Kossuth Lajos hadtudományi munkálatai törökországi emigrációja alatt (1850–1851)

Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. I. kötet: Dér Dezső – Hajagos József s. a. r.: Megalakulásától az 1849. január 4-i kassai vereségig (2002). Eger, Heves Megyei Levéltár. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai, 9.); II. kötet: Dér Dezső – Hajagos József – Hermann Róbert s. a. r.: A januári újjászervezés és az első sikerek (2004). Eger, Heves Megyei Levéltár. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai, 10.)

Ács Tibor (1974): Raksányi Imre hadtudományi munkássága a reformkorban. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 21. évf. 3. sz. 463–493.

Ács Tibor (1975): A Honvédelmi Szövétnek, az első magyar hadtudományi folyóirat. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 22. évf. 4. sz. 689–720.

Ács Tibor (1982): Az elfelejtett első katona akadémikus – Kiss Károly (1793–1866). Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 29. évf. 1. sz. 26–56.

Ács Tibor (1982): Tudós és katona. Kiss Károly élete és hadtudományi munkássága (1793–1866). Budapest, Zrínyi.

Ács Tibor (1994): Kossuth Lajos hadtudományi aforizmái és maximái. Hadtudomány, 4. évf. 1. sz. 66–72.

Ács Tibor (1994): Kossuth Lajos hadtudományi munkái. Új Honvédségi Szemle, 48. évf. 3. különfüzet.

Ács Tibor szerk. (1994): Kossuth Lajos írásai a vezérkarról. Budapest, HVK Tudomány­szervezési Osztály.

Ács Tibor (1995): A XIX. századi magyar katonai gondolkodás irányzatai. In Ács Tibor szerk.: A magyar katonai gondolkodás története. Tanulmánygyűjtemény. Budapest, Zrínyi. 76–106.

Ács Tibor (1996): A magyar tisztképzés 1848–1849-ben. In Lengyel Ferenc – Szántó Mihály szerk.: A magyar katonai vezető- és tisztképzés története. Budapest, HM Oktatási és Tudományszervező Főosztály. 52–68.

Ács Tibor (1998): Egy ismeretlen akadémiai pályázat sorsa. A Magyar Tudományos Akadémia első hadtudományi pályázata 1847. Hadtörténelmi Közlemények, 111. évf. 1. sz. 284–291.

Ács Tibor (2000): A Magyar Hadi Főtanoda 1848–1849. évi története. Fejezetek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem történetéből, I. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.

Ács Tibor (2001): Hadi tanfolyam a bölcsészeti karon és a pesti egyetemi légió (1848–1849). Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történetéből, 22.)

Ács Tibor (2001): A magyar katonai gondolkodás irányzatai 1849–1899. In Ács Tibor: Haza, hadügy, hadtudomány. Hadtörténeti és tudománytörténeti írások. Budapest, Honvédelmi Minisztérium. 169–171.

Ács Tibor (2001): Hollán Ernő, az MTA Hadtudományi Bizottságának első elnöke. In Ács Tibor: Haza, hadügy, hadtudomány. Hadtörténeti és tudománytörténeti írások. Budapest, Honvédelmi Minisztérium. 189–194.

Ács Tibor (2002): Adalékok Kosuth Lajos hadtudományi munkásságához. Társadalom és Honvédelem, 6. évf. 1–2. sz. 17–44.

Ács Tibor (2005): „Hadi szolgálatra rendelt nemzeti rész” – Mészáros Lázár a katonaságól. In Ács Tibor: A reformkor hadikultúrájáról. A magyar hadügy és tudomány kérdéseiről. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára, 48.) 191–208.

Ács Tibor (2005): Clausewitz első magyar átültetési kísérlete. Raksányi Imre: Kalászok a hadtudomány mezején. In Hausner Gábor szerk.: Az értelem ­bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Budapest, Argumentum. 19–30.

Ács Tibor (2008): A budai katonai akadémia tervétől a pesti Magyar Hadi Főtanoda megnyitásáig, 1790–1849. In Ács Tibor – Csikány Tamás szerk.: 1808–2008. A magyar katonai felsőoktatás 200 éve. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzet­védelmi Egyetem. 8–23.

