A hungarikumok szerepe a magyar identitás és az országimázs formálásában

Állami Számvevőszék (2017): Magyar Turisztikai Ügynökség. Jelentés. Online: https://docplayer.hu/68722762-Jelentes-magyar-turisztikai-ugynokseg-zrt.html

Anderson, John Robert (1993): The Adaptive Character of Thought. Hillsdale, New Jersey: Lawrence Erlbaum Associates Publishers.

Andriotis, Konstantinos (2009): Sacred Site Experience – A Phenomenological Study. Annals of Tourism Research, 36(1), 64–84.

Anholt, Simon (2005): Brand New Justice – How Branding Places and Products Can Help the Developing World. Oxford: Elsevier Butterworth Heinemann.

Anholt, Simon (2007): Competitive Identity. New York: Palgrave Macmillan.

Balatoni Mónika (2018): Az országmárka. In Bába Iván (szerk.): Közszolgálati protokoll. Egyetemi tankönyv. I. Könyv. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 148–167.

Balázs István (1996): Találjuk ki Magyarországot avagy: egy tudós földönjáró álmai – interjú Hankiss Elemérrel. Marketing és Menedzsment, 30(3), 62–64.

Bálint Sándor – Barna Gábor (1994): Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest: Szent István Társulat.

Barna Gábor (2001): Búcsújárók. Budapest: Lucidus Kiadó.

Barna Gábor (2011): Hová tartanak a zarándokok? A zarándoklat jelentősége a keresztény kultúrában. In Benkő Ágota – Vértesaljai László (szerk.): Zarándokolni jó. Tanulmányok a zarándoklásról. Budapest: Kairosz Kiadó, 49–66.

Barsi Ernő (2002): Emlékezés a 125 esztendeje született Kis Jankó Borira. Honismeret, 30(1), 3–5.

Battay Máté – Tőzsér Anett – Szász Jenő (2017): A turizmusfejlesztés lehetőségeinek feltárása a csíksomlyói kegyhely példáján keresztül. In NSKI Annales. Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 279–289.

Berács József – Malota Erzsébet (2000): Fogyasztói etnocentrizmus: etnocentrizmus és országeredet-imázs kapcsolata a termékválasztásban. Vezetéstudomány – Management and Business Journal, 31(4), 25–38.

Birinyi József (2011): Értékek és kérdések a szellemi tulajdon világából. Hungarikum előadás. Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület szakmai továbbképzése. Székesfehérvár, 2011. november 24. Online: www.mie.org.hu/eloadasok_2011_konf/Ertekek_es_kerdesek_november/Birinyi_MIE_konf_2011_nov.pdf

Boros Lajos (2010): Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban. In Mészáros Rezső et al.: A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Budapest: Akadémiai Kiadó, 38–54.

Brachna János – Karsai Árpád – Puczkó László (2012): Hungarikumok a turizmusban. Turizmus online, 2012. május 13. Online: http://turizmusonline.hu/cikk/hungarikumok_a_turizmusban

Brijs, Kris (2006): Unravelling Country-of-Origin. Semiotics as a Theoretical Basis for a Meaning-Centred Approach Towards Country-of-Origin Effects. PhD Dissertation. Nijmegem: Radboud University.

Campo, Juan Eduardo (1998): American pilgrimage landscapes. Annals of the American Academy of Political and Social Science, 558. 40–56.

Csurgó Bernadett (2014): A vidék nosztalgiája. Kulturális örökség, turizmus- és közösségszervezés három észak-alföldi kistérségben. Socio.hu, 4(2), 1–20.

Dajaszászyné Dietz Vilma (1952): Adatok a matyó íróasszonyok életéhez. Ethnographia, (63), 139–149. Online: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Ethnografia_1952_063/

Dala József (1972): Matyó lakodalom. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, (11), 579–598. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_11/?pg=0&layout=s/

Dala József (1993): A híres Mezőkövesd. In Dala József – Erdélyi Tibor: Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Budapest: Athenaeum, 12–46. Online: https://mtda.hu/books/dala_ jozsef_matyofold_Optimized.pdf

Dala József – Erdélyi Tibor (1993): Népművészet és háziipar. In Dala József – Erdélyi Tibor: Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Budapest: Athenaeum, 64–75. Online: https://mtda.hu/books/dala_ jozsef_matyo-fold_Optimized.pdf

Dominek Dalma Lilla (2016): A 2015. évi milánói világkiállítás üzenetének és befogadásának kérdései. Tudásmenedzsment, 17.(1) (különszám), 256–262.

