Nagyvárosok Magyarországon

Gábor Kozma; György Vida; Viktória Szirmai; Júlia Schuchmann; Zsófia Rechnitzer; János Rechnitzer; Szilárd Rácz; Ernő Molnár; Imre Lengyel; Nóra Baranyai; Sándor Zsolt Kovács; Imre Kanalas; Viktória Józsa; Réka Horeczki; Éva Filepné Nagy; Dávid Fekete; Tamás Csapó; Judit Berkes

doi:10.36250/00863_00

Authors

Gábor Kozma, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék; György Vida, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék; Viktória Szirmai, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet; Júlia Schuchmann, Tomori Pál Főiskola Gazdálkodástudományi és Módszertani Tanszék; Zsófia Rechnitzer; János Rechnitzer, Széchenyi István Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola; Szilárd Rácz, KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály; Ernő Molnár, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék; Imre Lengyel, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet; Nóra Baranyai, KRTK Regionális Kutatások Intézete, Székesfehérvár; Sándor Zsolt Kovács, KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály, Pécs; Imre Kanalas, Kecskeméti Városfejlesztő Kft.; Viktória Józsa, Nord Consult Kft.; Réka Horeczki, KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály, Pécs; Éva Filepné Nagy, Budapesti Corvinus Egyetem, Nyíregyháza; Dávid Fekete, Széchenyi István Egyetem Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék; Tamás Csapó, Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Földrajz Tanszék; Judit Berkes, Széchenyi István Egyetem Gazdasági Elemzések Tanszék

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_00

Synopsis

A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Erre nyílt módunk a KÖFOP-2.1.2.-V EKOP - 15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű program keretében lefolytatottkutatásoknak köszönhetően. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtunk a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmiszerkezet-változási trendjeikről, a kulturális miliőről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglaljuk fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. Mindehhez társul a nyolc nagyváros (Debrecen, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Székes-fehérvár) elemző-értékelő tanulmánya.

A kötetet ajánljuk a nagyvárosok vezetőinek, politikusainak, tervezőinek, közösségeinek, felelős polgárainak. Továbbá mindazoknak, akik érdeklődnek a hazai településhálózat fejlődése iránt, kiváltképpen a befektetőknek és gazdasági szereplőiknek, akik szakszerű és tudományos információkat nyerhetnek belőle döntéseik megalapozásához.

Chapters

Táblázatok jegyzéke

9–10.
Ábrák jegyzéke

11–13.
Előszó

Judit Berkes, János Rechnitzer

15–16.
1. A nagyvárosi fejlődés sajátosságai

János Rechnitzer

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_01

17–31.
2. Kutatási irányok 1990-tőlnapjainkig

János Rechnitzer

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_02

33–53.
3. A gazdasági szerkezetek és a változások irányai

János Rechnitzer

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_03

55–77.
4. Kormányzási modellek

Dávid Fekete

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_04

79–89.
5. A társadalmi szerkezet trendjei

Júlia Schuchmann, Viktória Szirmai

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_05

91–98.
6. A nagyvárosok területfelhasználásának átalakulása

Tamás Csapó

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_06

99–108.
7. Szempontok a magyar nagyvárosok kulturális potenciáljához

Zsófia Rechnitzer

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_07

109–123.
8. Debrecen

Gábor Kozma, Ernő Molnár

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_08

125–140.
9. Győr

Judit Berkes, János Rechnitzer

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_09

141–158.
10. Kecskemét

Imre Kanalas

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_10

159–170.
11. Miskolc

Viktória Józsa

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_11

171–188.
12. Nyíregyháza

Éva Filepné Nagy

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_12

189–205.
13. Pécs

Réka Horeczki, Sándor Zsolt Kovács, Szilárd Rácz

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_13

207–218.
14. Szeged

Imre Lengyel, György Vida

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_14

219–231.
15. Székesfehérvár

Nóra Baranyai

DOI: https://doi.org/10.36250/00863_15

233–246.
Felhasznált irodalom

247–262.
A kötet szerzői

263–265.
Mellékletek

267–295.

Author Biographies

Gábor Kozma, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

egyetemi tanár

György Vida, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

egyetemi tanársegéd

Viktória Szirmai, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet

kutatóprofesszor

Júlia Schuchmann, Tomori Pál Főiskola Gazdálkodástudományi és Módszertani Tanszék

főiskolai adjunktus

Zsófia Rechnitzer

művészeti tanácsadó

János Rechnitzer, Széchenyi István Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

egyetemi tanár

Szilárd Rácz, KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály

tudományos munkatárs

Ernő Molnár, Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Földtudományi Intézet Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

egyetemi adjunktus

Imre Lengyel, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

egyetemi tanár

Nóra Baranyai, KRTK Regionális Kutatások Intézete, Székesfehérvár

tudományos munkatárs

Sándor Zsolt Kovács, KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály, Pécs

tudományos segédmunkatárs

Imre Kanalas, Kecskeméti Városfejlesztő Kft.

stratégiai és városfejlesztési csoportvezető

Viktória Józsa, Nord Consult Kft.

ügyvezető igazgató

Réka Horeczki, KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály, Pécs

tudományos segédmunkatárs

Éva Filepné Nagy, Budapesti Corvinus Egyetem, Nyíregyháza

óraadó tanár, területfejlesztési szakértő

Dávid Fekete, Széchenyi István Egyetem Regionális Tudományi és Közpolitikai Tanszék

egyetemi adjunktus

Tamás Csapó, Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Földrajz Tanszék

nyug. egyetemi tanár

Judit Berkes, Széchenyi István Egyetem Gazdasági Elemzések Tanszék

egyetemi adjunktus

References

évi népszámlálás 3.a – Baranya megye és Pécs személyi és családi adatai (1961). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Abonyiné Palotás J. (2004): Szeged gazdasági fejlődésének mérföldkövei. II. Magyar Földrajzi Konferencia konferenciakötete. Szeged, Szegedi Tudományegyetem. 1–10.

A fiatalok munkaerőpiaci helyzete (2011). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Albert Tóth A. (2018): A szállodaipar fejlődésének területi dimenziói. Doktori értekezés. Győr, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola.

A magyar településhálózat helyzete és távlatai. Országos Település-fejlesztési Koncepció megalapozása (2008). Kézirat. Pécs–Budapest, MTA RKK – VÁTI.

Ambrus Z.-né – Kissné Majtényi M. – Kólyáné Sziráki Á. – Malakucziné Póka M. (2008): Nagyvárosok összehasonlító vizsgálata. Területi Statisztika, 11. (48.) évf. 2. sz. 136–163.

A Szegedi Szabadtéri Játékok 2017. évi programsorozatának szakmai értékelése (2017). Szeged, Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. Elérhető: http://szegediszabadteri.hu/upload/inline/Besz%C3%A1mol%C3%B3Elsz%C3%A1mol%C3%A1s_garantalt%203%20eves_2017.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Az 1970. évi népszámlálás 10.a – Hajdú-Bihar megye és Debrecen számlálókörzeti és külterületi adatai (1972). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Az Európai Unió Területi Agendája 2020. Egy sokszínű régiókból álló, befogadó, intelligens és fenntartható Európa felé (2011). Gödöllő, 2011. május 19. Elérhető: https://ngmszakmaiteruletek.kormany.hu/download/a/a4/b0000/Ter%C3%BCleti%20Agenda%202020.pdf (A letöltés idő- pontja: 2018. 11. 02.)

