. Szatmárnémeti, 1999]. Debrecen–Nyíregyháza, Erdély-tört. Alapítvány – Periférián Alapítvány. 43–62.

Zachar József (2004a): Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683–1792. Budapest, Zrínyi.

Zachar József (2004b): Előkerült gyászjelentés Hadik András haláláról. In Ungarisch Historischer Verein Zürich. A magyar huszárság története. Budapest–Zürich, Heraldika – Zürichi Magyar Történelmi Egyesület. 55–57. Online: http://mek.niif.hu/06800/06824/06824.pdf

Hadik András válogatott hadügyi írásai

Szerzők

Absztrakt

Szerzői életrajzok

Hivatkozások

Letöltések

Megjelenés

Sorozatok

Nyomtatott ISSN

Kategóriák

License

Részletek a kiadványról

ISBN-13 (15)

Nyelv