Fan, Ying (2006): Branding the Nation: What is Being Branded? Journal of Vacation Marketing, 12(1), 5–14.

Fél Edit – Hofer Tamás (1975): A matyó hímzés alakulása és a magyar népművészet stíluskorszakai. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 13–14., 433–453. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Hom_Evkonyv_13_14/?pg=0&layout=s/

Fügedi Márta (1997a): „Mezőkövesd, a magyar falu legfőbb reprezentánsa”. A matyó népművészet felfedezése, a matyó „image” kialakulása. In Fügedi Márta (szerk.): Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc, Officina Musei 6., 7–20. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ MEGY_BAZE_Om_06/?pg=0&layout=s

Fügedi Márta (1997b): „A festői, pávapompás matyó népviselet”. Divatok a matyó népviseletben – a matyó népviselet a divatban. In Fügedi Márta (szerk.): Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc, Officina Musei 6., 33–52. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Om_06/?pg=0&layout=s

Fügedi Márta (1997c): A páratlan matyó hímzés világcikk lesz – A matyó hímzés útja a népművészettől a lyuk- kártyáig. In Fügedi Márta (szerk.): Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc, Officina Musei 6., 53–70. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Om_06/?pg=0&layout=s

Fügedi Márta (1997d): „A matyó népművészet nagyasszonya”. Kis Jankó Bori néni. In Fügedi Márta (szerk.): Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc, Officina Musei 6., 71–78. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Om_06/?pg=0&layout=s

Fügedi Márta (1997e): „Ősi matyó népszokás”. A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása. In Fügedi Márta (szerk.): Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc, Officina Musei 6., 79–90. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Om_06/?pg=0&layout=s

Fügedi Márta (1997f): „Létesítsen Mezőkövesd múzeumot!”. A múzeumügy a matyó népművészet megőrzése érdekében. In Fügedi Márta (szerk.): Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc, Officina Musei 6., 119–126. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Om_06/?pg=0&layout=s

Fügedi Márta (1997g): „A szórakoztató egzotikum”. Az idegenforgalom Matyóföldön. In Fügedi Márta (szerk.): Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc, Officina Musei 6., 127–141. Online: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BAZE_Om_06/?pg=0&layout=s

Fürediné Kovács Annamária – Urbánné Treutz Ágnes (2019): Az országmárkázás jelentősége a XXI. század elején. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században. Kihívások a marketing és a menedzs-ment területén, 1. 1–18. Online: https://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/VF2019/6_vallalkozasfej-lesztes-2019_2.pdf

Georgescu, Anamaria – Botescu, Andrei (2004): Branding National Identity. Lund: Lund University, Department of Sociology, Online: https://lup.lub.lu.se/luur/download?func=downloadFile&record OId=1355631&fileOId=1355632

Gonda Tibor – Raffay Zoltán (2015): A tematikus utak szerepe a turizmus- és vidékfejlesztésben. A Falu, 30(1), 49–58.

Graby, Françoise (1993): Countries as Corporate Entities in International Markets. In Nicolas Papadopoulos – Louise A. Heslop (eds.): Product-country images: Impact and role in international marketing. New York: Routledge, 257–283.

Györffy István (1929a): A matyók. In Horger Antal – Cs. Sebestyén Károly – Bibó István (szerk.): Népünk és Nyelvünk, 1. 137–160. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/19619/1/nepunk_001_137-160.pdf

Györffy István (1929b): A matyókról. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára. IV. Társadalom- és Néprajzi Szakosztály Közleményei, 1. 1–26. Szeged: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Részvénytársaság. Online: https://mtda.hu/books/gyorffy_istvan_a_matyokrol.pdf

Halassy Emőke (2007): A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban. Turizmus Bulletin, 11(1–2) 33–43.

Ham, Peter van (2002): A márkás állam felemelkedése – Az imázs és a hírnév posztmodern logikája. Marketing és Menedzsment, 36(1), 3–7.

Harangozó Imre (2003): Jézushágón. A csíksomlyói búcsújárásról és a kegyhely történetéről. Kárpátia, 3(7), 39–44.