Az Európai Városok Chartája a fenntarthatóság felé (1994). Fenntartható Városok Európai Konferenciája. Aalborg, 1994. május 27. Elérhető: www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/me-gujulo/Fenntarthato%20fejlodes/Aalborg%20Charter.htm (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Bácskai V. (1974): Fehérvár fejlődése a XVIII. században és a XIX. század elején. In Farkas G. szerk.: Fejér megyei történeti évkönyv 8. Székesfehérvár, Fejér Megyei Levéltár. 350–369.

Bajmócy P. – Kiss J. (1999): Megyék, régiók és központjaik – modellek tükrében. Tér és Társadalom, 13. évf. 1–2. sz. 31–51.

Bajmócy P. (2009): Szeged város fejlődésének társadalomföldrajzi aspektusai a kezdetektől a 20. század közepéig. Földrajzi Közlemények, 133. évf. 4. sz. 447–452.

Bajmócy Z. (2011): Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe. Szeged, JATEPress.

Balázs P. (1980): Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Balogh I. (1973): A cívisek világa. Debrecen néprajza. Budapest, Gondolat Kiadó.

Bánhegyi Gy. szerk. (1956): Miskolci kalauz. Miskolc, Miskolc Megyei Jogú Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága.

Baranyai G. – Csapó T. (2011): Zöldterületek a hazai városokban, hatásuk az életminőségre, különös tekintettel a városklímára. In Kókai S. szerk.: Geográfiai folyamatok térben és időben. Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 65. születésnapja tiszteletére. Nyíregyháza, Nyíregyházi Főiskola Természettudományi és Informatikai Kar Turizmus- és Földrajztudományi Intézete. 63–75.

Baranyai L. (2001): Székesfehérvár gazdasági fejlődése a globalizáció korában, 1990–2001. Kézirat.

Barta Gy. – Lőcsei H. (2011): The Effect of the Recent Economic Crisis on the Spatial Structure of Hungarian Industry. Regional Statistics, Vol. 1, No. 1. 99–109.

Barta Gy. (2002): A magyar ipar területi folyamatai 1945–2000. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Bartke I. (2007): A társadalom és a gazdaság települési (térbeni) koncentrálódása, ennek hatásai és megítélése. Magyar Tudomány, 168. évf. 6. sz. 730–739.

Becsei J. (1983): Békéscsaba, Békés, Gyula és tanyavilágának településmorfológiája. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Beluszky P. – Győri R. (1999): A magyarországi városhálózat és az EU-csatlakozás. Tér és Társadalom, 13. évf. 1–2. sz. 1–30.

Beluszky P. – Győri R. (2004): Fel is út, le is út… (Városaink településhierarchiában elfoglalt pozícióinak változásai a 20. században). Tér és Társadalom, 18. évf. 1. sz. 1–41.

Beluszky P. (1999): Magyarország településföldrajza. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Beluszky P. (2001): A Nagyalföld történeti földrajza. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Berki M. – Gonda T. (2006): A kulturális turizmus magyarországi városi helyszíneinek pozicioná-lása. Földrajzi Értesítő, 55. évf. 1–2. sz. 127–140.

Blazovich L. (2005): Szeged rövid története. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár.

Bónis Gy. (1967): Székesfehérvár, az Árpádház székhelye. In Kralovánszky A. szerk.: Székesfehérvár évszázadai 1. Az államalapítás kora. Székesfehérvár, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. 49–61.

Borbíró V. – Valló I. (1956): Győr városépítéstörténete. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Boros L. (2009): Szeged belső térfolyamatai az 1950-es évektől napjainkig. Földrajzi Közlemények, 133. évf. 4. sz. 453–465.

Borsos Á. (2007): Megyei jogú városaink kulturális vonzereje. Területi Statisztika, 10. (47.) évf. 3. sz. 252–266.

Bristol Accord (2005). Conclusions of Ministerial Informal on Sustainable Communities in Europe. Bristol, 6–7 December 2005. Elérhető: www.eib.org/attachments/jessica_bristol_accord_sus-tainable_communities.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Cég-kód-tár (2003). A KSH céginformációs adatbázisa. Elektronikus dokumentum. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Clerval, A. – Colombe, C. – Van Criekingen, M. (2011): La gentrification à Londres, Paris et Bruxelles. In Pumain, D. – Mattei, M. F. eds.: Données Urbaines 6. Paris, Anthropos. 151–167.

Conclusions of the French Presidency of the European Union at the End of the Informal Meeting of Ministers Responsible for Urban Affairs at the Conference ’Europe, Spatial and Urban Development’ (2000). Lille, 2 November 2000.

Csapó T. – Lenner T. (2016): Egyházi központjaink településmorfológiája. In Gál A. – Frisnyák S. – Kókai S. szerk.: A Kárpát-medence történeti vallásföldrajza. Első kötet. Nyíregyháza– Szerencs, Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézete – Bocskai István Katolikus Gimnázium. 211–223.

Csapó T. (2002): A magyar megyei jogú városok regionális funkciói. Területi Statisztika, 5. (42.) évf. 3. sz. 228–253.

Csapó T. (2004): Néhány gondolat a hazai városok beépítéséről. Területi Statisztika, 4. (44.) évf. 4. sz. 332–351.

Cséfalvay Z. (2008): Kapuk, falak, sorompók. A lakóparkok világa. Budapest, Gondolat Kiadó.

Csizmadia A. (1943): Győr küzdelme a szabad királyi rangért. In Jenei F. szerk.: Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Győr, Győr Szabad Királyi Város Közössége. 10–34.

Csizmadia Z. (2009): Térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és társadalmi konfliktusok. In Szirmai V. szerk.: A várostérségi versenyképesség társadalmi tényezői. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Csomós Gy. (2009): A regionális központok szerepének változása Magyarország városhálózatában a szabad királyi városoktól a NUTS-régióközpontokig. Tér és Társadalom, 23. évf. 2. sz. 97–111.

Csomós Gy. (2013): Magyarország gazdasági központjainak pozícióváltozása 1992 és 2001 között. Területi Statisztika, 16. (53.) évf. 6. sz. 529–550.

Csomós Gy. (2015): A világvárosok rangsorolása az irányító és ellenőrző funkciójuk alapján, és a formálódó új gazdasági erőközpontok. Tér és Társadalom, 29. évf. 3. sz. 115–134.

Csurgai Horváth J. (2018): A dualizmus korának mérlege Székesfehérváron. Előadás a VárosKép – Székesfehérvár a 20. században című kiállításon. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2018. május 31.

Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park (1994). Debrecen, Debreceni Regionális Gazdaságfejlesztési Alapítvány.

Debrecen Megyei Jogú Város hosszú távú városfejlesztési koncepciója (2000). Budapest, VÁTI.

