VII. A hálózatelemzés alapfogalmai – gráfok, centralitás, szomszédosság, hidak és a kis világ

A fejezet célkitűzése, hogy megismertesse az Olvasót a hálózatkutatás alapfogalmaival és összefüggéseivel. A rendszerelmélet fontos részét képezi ez a fejezet, hiszen a rendszerek modellezhetők gráfokkal, hálózatokat alkotnak önmagukban is, más rendszerekbe átnyúlva, vagy akár saját magukon belül is találunk hálózatokat.
A fejezet tartalmilag némi egyszerűbb matematikai ismeretet is át kíván adni, mivel a hálózattudomány alapjául szolgáló gráfelmélet bemutatása anélkül nem igazán elképzelhető. Ezeket azonban igyekeztünk példákon keresztül illusztrálni az érthetőséget és a befogadhatóságot célul tűzve zászlónkra. A fejezet a későbbi hálózattudományi és gráfelméletet igénylő tananyagok elsajátításához szükséges elméleti alapot kívánja megadni.
Ezen túlmenően célunk, hogy a 21. század számunkra a hétköznapokban némileg láthatatlan folyamatait megértessük. Egészen pontosan az okoseszközeink által nyújtott rengeteg adatunk felhasználási módját ismerhetjük meg lényegében a fejezet anyagának elsajátítása által, hiszen a modern technológiai vívmányok, kutatások és marketingeszközök is teljesen máshogy néznének ki a hálózatelemzés módszertana és eszköztára nélkül.
Minden lelkesedésemmel csak ajánlani tudom az Olvasónak, hogy ne ragadjon le az alapfogalmak néhol száraz megismerésénél és magolásánál, ez a tudományterület sokkal izgalmasabb ezeknél. A tárgynak és a fejezetnek természetesen az a célja, hogy megismertesse az Olvasót a száraz fogalmakkal is, de sokkal jóízűbben lehet őket fogyasztani, ha a tudományágnak utánanézett a neten. Nagyszerű, színes, érdekes videók, riportok, cikkek születtek már a hálózatiságról, a hálózatok tudományáról, a tananyag elolvasása előtt ajánlok egy kis netes szörfözést! Jó szórakozást előre is!

Felhasznált irodalom

Barabási, A.-L. (2006): A hálózatok tudománya: a társadalomtól a webig. Magyar Tudomány, 11. sz. 1298. Elérhető: www.matud.iif.hu/06nov/03.html (A letöltés dátuma: 2017. 11. 24.)
Barabási, A.-L. (2010): Villanások – a jövő kiszámítható. Budapest, Nyitott Könyvműhely.
Barabási, A.-L. (2016): A hálózatok tudománya. Budapest, Libri.
Facebook users average 3.74 degrees of separation (2011). BBC Technology. Elérhető: www.bbc.com/news/technology-15844230 (A letöltés dátuma: 2017. 11. 26.)
Galambosné Tiszberger, M. (2015): A hálózatkutatás módszertani vizsgálati lehetőségei – szakirodalmi összefoglalás. Pécs, Pécsi Tudományegyetem.
Königsbergi hidak problémája (2016). Wikipedia.hu. Elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki-/K%C3%B6nigsbergi_hidak_probl%C3%A9m%C3%A1ja (A letöltés dátuma: 2018. 02. 15.)
Ságvári, B. (2017): Hálózatelemzés. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Szociológiai Intézet. Elérhető: http://szociologia.tk.mta.hu/halozatelemzes (A letöltés dátuma: 2018. 02. 15.)
Szántó, Z. (2005): A társadalmi kapcsolatháló-elemzés szociometriai gyökerei. In Letenyei L. szerk.: Településkutatás szöveggyűjtemény. Budapest, TeTT Könyvek. 649–662. Elérhető: www.socialnetwork.hu/cikkek/7%201szantohalo.pdf (A letöltés dátuma: 2018. 02. 15.)
Takács, K. (2011): Kapcsolatháló elemzés; Társadalmi kapcsolatháló elemzése. Digitális Tankönyvtár.
Elérhető: www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0010_2A_08_Kapcsolathalo_elemzes_szerk_Takacs_Karoly/index.html (A letöltés dátuma: 2018. 02. 13.)
Vásárhelyi, O. (2011): Bevezetés a hálózatok világába II. – Skálafüggetlen hálózatok és marketing. Elérhető: http://piackutatas.blog.hu/2011/03/21/bevezetes_a_halozatok_vilagaba_ii_skalafuggetlen_halozatok_es_marketing (A letöltés dátuma: 2017. 11. 26.)