Harkányiné Székely Zsuzsanna – Horkay Nándor – Molnár András (2011): Mária Út – A Közép- Európán átívelő spirituális turista- és zarándokút. In Michalkó Gábor – Rátz Tamara (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum. Turizmus Akadémia. Székesfehérvár, Kodolányi János Főiskola.

Hofmeister Tóth Ágnes (2003): Fogyasztói magatartás. Budapest, Aula Kiadó.

Horváth Andrea – Jónás-Berki Mónika – Szeidle Klaudia – Aubert Antal (2016): Nemzetiségi gasztrofesztiválok a Dél-Dunántúlon – Stifoldertől a babfőző fesztiválig. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 1(1), 33–45.

Horváth Zsolt szerk. (2014): Minden közösségnek vannak értékei – Az értékgyűjtő mozgalom kezdete. Veszprém: Élhető Balaton-felvidékért Egyesület.

Istvánffy Gyula (1896): A borsodi matyó nép élete. Ethnographia, 7., 447–459. Online: https://adtplus. arcanum.hu/hu/view/Ethnografia_1896_007/

Irimiás Anna – Michalkó Gábor (2013): Religious tourism in Hungary – an integrated framework. Hungarian Geographical Bulletin, 62(2), 175–196.

Jasák Helga – Fehér András – Szakály Zoltán (2014): Fogyasztói preferenciák és attitűdök a hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban. Marketing megújulás – Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, 372–381. Online: www.researchgate.net/publication/339069312_Fogyasztoi_preferenciak_es_attitu-dok_hagyomanyos_es_tajjellegu_elelmiszerekkel_kapcsolatban

Jenes Barbara (2005): Az országimázs alakításának lehetőségei. Marketing és Menedzsment, 39(2), 18–29.

Jenes Barbara (2009): A „pusztaromantika” helye a magyar országimázsban. Kilátások az Országmárka Tanács megalakulása kapcsán. Marketing és Menedzsment, 43(2), 64–72.

Jenes Barbara (2013): Az országimázs mérésének elméleti és gyakorlati kérdései. Az országimázs és az országmárka dimenziói és mérési modellje. Doktori disszertáció. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola.

Jenes Barbara (2014): Az országmárka dimenziói és mérési modellje a desztinációértékelés kontextusában. Turizmus Bulletin, 16(1), 21–31.

Jenes Barbara – Malota Erzsébet – Simon Judit (2008): Az országimázs mérhetősége elméletben és gya- korlatban. A magyar országimázs felmérése az egyetemisták körében. Marketing és Menedzsment, 42(5–6), 137–149.

Józsa László (2002): Marketingstratégia. Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Jusztin Márta (2006): „Utazgassunk hazánk földjén!” A belföldi turizmus problémái a két világháború között Magyarországon. Korall, (26), 185–208. Online: http://epa.niif.hu/00400/00414/00018/pdf/EPA00414_Korall_2006_26_185jusztin.pdf

Káposzta József – Ritter Krisztián – Kassai Zsuzsanna (2015): Hungarikumok területi jelentőségének vizsgálata, különös tekintettel a pálinkára. Tér és Társadalom, 29(4), 139–153.

Keller, Kevin Lane (1993): Conceptualizing, Measuring and Managing Customer-Based Brand Equity. Journal of Marketing, 57(1), 1–22.

Kiss Eliza (2019): Országmarketing esettanulmány: a magyar bor márkaépítése és piaci pozicionálását elősegítő ország stratégia rendszere. In Tózsa István (szerk.): Hungarikumok és nemzeti értékvédelem. Első egyetemi tankönyv. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Vezető- és Továbbképző Központ. Budapest: Dialóg Campus Könyvkiadó, 87–97.

Kiss Gyula (1974): A matyó népművészet nyomában. Matyóföld, 1., 52–56.

Kiss Kornélia – Sulyok Judit (2007): Magyarország turisztikai imázsa. Turizmus Bulletin, 11(1–2), 2–11. Kollányi László (2011): Tájértékek a Mária Út mentén. In Filepné Kovács Krisztina (szerk.): A Mária út hálózat és kialakítása. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, 35–44.

Konkoly-Gyuró Éva (2011): Európai kitekintés, zarándokutak jelentősége a jelenkorban. In Filepné Kovács Krisztina (szerk.): A Mária út hálózat és kialakítása. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, 21–25.