Debrecen Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája (2017). Debrecen, Euro-Régió Ház Közhasznú NKft. Elérhető: www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/7308/strategia.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Debrecen Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciója 2014–2020 (2014). Debrecen, Euro-Régió Ház Közhasznú NKft. – INNOVA NKft. Elérhető: www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/7309/koncepcio.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Declaration of Ministers towards the EU Urban Agenda (2015). Riga, 10 June 2015. Elérhető: https://ec.europa.eu/futurium/en/system/files/ged/riga-declaration.pdf (A letöltés idő- pontja: 2018. 11. 02.)

Demeter Zs. (2017): A derék város. Székesfehérvár Anno… 3. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum.

Dobrossy I. (2002): Miskolc 19–20. századi városrendezési tervei és megvalósulásuk. In Veres L. – Viga Gy. szerk.: A Herman Ottó Múzeum évkönyve XLI. Miskolc, Herman Ottó Múzeum. 171–205.

Doing Business az Európai Unióban 2017: Bulgária, Magyarország és Románia (2017). Washington, D. C., Világbank. Elérhető: https://hungarian.doingbusiness.org/content/dam/doingBusiness/media/Subnational-Reports/DB17-EU-Overview-HU.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Doktor Zs. (2010): Útkeresés: a magyar „pólus-városok” helyzete és fejlesztési irányai. In Buday- Sántha A. – Balogh S.– Horváth M. – Kovács Sz. – Páger B. szerk.: Évkönyv 2010. III. kötet. Pécs, PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola. 280–297.

Döbrönte K. (2018): A közép-európai városok pozíciója a magas szintű üzleti szolgáltatók lokációs döntéseiben. Területi Statisztika, 21. (58.) évf. 2. sz. 200–219.

Drótos L. – Lóránt K. (2016): Miskolc város és vonzáskörzete iparszerkezetének átalakulásáról, kiemelten az egykori Lenin Kohászati Művek (LKM) állami vállalat megsemmisítésének körülményeiről. Tanulmány. Budapest–Miskolc, RETÖRKI. Elérhető: http://archivum.retorki.hu/ upload/2016/10/miskolc-varos-es-vonzaskorzete-iparszerkezetenek-atalakulasarol.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Egedy T. (2009): Városrehabilitáció és életminőség. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. Elérhető: www.varosrehabilitacio.net/new/pdf/Varosrehabilitacio_eletminoseg.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Egedy T. (2012): A gazdasági válság hatásai városon innen és túl. Területi Statisztika, 15. (52.) évf. 4. sz. 335–352.

Egri Z. (2014): A város- és várostérség-tipizálás alapjai Kelet-Közép-Európában. Tér és Társadalom, 28. évf. 2. sz. 87–104.

Eke P. (1994): Debrecen földterületének gazdaságföldrajzi jellemzése. In Süli-Zakar I. szerk.: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Társadalomföldrajzi Tanszék. 133–158.

Eke P. (1994): Debrecen népességföldrajzi jellemzői. In Süli-Zakar I. szerk.: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Társadalomföldrajzi Tanszék. 73–81.

Enyedi Gy. (1997): A sikeres város. Tér és Társadalom, 11. évf. 4. sz. 1–9.

Enyedi Gy. (2010): Városok a közép-európai átmenetben. In Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K. szerk.: A területi kutatások csomópontjai. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja. 223–243.

Enyedi Gy. (2012): Városi világ. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Eperjessy K. (1971): Városaink múltja és jelene. Budapest, Műszaki Könyvkiadó.

Erdősi F. (2018): Pécs ellentmondásos fejlődésének energiái és stációi. Előadás. Pécs, MTA KRTK RKI DTO szemináriuma, 2018. március 28.

ESDP. European Spatial Development Perspective. Towards Balanced and Sustainable Development of the Territory of the European Union (1999). Agreed at the Informal Council of Ministers Responsible for Spatial Planning in Potsdam, May 1999. Luxembourg, the European Commission. Elérhető: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/reports/pdf/sum_en.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Establishing the Urban Agenda for the EU. Pact of Amsterdam (2016). EU Ministers Responsible for Urban Matters. Amsterdam, 30 May 2016. Elérhető: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/urban-development/agenda/pact-of-amsterdam.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Faragó L. – Lux G. (2014): Kurrens portéka vagy múzeumi tárgy? Növekedési pólusok és iparági körzetek a fejlesztéspolitikában. Tér és Társadalom, 28. évf. 2. sz. 11–30.

Faragó L. (2007): Térstruktúra: térideák és megvalósításuk a településhálózat-fejlesztésben. Tér és Társadalom, 21. évf. 4. sz. 21–38.

Faragó L. (2008): A funkcionális városi térségekre alapozott településhálózat-fejlesztés normatív koncepciója. Falu Város Régió, 3. sz. 27–31.

Faragó L. (2010): Pécs fejlődési pályája – Egy pécsi polgár szemével. Területfejlesztés és Innováció, 4. évf. 1. sz. 2–14.

Faragó L. (2011): Az Európa Kulturális Fővárosa program városfejlesztési, városirányítási tanulságai. In Elemző értékelés a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program tapasztalatairól. Pécs, PMJV. 61–74.

Faragó L. (2014): Növekedési pólusok/centrumok a fejlesztéspolitikában. In Hardi T. – Somlyódyné Pfeil E. szerk.: Városfejlődési trendek és állami szerepek. A Győri Járműipari Körzet mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 2. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft. 168–182. Elérhető: https://gyik.sze.hu/images/Monogr%c3%a1fi%c3%a1k/Hardi_Varosfejlodesi_trendek_es_allami_szerepek.pdf#page=169 (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Faragó L. (2016): Az EU területi politikájának a változásai közép-kelet-európai nézőpontból. Tér és Társadalom, 30. évf. 2. sz. 3–23.

Farkas G. – Menyhárt Gy. – Tatár D. (1970): Székesfehérvár 1945–1970. Emlékkönyv a város felszabadulása 25. évfordulójára. Székesfehérvár, Székesfehérvár Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága.

Fedor V. – Rózsa E. (2002): Vendégségben Miskolcon városmarketing-program. PR-mappafüzetek. Miskolc, Geomédia Kiadó. 2–5.

Fehér Sz. (2007): Társadalmi tőke és egészségi állapot Pécsbányatelepen. Acta Sociologica, 2. évf. 1. sz. 41–56.

Fekete D. – Rechnitzer J. (2019): Együtt nagyok. Város és vállalat 25 éve. Budapest, Dialóg Campus Kiadó.

Fekete D. (2013): Az EU regionális politikájának városfejlesztést támogató új eszközei a 2014–2020-as programozási időszakban. (New Tools for Developing Cities of EU Regional Policy in the Period of 2014–2020). In Rechnitzer J. – Somlyódyné Pfeil E. – Kovács G. szerk.: A hely szelleme – a területi fejlesztések lokális dimenziói. A Fiatal Regionalisták VIII. Konferenciáján elhangzott előadások. Győr, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. 145–154.

Fekete D. (2017a): A Modern Városok Program elemzési lehetőségei. Polgári Szemle, 13. évf. 1–3. sz. 94–105.

Fekete D. (2017b): Európai járműipari térségek gazdasági kormányzási modelljei. Tér és Társadalom, 31. évf. 3. sz. 125–142.

Fekete D. (2017c): Nagyvárosi régiók gazdasági kormányzása. Új megközelítések európai járműipari központok elemzésével. Doktori értekezés. Győr, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola.

Fekete D. (2018a): Economic Development and Economic Governance Through the Example of the City of Győr. DETUROPE, Vol. 10, No. 1. 97–115. Elérhető: www.deturope.eu/img/upload/content_09798623.pdf (A letöltés ideje: 2018. 11. 02.)

Fekete D. (2018b): Latest Results of the Győr Cooperation Model. Polgári Szemle, Vol. 14, Special Issue, 195–209. DOI: https://doi.org/10.24307/psz.2018.0413

Filep B. – Kovács Zs. – Kara Á. – Tömböly T. (2013): ’City – University – Company’ Coordinated Strategic Development. Industry Zone in Győr Focused on the Vehicle Industry. In Dermol, V. – Širca, N. T. – Ðaković, G. szerk.: Active Citizenship by Knowledge Management & Innovation: Proceedings of the Management, Knowledge and Learning. Bangkok–Celje–Lublin, ToKnowPress. 797–808.

Filep B. (2014): A nagyvárosok az európai és a magyar területi politikában. Regionális és Gazdaságtudományi Kismonográfiák. Pécs–Győr, Publikon Kiadó.

Final Statement by the Ministers in Charge of Urban Development (2008). Marseille, 25 November 2008. Elérhető: www.eib.org/attachments/jessica_marseille_statement_en.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Foglalkoztatottság és munkanélküliség regionális különbségei (2012). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Főmterv (2011): Kecskemét közlekedésének tervezése. Elérhető: https://kecskemetivarosfejleszto.hu/wp-content/uploads/2011/07/fomterv.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 10. 18.)

Füzér K. (2016): A társadalmi tőke fel- és elhasználása városfejlesztési folyamatokban: elitek, kirekesztettek és a projektosztály az ezredforduló utáni Pécsett. Előadás. MRTT XIV. Vándorgyűlés, Nagyvárad, 2016. november 9.

Füzér K. (2017): A projektesített város. Részvételi városfejlesztés az ezredfordulós Pécsett. Pécs, Publikon Kiadó. Elérhető: http://szociologia.btk.pte.hu/sites/default/files/attached_files/fu-zer_katalin_a_projektesitett_varos.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Grosz A. – Rechnitzer J. szerk. (2005): Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon. Pécs–Győr, MTA RKK.

Grzegorczyk, A. – Jaczewska, B. (2015): Measures of Social Segregation in the Context of Warsaw, Berlin and Paris Metropolitan Areas. Miscellanea Geographica – Regional Studies on Development, Vol. 19, No. 3. 22–35.

Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve 1990 (1991). Debrecen, Központi Statisztikai Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága.

Hajdú Z. (2001): Magyarország közigazgatási földrajza. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó. Hardi T. – Baráth G. – Csizmadia Z. – Uszkai A. (2014): A városnövekedés területi eltérései

Európában, különös tekintettel a járműipari városokra. Tér és Társadalom, 28. évf. 2. sz. 45–67. Hardi T. (2015): A munkaügyi ingázás területi mintái Észak-Dunántúlon. Területi Statisztika, 18. (55.) évf. 2. sz. 122–141.

Három évre megújították a POSZT vezetésének mandátumát (2018). Bama.hu, 2018. 10. 09. Elérhető: www.bama.hu/kultura/harom-evre-megujitottak-a-poszt-vezetesenek-mandatu- mat-1524119/ (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Helyzetkép az ország városairól, 1971 (1971). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Herczeg T. (2009): A Szegedi Szabadtéri Játékok turisztikai jelentősége és látogatóinak jellemzői. Turizmus Bulletin, 13. évf. 3. sz. 14–19.

Hjorthol, P. – Bjornskau, T. (2005): Gentrification in Norway: capital, culture or convenience? European Urban and Regional Studies, Vol. 12, No. 4. 353–371.

Hornyik J. (1860): Kecskemét város története, oklevéltárral. Első kötet. Kecskemét, Gallia Fülöp. 279.

Horváth, Gy. (2014): Spaces and Places in Central and Eastern Europe. Historical Trends and Perspective. London, Routledge.

Horváth J. (1998): A győri jogakadémia és jogi oktatás 1754 és 1892 között. Győri Tanulmányok, 20. sz. 18–25.

Horváth Z. (2011): Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Itt a beruházási lista, ami felrázza Magyarországot (2018). Portfolio.hu, 2018. szeptember 22. Elérhető: www.portfolio.hu/gazdasag/20180922/itt-a-beruhazasi-lista-ami-felrazza-ma-gyarorszagot-298610# (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Iványosi Szabó T. (1991): Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár.

Iványosi Szabó T. (2018): Hetedfél évszázad. Forrás, 10. évf. 7–8. sz. 19–63.

Józsa V. – Nagy H. (2013): Helyi gazdaságfejlesztés – Megéri-e a befektetést, és ha igen, kinek? A miskolci helyi gazdaságfejlesztési rendszer kialakításának lépései és tapasztalatai. In Rechnitzer J. – Somlyódyné Pfeil E. – Kovács G. szerk.: A hely szelleme – a területi fejlesztések lokális dimenziói. A Fiatal Regionalisták VIII. Konferenciáján elhangzott előadások. Győr, Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola. 271–280.

Józsa V. (2014): A Robert Bosch-csoport miskolci letelepedése és beágyazódásának folyamata. Tér és Társadalom, 28. évf. 2. sz. 199–213.

Józsa V. (2016): A magyarországi regionalizmus egy gyakorlati szakember szemével. Tér és Társadalom, 30. évf. 1. sz. 37–56.

Józsa V. (2017): A nagyvállalati beágyazódás vizsgálata helyi szinten három magyar nagyváros példáján. Doktori értekezés. Gödöllő, Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományi Doktori Iskola. Elérhető: https://szie.hu/file/tti/archivum/Jozsa_Viktoria_ertekezes.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Józsa V. (2019): A vállalati beágyazódás útjai Magyarországon. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Juhász I. (1998): Kecskemét város építéstörténete. Kecskeméti Füzetek 8. Kecskemét, Tiberias Bt.

Kanalas I. (2016): Kecskemét város fejlődésének stratégiai irányai. Forrás, 48. évf. 7–8. sz. 150–168.

Kapitány Á. – Kapitány G. (2005): A kultúra változása – Változások kultúrája. In Antalóczy T. – Füstös L. – Hankiss E. szerk.: (Vész)jelzések a kultúráról. Budapest, MTA PTI. 17–87.

Kaposi Z. (2006): Pécs gazdasági fejlődése 1867–2000. Pécs, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

Kaposi Z. (2007a): Pécs mezőgazdasági rendszere a dualizmus korszakában. In Kaposi Z. – Pilkhoffer M. szerk.: Tanulmányok Pécs történetéből 19. Pécs, Pécs Története Alapítvány. 101–126.