Korpics Márta (2011): A zarándoklatról a társadalmi kommunikáció összefüggésében. In Benkő Ágota – Vértesaljai László (szerk.) Zarándokolni jó. Tanulmányok a zarándoklásról. Budapest: Kairosz Kiadó, 180–212.

Kotler, Philip (1991): Marketing Management: Analysis, Planning, and Control. Englewood Cliffs: Prentice-Hall, Inc.

Kotler, Philip (1998): Marketing Menedzsment – Elemzés, tervezés, végrehajtás és ellenőrzés. Budapest: KJK – Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó.

Kotler, Philip – Haider Donald – Rein Irving (1993): Marketing Places: Attracting Investment and Tourism to Cities, States and Nations. Free Press.

Magyar Turisztikai Ügynökség (2021): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0. Budapest, 2021. május. Online: https://mtu.gov.hu/dokumentumok/NTS2030_Turizmus2.0-Strategia.pdf

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Online: www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf

Malota Erzsébet (2003): Fogyasztói Etnocentrizmus – A sztereotípiák, az etnocentrizmus és az ország- eredet imázs hatása a hazai vs. külföldi termékválasztásra. Doktori értekezés. Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem.

Mester Tünde (2006): Vallási turizmus. Turizmus Bulletin, 10(2), 16–18.

Michalkó Gábor (2004): A turizmuselmélet alapjai. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola.

Michalkó Gábor (2005): Turizmusföldrajz és humánökológia. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola.

Michalkó Gábor – Vizi István (2011): A turizmus mint globalizációs jelenség Magyarországon. Iskolakultúra, 11., 10–19.

Mintel Group (2012): Religious and Pilgrimage Tourism. London: Mintel International Group Ltd.

Mohay Tamás (2007): Vonzáskör változásban: Búcsújárás Csíksomlyóra. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Csíkszereda: Csíki Székely Múzeum, 273–324.

Mohay Tamás (2009): A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány. Budapest: Nyitott könyv-L’Harmattan.

Monostori Katalin (2016): A hungarikumok szerepe a hitelesség és az értékmegőrzés területén a Magyar- országra látogató turisták szemszögéből. In Fehér András – Kiss Virág Ágnes – Dr. Soós Mihály – Dr. Szakály Zoltán (szerk.): Hitelesség és Értékorientáció a Marketingben. Debrecen: Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 396–406.

Nagy Benedek (2013): A turisztikai helymarketing megalapozása Székelyföldön. Az imázs és márkahasználat tudományos megalapozása. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet.

Nemeshegyi Péter (2011): A zarándoklás biblikus gyökerei. In Benkő Ágota – Vértesaljai László (szerk.): Zarándokolni jó. Tanulmányok a zarándoklásról. Budapest: Kairosz Kiadó, 13–26.

Németh Marika (é. n.): A magyar nemzeti autosztereotípia átalakítása. Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont. Online: http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=artic-le&id=271:a-magyar-nemzeti-autosztereotipia-atalakitasa&catid=30:nemzetek-europaja

Németh Zsolt (2012): Fénytemplom a Kis-Somlyón. A csíksomlyói Salvator-kápolna titka. Szombathely: B.K.L. Kiadó.

Nolan, Mary Lee – Sidney Nolan (1989): Christian pilgrimage in modern Western Europe. Chapel Hill: The University of North Carolina Press.

Nótári Márta (2008): A kertészeti- és élelmiszeripari hungarikum termékek primer vizsgálata, különös tekintettel a Dél-alföldi Régióra. Doktori értekezés. Budapest: Tájépítészet és Döntéstámogató Rendszerek Doktori Iskola. Budapesti Corvinus Egyetem.

Nyíri Zsuzsanna (2014): Turistafogadás az egyházi helyszíneken. Turizmus Bulletin, 8(1), 27–32.

Palancsa Attila (2007): A turizmus társadalmi-kulturális hatásainak vizsgálata egy ökoturisztikai deszti-nációban. Turisztikai kutatás az Őrségben. Doktori értekezés. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem, Gazdaság folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskola.

Papadopoulos, Nicolas – Louise Heslop (2002): Country Equity and country branding – Problems and prospects. Journal of Brand Management, 9(4–5), 294–314.

Papadopoulos, Nicolas – Louise Heslop (eds.) (2013): Product-Country Images: Impact and Role in International Marketing. Binghampton, New York: International Business Press.