Kaposi Z. (2007b): Iparszerkezeti változások Pécsett a gazdasági reform leállításától a rendszerváltásig terjedő időszakban (1972–1990). In Kaposi Z. – Pilkhoffer M. szerk.: Tanulmányok Pécs történetéből 19. Pécs, Pécs Története Alapítvány. 155–178.

Kaposi Z. (2018): Pécs történelmi távlatai. Előadás. Pécs, MTA KRTK RKI DTO szemináriuma, 2018. március 28.

Kemény J. (2013): Kada Elek intézkedései a földrengés okozta károk enyhítésére. In Kecskemét „aranykora” – Kada Elek, a városfejlesztő polgármester. Kecskemét, Kecskemét Írott Örökségéért Alapítvány. 284–302.

Kiss É. (2010): Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Kókai S. (2004): Nyíregyháza társadalmi-gazdasági fejlődése 1960-tól napjainkig. Földrajzi Közlemények, 128. (52.) évf. 1–4. sz. 113–125.

Koltai Z. (2007): A magyarországi városok versenyképességének vállalati megítélése. Tér és Társadalom, 21. évf. 2. sz. 23–42.

Kovács Z. (2005): Az alföldi városok térszerkezetének átalakulása – kihívások és kérdőjelek a városfejlesztés számára. In Nagy E. – Nagy G. szerk.: Az Európai Unió bővítésének kihívásai – régiók a keleti periférián. Békéscsaba, MTA RKK ATI – Nagyalföld Alapítvány. 326–330.

Kovács Z. (2017): Városok és urbanizációs kihívások Magyarországon. Magyar Tudomány, 178. évf 3. sz. 302–310.

Kőszegfalvi Gy. (2009): Törekvések a magyarországi településrendszer tudatos fejlesztésére – Az országos településhálózat-fejlesztési koncepció. Területi Statisztika, 12. (49.) évf. 6. sz. 571–584.

Közösség által irányított helyi fejlesztés (2013). Európai Bizottság. Elérhető: http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/community_hu.pdf. (A letöltés időpontja: 2018. 04. 20.)

Kralovánszky A. (1967): Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. In Kralovánszky A. szerk.: Székesfehérvár évszázadai 1. Az államalapítás kora. Székesfehérvár, Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága. 7–18.

KSH Tájékoztatási Adatbázis (é. n.). Elérhető: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?lang=hu (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Kubinyi A. szerk. (1996): Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig. Első kiadás. In Dobrossy I. főszerk.: Miskolc története. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Herman Ottó Múzeum. 1–495.

Kukely Gy. (2006): A nagyvárosok felértékelődése a külföldi működőtőke – beruházások telephely-választásában. Tér és Társadalom, 20. évf. 4. sz. 111–125.

Kulturális Statisztika (2014). Budapest, EMMI. Elérhető: https://kultstat.oszk.hu/#/home (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Laky T. (2003): Magyarországi munkaerőpiac 2003. Kézirat. Budapest, Országos Foglalkoztatási Alapítvány.

Lauschmann Gy. (1995): Székesfehérvár története, III. kötet. A városi polgárosodás évtizedei 1801–1848. A nemzeti függetlenségi küzdelem 1848–1849. Székesfehérvár, Székesfehérvár Város Levéltára.

Lefebvre, H. (1996): The Right to the City. In Kofman, E. – Lebas, E. eds.: Henri Lefebvre: Writings on Cities. Oxford–Malden, Blackwell. 147–159.

Lengyel A. (1983): Mozaikok Győr történetéből. Győr, Győr Megyei Városi Tanács.

Lengyel B. – Lukács E. – Solymári G. (2006): A külföldi érdekeltségű vállalkozások és az egyetemek kapcsolatai Győrött, Miskolcon és Szegeden. Tér és Társadalom, 20. évf. 4. sz. 127–144.

Lengyel I. – Lukovics M. – Imreh Sz. (2018): Tudásalapú fejlesztési koncepció egy kevésbé fejlett régióban: az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont Szegeden. In Lengyel I. szerk.: Térségek növekedése és fejlődése: egészségipari és tudásalapú fejlesztési stratégiák. Szeged, JATEPress. 153–173.

Lengyel I. – Rechnitzer J. (2000): A városok versenyképességéről. In Horváth Gy. – Rechnitzer J. szerk.: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja. 130–152.

Lengyel I. – Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Lengyel I. – Rechnitzer, J. (2009): Regionális gazdaságtan. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Lengyel, I. – Rechnitzer, J. (2013a): The Competitiveness of Regions in the Central European Transition Countries. The Macrotheme Review, Vol. 2, No. 4. 106–121. Elérhető: http://mac-rotheme.com/yahoo_site_admin/assets/docs/9LengyelMR24.13191544.pdf (A letöltés idő pontja: 2018. 11. 02.)

Lengyel, I. – Rechnitzer, J. (2013b): Drivers of Regional Competitiveness in the Central European Countries. Transition Studies Review, Vol. 20, No. 3. 421–435. DOI: https://doi.org/10.1007/s11300-013-0294-2

Lengyel I. (2007): Fejlesztési pólusok mint a tudásalapú gazdaság kapuvárosai. Magyar Tudomány, 168. évf. 6. sz. 749–758.

Lengyel I. (2009): Knowledge-based Local Economic Development for Enhancing Competitiveness in Lagging Areas of Europe: The Case of the University of Szeged. In Varga, A. ed.: Universities, Knowledge Transfer and Regional Development: Geography, Entrepreneurship and Policy. Cheltenham–Northampton, Edward Elgar. 322–349.

Lentner Cs. (2014): A magyar önkormányzatok adósságkonszolidációja. Pénzügyi Szemle, 59. évf. 3. sz. 330–344.

Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról (2007). Lipcse, 2007. május 24–25. Elérhető: https://2010-2014.kormany.hu/download/d/fd/30000/lipcsei_charta.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Lóránt K. szerk. (2017): Az Acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben. Lakitelek, Antológia Kiadó.

Lugosi D. (1938): A szegedi szabadtéri játékok története 1931–1937. Budapest, A „Szinpad”. Lukovics M. – Kovács P. (2011): A magyar kistérségek versenyképessége. Területi Statisztika, 14. (51.) évf. 1. sz. 52–71.

Lux G. (2012): A gazdaság szerepe a városi térségek fejlesztésében: a globális kihívásoktól a fejlesztéspolitikáig. In Somlyódyné Pfeil E. szerk.: Az agglomerációk intézményesítésének sajátos kérdései. Három magyar nagyvárosi térség az átalakuló térben. Pécs, Publikon Kiadó. 67–91.

Lux G. (2013): Kritikus tömeg alatt: fejlesztési együttműködések a kisebb nagyvárosokban. Tér és Társadalom, 27. évf. 4. sz. 52–74.