Papp-Váry Árpád Ferenc (2007): Az országmárkázás szerepe és hatásai: országimázs a kibővült Európai Unióban. Doktori értekezés. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar. Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskola. Marketing Program.

Papp-Váry Árpád Ferenc (2009): Országmárkázástól a versenyképes identitásig. Marketing és Menedzsment, 43(2), 4–19.

Papp-Váry Árpád Ferenc (2020): Országmárka építés. Országnevek, országszlogenek, országlogók, országarculatok és Magyarország márkaépítési törekvései. Budapest: Dialóg Campus.

P.Boros Fortunát O.F.M. ([1943] 2009): Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda: Pallas–Akadémia.

Péli László – Némediné Kollár Kitti – Tóth Tamás (2016): A hungarikumok magyarországi és nemzetközi megítélésének főbb aspektusai az egyetemi hallgatók körében. Gazdálkodás, 59(6), 547–562.

Piskóti István – Dankó László – Schupler Helmuth – Bűdy László (1997): Régió és településmarketing – egy tudatos koncepció a nemzetközi és hazai gyakorlat példáján. Miskolc: Miskolci Egyetem.

Plog, Stanley C. (1974): Why destination areas rise and fall in popularity. Cornell Hospitality Quarterly, 14(4), 55–58. Online: https://doi.org/10.1177/001088047401400409

Pro Educatione Egyesület – Tanulmányi és Felnőttképzési Hálózat (2014): Csíksomlyó, mint lelki-szellemi központ. Recultivatur Projekt. Turisztikai fejlesztési koncepció, Csíkszereda.

Pusztai Bertalan (2003): Vallás, turizmus, kulturális másság. A vallási különbözőség mint turisztikai erőforrás Finnországban. In Fejős Zoltán (szerk.): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k. Budapest: Néprajzi Múzeum, 81–96.

Pusztai Bertalan (2007): „Bajászlé”. Identitás, kanonizáció és márkázás a bajai népünnepélyen. In Pusztai Bertalan – Martin Neill (szerk.): Fesztiválok, turizmus és helyi identitás. Halászléfőzés Baján – Feasts, Tourism and Local Identity. Fish Soup Cooking in Baja, Hungary. University of Edinburgh – Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, 7–25.

Raffay Ágnes – Lőrincz Katalin – Alan Clarke (2013): Spirituális és üzleti értékek találkozása a vallási turizmusban. Turizmus Bulletin, 15(2) 34–42.

Reader, Ian (2007): Pilgrimage Growth in the Modern World: Meanings and Implications. Religion, 37(3), 210–229.

Santos, Maria da Graça Mouga Poças (2003): Religious tourism: Contributions towards a clarification of concepts. In C. Fernandes – F. McGettigan – J. Edwards (eds.): Religious tourism and pilgrimage. Fatima: ATLAS special interest group 1st expert meeting, 27–43.

Smith, Valene L. (1992): „Introduction: The Quest in Guest”. Annals of Tourism Research, 19(1), 1–17. Stausberg, Michael (2011): Religion and Tourism. Crossroads, destinations and encounters. London – New York: Routhledge.

Stibló Mária (2013): Hazai termékek a turizmusban – Helyi élelmiszerek és hungarikumok turiszti- kai attrakciós potenciálja. In Michalkó Gábor – Hinek Mátyás – Rátz Tamara (szerk.): Jó(l)lét és turizmus. Utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában. Turizmus Akadémia 6. Székesfehérvár–Budapest: Kodolányi János Főiskola, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar Földrajzi Társaság, 114–123.

Sulyok Judit – Mártonné Máthé Kinga (2014): A vallási turizmus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin, 16(1), 11–20.

Szabó Júlia (2012): A hungaricumtól a hungarikumig. Érzelmi érdekviszonyok. Tudományos Közlemények, 28. 111–120.

Szabó Tamás (2011): A Mária út története 2011-ig. In Filepné Kovács Krisztina (szerk.): A Mária úthálózat és kialakítása. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, 13–18.

Szakáli István Loránd (2019): Hungarikumok. A nemzeti értékek és hungarikumok gyakorlati hasznosíthatóságának lehetőségei. In Tózsa István (szerk.) Hungarikumok és nemzeti értékvédelem. Első egyetemi tankönyv. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Vezető- és Továbbképzési Központ. Budapest: Dialóg Campus Könyvkiadó, 41–62.