Lux G. (2017): Újraiparosodás Közép-Európában. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Mahajan Choudhary, A. (2016): Internet Users Worldwide 2016–2020: The Growth at Decreasing Rate. Elérhető: https://dazeinfo.com/2016/06/13/number-internet-users-worldwide-2016-2020/(A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Majdnem félezer munkahelyet hoz létre Pécsett egy dél-koreai autóalkatrészgyártó (2018). BAMA. Helyi gazdaság rovat. Online kiadás. 2018. 11. 29. Elérhető: www.bama.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/majdnem-felezer-munkahelyet-hoz-letre-pecsett-egy-del-koreai-autoalkatresz-gyarto-1594744/ (A letöltés időpontja: 2019. 01. 15.)

Mészáros R. (1998): Városfejlesztési dilemmák Szegeden, történelmi háttérrel. Tér és Társadalom, 12. évf. 1–2. sz. 127–137.

Mészáros R. (2004): Városfejlesztési dilemmák Szegeden, történelmi háttérrel. In Mészáros R. szerk.: Szeged társadalomföldrajzi nézőpontból. Szeged, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. 90–105.

Mezei C. (2006): A helyi gazdaságfejlesztés fogalmi meghatározása. Tér és Társadalom, 20. évf. 4. sz. 85–96.

Mezei C. szerk. (2017): Az önkormányzatok reális gazdaságélénkítési lehetőségeinek kutatása. KÖFOP-2.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú HVK kutatási program, háttértanulmány.

Mezei K. (2005): A Pécsi Tudományegyetem hatása Pécs város gazdaságára. In Enyedi Gy. – Keresztély K. szerk.: A magyar városok kulturális gazdasága. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ. 143–178.

Miskolc fenntartható mobilitási tervének (SUMP) felülvizsgálata (2016). Bírálati dokumentáció. Budapest–Miskolc, Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft.

Miskolc Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégia – Mellékletek (2013). Miskolc, Miskolc Megyei Jogú Város.

Mollenkopf, J. H. – Castells, M. (1991): Dual City. Restructuring New York. New York, Russel Sage Foundation.

Molnár B. (2004): Székesfehérvár az európai és magyar urbanizációs folyamatokban. Földrajzi Értesítő, 53. évf. 3–4. sz. 271–292.

Móró M. A. (1995): Pécs népessége a török alóli felszabadulástól 1848-ig. In Vonyó J. szerk.: Tanulmányok Pécs történetéből 1. Pécs, Pécs Története Alapítvány.

Mullan C. (2018): fDi’s European Cities and Regions of the Future 2018/19 – FDI Strategy (Cities). Elérhető: www.fdiintelligence.com/article/70908 (A letöltés időpontja: 2018. 10. 18.)

Nagy A. (2016): A miskolci Törvényhatósági Bizottság működése 1908–1928. Történelem és Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon, 3. évf. 1. sz. 24–42.

Nagy E. (1998): Egy hagyományos szerepkör új elemei: a kereskedelem strukturális és térbeli átalakulása Szegeden és Győrben. In Mészáros R. – Tóth J. szerk.: Földrajzi kaleidoszkóp. Tanulmányok Krajkó Gyula professzor 70. születésnapjára. Pécs–Szeged, JPTE TTK – JATE TTEK. 186–204.

Nagy Kalamász I. (2007): A társadalmi részvétel és a tudáshasználat. In Kovách I. szerk.: Vidékiek és városiak. A tudás- és imázshasználat hatásai a vidéki Magyarországon. Budapest, L’Harmattan – MTA PTI. 87–104.

NéDA – Népszámlálási Digitális Adattár (é. n.), Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/kozponti_statisztikai_hivatal_nepszam-lalasi_digitalis_adattar/ (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Németh Zs. (1995): Pécs népességének főbb demográfiai és társadalmi jellemzői a második világháború befejezésétől 1990-ig. In Vonyó J. szerk.: Tanulmányok Pécs történetéből 1. Pécs, Pécs Története Alapítvány. 117–160.

NGM Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága (2016). Elérhető: www.palyazat.gov.hu/felhvs-a-kzssgi-szinten-irnytott-vrosi-helyi-fejlesztsek-megvalstsra-irnyul-helyi-akcicsoportok-megalaktsra-s-azok-regisztrcijra (A letöltés időpontja: 2018. 10. 19.)

Nyíregyháza Megyei Jogú Város helyi esélyegyenlőségi programja (2015). Nyíregyháza, Nyíregyháza MJV.

Pálné Kovács I. (2008): Az új várospolitika kormányzási filozófiája. Tér és Társadalom, 22. évf. 1. sz. 45–57.

Pálné Kovács I. (2010): Városi terek kormányzása és a városi rezsimek. Egy induló kutatás margójára. Tér és Társadalom, 24. évf. 4. sz. 3–28.

Pálné Kovács I. (2016a): A magyar területi közigazgatási reformok főbb állomásai. In Pálné Kovács I. szerk.: A magyar decentralizáció kudarca nyomában. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 73–85.

Pálné Kovács I. (2016b): A területi reformok elmélete. In Pálné Kovács I. szerk.: A magyar decentralizáció kudarca nyomában. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 12–28.

Pálné Kovács I. (2016c): Bevezetés: A kutatás célkitűzése, elméleti keretei, módszerei. In Pálné Kovács I. szerk.: A magyar decentralizáció kudarca nyomában. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 7–11.

Pálné Kovács I. (2016d): Záró gondolatok. In Pálné Kovács I. szerk.: A magyar decentralizáció kudarca nyomában. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 200–206.

Pécs, a befogadó város. Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. Stratégiai koncepció 2014–2020. (2013) Pécs, DDRFÜ Nonprofit Kft.

Pécs Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája 2014–2020 (2014). Pécs, Eco-Cortex Kft. – MSB Zrt.

Pécs Megyei Jogú Város Tudásmenedzsment Stratégiája (2016). Elérhető: www.pvfzrt.hu/hu/tanulmany/16/pecs-megyei-jogu-varos-tudasmenedzsment-strategiaja (A letöltés időpontja: 2018. 10. 18.)

Pécs Megyei Jogú Város városfejlesztési koncepció 2014–2030 (2014). Pécs, Eco-Cortex Kft. – MSB Zrt.

Pénzes J. – Molnár E. – Pálóczi G. (2014): Helyi munkaerőpiaci vonzáskörzetek az ezredforduló utáni Magyarországon. Területi Statisztika, 17. (54.) évf. 5. sz. 474–490.

Perczel K. (1989): A magyarországi regionális tervezés történetéhez. Tér és Társadalom, 3. évf. 3. sz. 80–105.

Poreisz V. (2018): A területi és vállalati versenyképesség összefüggései a magyar nagyvárosok példáján. Doktori értekezés. Győr, Széchenyi István Egyetem RGDI.

Rab K. – Szabó J. (2001): Sikerkönyv. Történetek sikeres emberekről. Budapest, PMS 2000 Kft.

Rácz Sz. (2008): Egy regionális központ modernizációs problémái – Pécs példája. In Buday-Sántha A. – Zemplényiné Bartha J. szerk.: Évkönyv 2008. PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola. Pécs, PTE KTK. 232–244.

Rechnitzer J. – Grosz A. – Csizmadia Z. (2003): A magyar városhálózat tagozódása az infokommunikációs infrastruktúra alapján az ezredfordulón. Tér és Társadalom, 17. évf. 3. sz. 145–163.