Szakály Zoltán – Berke Szilárd – Kalmár Sándor – Sarudi Csaba – Szabó Gábor – Szente Viktória – Szigeti Orsolya – Tarnavölgyi Gábor (2008): Kiemelt állati eredetű hungarikumok marketing lehetőségeinek elemzése. Zárójelentés a T049548 OTKA Kutatásról, Online: http://real.mtak. hu/1996/

Szeles Péter (1998): A hírnév ereje. Image és Arculat. Budapest: Star PR Ügynökség.

Szent Biblia. Budapest, Magyar Bibliatársulat, 2005.

Szöllősi Rita (2006): Magyarország imázsa a külföldi sajtó tükrében. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Diplomácia Szak.

Tóth Bettina – Nagy Gyula – Hegedűs Gábor (2017): A helyi értékek és hungarikumok turisztikai attrakcióvá való fejlesztési lehetőségei alföldi példákon keresztül. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 2(2) 4–19.

Tózsa István (2014): A településmarketing elmélete. In Tózsa István (szerk.): Turizmus és településmarketing. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, E-Government Alapítvány, 129–158.

Tózsa István (2019): Országimázs – A magyar országérték, országmárka mérési lehetőségei és nemzetközi esélyei. In Tózsa István (szerk.): Hungarikumok és nemzeti értékvédelem. Első egyetemi tankönyv. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar Vezető- és Továbbképző Központ. Budapest: Dialóg Campus Könyvkiadó, 6–24.

Tózsa István – Zátori Anita (2013): Hungarikumok. Turizmus-vendéglátás szakos BA hallgatók részére. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Környezettudományi Intézet, Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, Turizmus Kompetencia Központ.

Tőzsér Anett (2020a): A Kárpát-medencei magyarság identitásának jellemzői. Polgári Szemle, 16(4–6), 327–342.

Tőzsér Anett (2020b): A magyar turizmus Kárpát-medence szintű kiterjesztésének lehetőségei. Turizmus Bulletin, 20(4), 46–52.

UNWTO (2011): Religious Tourism in Asia and the Pacific. Madrid, Spain, Online: www.e-unwto.org/doi/book/10.18111/9789284413805

Varga Mária (2011): A vallási turizmus jelenléte ma Magyarországon. Keresztény Szó, 22(12), 16–21. Online: http://epa.oszk.hu/00900/00939/00134/keresztenyszo_EPA00939_2011_12_3.html

Viszóczky Ilona (2006): A mezőkövesdi Matyó Múzeum 50 éve. In Viszóczky Ilona (szerk.): Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában. A Matyó Múzeum fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett néprajzi konferencia anyaga. Miskolc, Mezőkövesd: Herman Ottó Múzeum, 278–286.

Vörös Gabriella (2005): A szakrális, a nemzeti közösség és az egzotikum élménye. A magyarországiak részvételének motivációiról a csíksomlyói pünkösdi búcsúban. – In Feischmidt Margit (szerk.): Erdély(de)konstrukciók. Budapest–Pécs: Néprajzi Múzeum – PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 69–84.

Vukonic, Boris (1996): Tourism and Religion. Oxford: Pergamon.

Zentai András (2015): Nemzeti értékeink megőrzése. A hungarikumok és a köréjük szerveződő rendezvények Magyarországon és külföldön. Szakdolgozat. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogsza-baly?docid=a08h0077.OGY

/2008. (XI. 28.) OGY határozat a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a08h0122.OGY

évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról. Online: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200030.tv

/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról. Online: https://njt.hu/jogszabaly/2013-114-20-22

évi LXXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosításáról. Online: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1500080.TV

Egyéb forrás

A csíksomlyói búcsú is hungarikum lett. Kultpol, 2020. május 23. Online: https://kultura.hu/a-csiksom lyoi-bucsu-is-hungarikum-lett/

Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. Online: www.amc.hu/bemutatkozas/

Agrármarketing Centrum – Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Hagyományok, Ízek, Régiók. Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye. FVM Agrármarketing Centrum Kht., 2002. Online: https://gi.kormany.hu/giujto

A külföldi magyar kulturális intézetek hálózata. Kulturális diplomácia. Online: https://culture.hu/hu/budapest/kulfoldimagyarintezetek