Rechnitzer J. – Kecskés P. – Reisinger A. (2016): A Győri Modell – Az egyetem, az ipar és a város együttműködési dimenziói. In Lengyel I. – Nagy B. szerk.: Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása. Szeged, JATEPress Kiadó. 225–239.

Rechnitzer J. – Lados M. (1992): A győri gazdaság pálya- és problémapontjai (elemző és helyzet-feltáró tanulmány). Kézirat. Győr, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet.

Rechnitzer J. – Páthy Á. – Berkes J. (2014): A magyar városhálózat stabilitása és változása. Tér és Társadalom, 28. évf. 2. sz. 105–127.

Rechnitzer J. – Smahó M. (2011): Területi politika. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Rechnitzer J. (1987): A nagyvárosi agglomerációk fejlődésének tendenciái. In Csefkó F. szerk.: Állam, térkapcsolatok, demokrácia. Bihari Ottó emlékülés. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem – MTA RKK. 324–355.

Rechnitzer J. (1993): Szétszakadás vagy felzárkózás. A térszerkezetet alakító innovációk. Győr, MTA RKK.

Rechnitzer J. (1998): A privatizáció regionális összefüggései. Budapest, Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.

Rechnitzer J. (2007): Az európai regionális politika és városfejlődés. Magyar Tudomány, 168. évf. 6. sz. 692–704.

Rechnitzer J. (2016): A területi tőke a városfejlődésben – A Győr-kód. Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Rechnitzer J. (2018): Beágyazódás és a beágyazottság – Töprengések a vállalatok területi/városi integrációjáról. Tér – Gazdaság – Ember, 6. évf. 1. sz. 25–41.

Rechnitzer J. (2019): Nagyvárosok a magyar területi politikában és fejlesztésben a rendszerváltozástól napjainkig. Tér és Társadalom, 33. évf. 1. sz. 3–26. DOI: http://dx.doi.org/10.17649/ TET.33.1.3069

Reisinger A. – Kecskés P. – Czakó K. (2016): Services of Economic Develpoment Organizations in Győr. DETUROPE, Vol. 9, No. 3. 85–100. Elérhető: www.deturope.eu/img/upload/con-tent_97015848.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Révész E. (2014): Mérlegen a hazai grafikai biennálék – A rendszeres seregszemlék gyűjteménybe kerülő anyaga ritka lehetőségeket rejt. MúzeumCafé, 8. évf. 41. sz. 18–25.

Ricz J. – Salamin G. szerk. (2011): Kézikönyv az Európai Unió területi agendájának hazai érvényesüléséhez. Budapest, NFGM–VÁTI.

Rigó R. (2016): Kecskemét helye a városhierarchiában és társadalmi változások a népszámlálások tükrében. Forrás, 48. évf. 7–8. sz. 81–96.

Rotterdam Urban Acquis (2004). EU Informal Ministerial Meeting on Territorial Cohesion. Presidency Conclusions. Rotterdam, November 2004.

Sassen, S. (1991): The Global City: New York, London, Tokyo. Princeton–Oxford, Princeton University Press.

Sassen, S. (2007): Urban Sociology in the 21st Century. In Bryant, C. – Peck, D. eds.: 21st Century Sociology. A Reference Handbook. Thousand Oaks, CA, SAGE Publications. 476–487.

Sikos T. T. – Hoffmann I.-né (2004): A fogyasztás új katedrálisai. Magyarország az ezredfordulón. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ.

Sitányi L. – Ludescher G. (2009): Az innováció és a társadalmi tőke kapcsolata a Pécsi Tudományegyetem példáján. Területfejlesztés és Innováció, 3. évf. 3. sz. 10–18.

Somlyódyné Pfeil E. (2008): A városi térségek a közigazgatási struktúra és a “governance” keresztmetszetében. Tér és Társadalom, 22. évf. 1. sz. 27–43.

Somlyódyné Pfeil E. (2011): Az agglomerációk jelentőségének változásai az államszervezés és a városi kormányzás szempontjából. Tér és Társadalom, 25. évf. 3. sz. 27–59.

Somlyódyné Pfeil E. (2014): A városkérdés a módosult állami szerepfelfogás keretei között. In Hardi T. – Somlyódyné Pfeil E. szerk.: Városfejlődési trendek és állami szerepek. A Győri Járműipari Körzet mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás mono- gráfiái 2. Győr, Universitas-Győr Nonprofit Kft. 103–111. Elérhető: https://gyik.sze.hu/images/Monogr%c3%a1fi%c3%a1k/Hardi_Varosfejlodesi_trendek_es_allami_szerepek.pdf#page=169 (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Surányi I. (2004): Az ipari szakoktatás főbb jellemzői Székesfehérváron 1948-ig. In Csurgai Horváth J. – Demeter Zs. – Vizi L. T. szerk.: Laudatio et salutatio. Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Székesfehérvár, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata – Kodolányi János Főiskola. 413–444.

Süli-Zakar I. – Béres Cs. (1991): Debrecen és Hajdú-Bihar megye. A regionális fejlődés feltételei és lehetőségei. Debrecen, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.

Süli-Zakar I. (1996): Debrecen gazdaságának és településszerkezetének történeti földrajza. In Süli-Zakar I. szerk.: Tanulmányok Debrecen városföldrajzából. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék. 149–265.

Swinburn, G. (2007): Talk is Cheap: Getting the Past Local Economic Development Strategic Planning. In Swinburn, G. ed.: Talk is Cheap: Turning Local Economic Development Strategies into Reality in Transition Countries. Budapest, Open Society Institute. 1–12.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területfejlesztési koncepció (2013). Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. – MEGAKOM Tanácsadó Iroda.

Szabó P. – Farkas M. (2014): Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe. Tér és Társadalom, 28. évf. 2. sz. 67–86.

Szakály F. szerk. (1998): Miskolc története II. 1526-tól 1702-ig. Első kiadás. In Dobrossy I. főszerk.: Miskolc története. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Herman Ottó Múzeum.

Szeged Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája (2014–2020) (2014). Szeged, RVI Magyarország Kft.

Szeged Megyei Jogú Város Smart City jövőkép és koncepció (2016). Szeged, Clarity Consulting Kft.

Székesfehérvár középtávú gazdaság- és területfejlesztési programja (1997). Székesfehérvár, Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Elérhető: www.szekesfehervar.hu/koncepciok_-strategiak (A letöltés ideje: 2018. 10. 18.)

Székesfehérvár Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája 2014–2020 (2014). Székesfehérvár, Széphő Zrt. Elérhető: www.szekesfehervar.hu/koncepciok_-strategiak (A letöltés ideje: 2018. 10. 18.)

Székesfehérvár MJV önkormányzat gazdasági programja 2007–2010 (2007). Székesfehérvár, Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Elérhető: www.szekesfehervar.hu/koncepciok_-strategiak (A letöltés ideje: 2018. 10. 18.)

Székesfehérvár MJV IVS (2008). Elérhető: www.szekesfehervar.hu/koncepciok_-strategiak (A letöltés ideje: 2018. 10. 18.)