Budapest 365 címmel új imázsfilm készült a fővárosról. Mandiner, 2020. június 27. Online: https://mandiner.hu/cikk/20200627_budapest_365_cimmel_uj_imazsfilm_keszult_a_fovarosrol

Díjat nyert a Magyarország-imázsfilm. Turizmus online, 2011. november 14. Online: http://turizmusonline.hu/friss/cikk/dijat_nyert_a_magyarorszag_imazsfilm

Gyapjúhímzéses falvédő – Kisjankó Bori munkája. Matyó Népművészeti Egyesület. Online: https://hu.wi-kipedia.org/wiki/Matyó_Népművészeti_Egyesület

Gyarmati Petra: Az Óperencián túl Magyarországról mesélnek. Turizmus online, 2013. május 16. Online: http://turizmusonline.hu/tt_aktualis/cikk/az_operencian_tul_magyarorszagrol_meselnek

Horváth Ágnes: Think Hungary – more than expected! Új imázsfilm Magyarországról. Turizmus.com, 2013. október 31. Online: https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/think-hungary-more-than-expected-uj-imazsfilm-magyaorszagrol-1118696

Hungarikumok Gyűjteménye: A matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája. Online: www.hungarikum.hu/matyó-népművészet-egy-hagyományos-közösség-hímzéskultúrája

Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár. Online: www.hungarikum.hu/

Magyar gasztronómiai napok Madridban. Turizmus.com, 2014. október 21. Online: https://turizmus.com/ desztinaciok/magyar-gasztronomiai-napok-madridban-1125252

Magyar Néprajzi Lexikon. Online: www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar -neprajzi-lexikon-71DCC/h-7297A/had-72984/

Magyar Turisztikai Ügynökség. Online: https://mtu.gov.hu/

Matyó Népművészeti Egyesület: Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése. Szellemi kulturális örökség Magyarországon, 2010. március 2. 1–18. Online: http://szellemikulturalisorokseg.hu/doks/nyomtatvanyok/46_pdf.pdf

Matyó Népművészeti Egyesület: Matyó hímzés. Online: https://matyofolk.hu/hu/menu/120113/matyo-himzes

Matyó Múzeum. Online: www.termalfurdo.hu/latnivalo/matyo-muzeum-280

Mik azok a hungarikumok? Hungarikumok Gyűjteménye – Magyar Értéktár. Online: www.hungarikum.hu/hu/content/mik-azok-hungarikumok-0

Népi iparművészet Matyóföldön, 2015. október 5. Online: https://xn—hagyomnyrzs-p7a2iz2e.eu/nepi-iparmuveszet-mezokovesden/

Személyre szabott üzenetekkel kampányol a Magyar Turisztikai Ügynökség a közeli országokban. 2020. június 29. Online: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/szemelyre-szabott-uzenetekkel-kampanyol-magyar-turisztikai-ugynokseg-kozeli-orszagokban

Prémium Hugaricum Egyesület. Hungarikum Szövetség. Online: https://hungarikum-szovetseg.hu/premium-hungaricum-egyesulet/

Sarlós Boldogasszony: a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe. Romkat.ro, 2020. július 2. Online: https://romkat.ro/2020/07/02/sarlos-boldogasszony-a-csiksomlyoi-kegytemplom-bucsuunnepe/

Szellemi kulturális örökség Magyarországon: Matyó örökség – A hímzés, viselet, folklór továbbélése. Online: http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_matyo_viselet

„Talent for entertaining”. ItthonvanOtthon, 2005. május. Online: http://itthonotthonvan.hu/cikkek/18107/and_8222_talent_for_entertaining_and_8221

Vágó Ágnes – Kassai Dávid: Az új magyar imázsfilm leszámolna a sztereotípiákkal. Turizmusonline, 2013.október 31. Online: http://turizmusonline.hu/friss/cikk/leszamol_a_sztereotipiakkal_az_uj_magyar_imazsfilm

Vass László: Dárdai váltotta Tony Curtis-t. Origo Utazás, 2009. április 23. Online: www.origo.hu/utazas/20090422-belfoldi-turizmus-beutazas-kampany-tony-curtis-dardai-pal-hajnal-tamas.html

Világvallás. Wikipedia. Online: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gvall%C3%A1s