Székesfehérvár Megyei Jogú Város településfejlesztési koncepciójának és integrált település-fejlesztési stratégiájának megalapozó vizsgálata (2018). Székesfehérvár, DÉVELMAL Kft. Elérhető: www.szekesfehervar.hu/koncepciok_-strategiak (A letöltés ideje: 2018. 10. 18.)

Szendrey I. (1984): Debrecen, a mezőváros. In Szendrey I. szerk.: Debrecen története 1693-ig. Debrecen, magánkiadás. 131–313.

Szigeti E. (2004): Régiók és régióközpontok térszerkezeti alternatívái. In Horváth M. T. szerk.: A regionális politika közigazgatási feltételei. Variációk az uniós csatlakozás küszöbén. Budapest, Magyar Közigazgatási Intézet. 283–318.

Szirmai V. – Baráth G. – Molnár B. – Szépvölgyi Á. (2002): Globalizáció és térségi fejlődés. A multinacionális vállalatok telephelyválasztási stratégiái. Kézirat. Székesfehérvár, MTA Regionális Kutatások Központja.

Szirmai V. – Ferencz Z. (2015): A magyar nagyvárostérségek térbeli-társadalmi jellegzetességei, a centrum-periféria modell átalakulása. In Szirmai V. szerk.: A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. 147–167.

Szirmai V. (1988): „Csinált” városok. Budapest, Magvető Kiadó.

Szirmai V. szerk. (2009): A várostérségi versenyképesség társadalmi tényezői: hogyan lehetnek a magyar nagyvárostérségek versenyképesebbek? Budapest–Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Szirmai V. szerk. (2013): Csinált városok a XXI. század elején. Egy „új” városfejlődési út ígérete. Budapest, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete.

Szirmai V. (2019): Városok és városlakók (A befogadó és a kirekesztő városok). Budapest, Corvina Kiadó – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont.

Szombaton kezdődik a GrafiTri – XXVI. Miskoci Grafikai Triennále (2014). Prae.hu, 2014. 05. 30. Elérhető: www.prae.hu/news/23199-szombaton-kezdodik-a-grafitri-xxvi-miskol-ci-grafikai-triennale/ (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Szőke N. (2018): Dunaújváros politikai „súlyának” változása a rendszerváltozástól napjainkig. MSc-szakdolgozat. Budapest, ELTE Természettudományi Kar.

Szűcs E. (1982): Az iparosodás és a városiasodás néhány történeti összefüggése Debrecenben (1850–1975). Debreceni Szemle, 2. évf. 1. sz. 52–65.

Tabiczky Z.-né (1972): A Magyar Vagon- és Gépgyár története 1. 1896–1945. Győr, Magyar Vagon- és Gépgyár.

Tagai G. (2010): A városok szerepe a kelet-közép-európai országok térszerkezetének formálásában. In Barta Gy. – Beluszky P. – Földi Zs. – Kovács K. szerk.: A területi kutatások csomópontjai. Pécs, MTA RKK. 261–282.

TeIR – Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (é. n.). Budapest, Lechner Tudásközpont NKft. Elérhető: www.teir.hu/ (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

T-STAR Településstatisztikai adatbázisrendszer (é. n.). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Elérhető: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

TÉRPORT (2018). Lechner Tudásközpont NKft. Elérhető: www.terport.hu/ (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Territorial Agenda of the European Union. Towards a More Competitive and Sustainable Europe of Diverse Regions (2007). Agreed on the occasion of the Informal Ministerial Meeting on Urban Development and Territorial Cohesion. Leipzig, 24–25 May 2007. Elérhető: https://regiona-lispolitika.kormany.hu/download/1/73/10000/Territorial%20Agenda%202007.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Területi Statisztikai Évkönyv (2011). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Területi Statisztikai Évkönyv (2016). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

TETA – Területi Statisztikai Adatok Rendszere (é. n.). Budapest, KSH. Elérhető: www.teir.hu/teir_adattartalom.html (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

The State of European Cities 2016. Cities Leading the Way to a Better Future (2016). Luxembourg, Publications Office of the European Union – European Commission – UN HABITAT. Elérhető: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/policy/themes/cities-report/state_eu_ci-ties2016_en.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Tiner T. (2000): Vision Planet – új típusú integrált területfejlesztési stratégia Közép- és Délkelet-Európára. Földrajzi Értesítő, 49. évf. 1–2. sz. 143–149.

Toledo Informal Ministerial Meeting on Urban Development. Declaration (2010). Toledo, 22 June 2010. Elérhető: www.ccre.org/docs/2010_06_04_toledo_declaration_final.pdf (A letöltés időpontja: 2018. 11. 02.)

Tóth G. – Nagy Z. (2013): Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárosok és térségek összehasonlító vizsgálata. Területi Statisztika, 53. évf. 6. sz. 593–612.

Tóth J. – Rechnitzer J. szerk. (1990): A nagyvárosok helye az önkormányzati rendszerben. Kézirat. Pécs–Győr, MTA RKK.

Trócsányi A. (2006): Pécs városszerkezetének változása, a kulturális főváros projekt térformáló hatásai. In Kertész Á. – Dövényi Z. – Kocsis K. szerk.: III. Magyar Földrajzi Konferencia. Budapest, MTA FKI. 238–250.

Urban development (2018). Elérhető https://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/themes/urban-development/ (A letöltés időpontja: 2018. 10. 20.)

United Nations Demographic Yearbook (2016). New York, United Nations Statistics Division. Váradi Zs. – Schuchmann J. (2014): A magyar nagyvárostérségek társadalmi-demográfiai szerkezete. In Szirmai V. szerk.: A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jól-lét felé. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola. 111–130.

Várnai I. (2019): Kapcsolódási pontok és térbeliség a műtárgyak és használt cikkek piacain. Doktori értekezés. Gödöllő, Szent István Egyetem Enyedi György Regionális Tudományi Doktori Iskola.

Vas Zs. – Lengyel I. – Szakálné Kanó I. (2015): Regionális klaszterek és agglomerációs előnyök: feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom, 29. évf. 3. sz. 49–72.

Veres L. szerk. (2003): Miskolc története IV/2. 1848-tól 1918-ig. Első kiadás. In Dobrossy I. főszerk.: Miskolc története. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Herman Ottó Múzeum.

Veress D. Cs. (1993): A győri vár. Budapest, Zrínyi Kiadó.

Vida Gy. – Dudás G. (2017): Geographical Context of the Revealed Competitiveness of Urbanised Areas in Hungary Excluding the Budapest Agglomeration. Geographica Pannonica, Vol. 21, No. 3. 179–190. DOI: https://doi.org/10.5937/GeoPan1703179V

Vida Gy. (2016): A vidéki agglomerációk, agglomerálódó térségek és nagyvárosi településegyüttesek versenyképességének sajátosságai. In Lengyel I. – Nagy B. szerk.: Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása. Szeged, JATEPress Kiadó. 204–222.

Why Debrecen? Economy, Investment, Innovation (2015). Debrecen, EDC Debrecen.

Nagyvárosok Magyarországon

Authors

Synopsis

Chapters

Author Biographies

References

Downloads

Published

Categories

License

Details about the available publication format: PDF

ISBN-13 (15)

Language