Ács Tibor (2009): Katonaként is magyar. Széchenyi István katonaélete és hadügyi reformeszméi. Budapest, Zrínyi. (Hősgaléria)

Aggházy Kamil (2001): Budavár bevétele 1849-ben, I–II. Budapest, Budapest Főváros Levéltára. (Budapest Történetének Forrásai)

Ajtay Endre (1930): A váci Ludoviceum története. In Dezséri Bachó László szerk.: A magyar kir. honvéd Ludovika Akadémia története. Budapest, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia. 25–121.

Allgemeine Militär Enzyklopädie (1873). Második kiadás. Leipzig, Webel.

Alten, Georg von (1909–1911): Handbuch für Heer und Flotte. Enzyklopädie der Kriegswissenschaften und verwandter Gebiete, I–V. Berlin–Leipzig–Wien–Stuttgart, Deutsches Verlagshaus Bong & Co.

Hermann Róbert szerk. (2012): Aradi Ereklyemúzeum. Okmánytár. Válogatott iratok és dokumentumok. Okmánytár az Aradi Ereklyemúzeum anyagából (1836–1892). A reformkor, a forradom, a szabadságharc, a megtorlás, az emigráció és a kiegyezés korának dokumentumai. H. n., Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Archívum Rákóczianum II. Rákóczi Ferenc levéltára. I. Osztály: Had- és belügy. 1–3. kötet: II. Rákóczi Ferenc fejedelem leveleskönyvei, levéltárának egykorú lajstromaival, 1703–1712. (1873–1874). Közli Thaly Kálmán. Pest–Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága.

Asbóth Lajos (1862): Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyar­országi hadjáratból, I–II. Második kiadás. Pest, Heckenast Gusztáv.

Asbóth Lajos (1868): A hadvezér és a hadtudomány alapelvei az újabbkori hadjáratok történetével felvilágosítva, I–II. Pest, Heckenast Gusztáv.

Bajzik László (2015): A Zala vármegyei Szegvártól az abonyi temetőig. Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok élete és működése 1848–49-ben. Budapest, Line Design.

Balázs József – Borus József – Nagy Kálmán (1952): Kossuth a forradalmi honvédség szervezője. In I. Tóth Zoltán szerk.: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára, I–II. Budapest, Akadémiai. I. 287–407.

Balló István (1985): A feledés homályából… Jung János Hadi mesterséget tárgyazó könyvéről. Hadtörténelmi Közlemények, 98. évf. 4. sz. 858–876.

Barabás Samu (1890): Thököly erdélyi vállalata 1686-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 3. évf. 667–674.

Bárczay Oszkár (1895): A hadügy fejlődésének története, I–II. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Báróczy Sándor feljegyzései a magyar nemesi testőrség életéből 1760–1800-ig (1936). Ford. László József. Budapest, Magyar Hadilevéltár.

Bélteky Kálmán (1891): A katonai műnyelv. Magyar Nyelvőr, 20. évf. 534–542.

Beniczky Gáspár naplója 1707–1710 (1866). In Thaly Kálmán szerk.: Rákóczi Tár. I. kötet. Pest, Lauffer. 5–28.

Bényei Miklós (1986): A Ludovika Katonai Akadémia kérdése a reformkori országgyűléseken. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 33. évf. 2. sz. 300–312.

Bényei Miklós (1994): Oktatáspolitikai törekvések a reformkori Magyarországon. Debrecen, Csokonai.

Berkó István: Honvéd csapatok 1848-ban. Honvédelem, 1926. 15–16. sz.

Berkó István: Szakkifejezések az 1848–49-es honvédseregnél. Honvédelem, 1926. 15–16. sz.

Berkó István (1940): Az 1848–49-es katonai műszavakból. Magyar Katonai Szemle, 10. évf. 9. sz. 835–839.

Berzeviczy Albert (1922): Az absolutizmus kora Magyarországon 1849–1865. Budapest, Franklin.

Berzeviczy Albert (1933): Az absolutismus kora Magyarországon 1849–1865. Budapest, Franklin.

Bona Gábor (2000): Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Harmadik, átdolgozott, javított és bővített kiadás. Budapest, Heraldika.

Borovszky Samu (1891): Hadi articulusok 1734-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 4. évf. 569–576.

Borus József (1985): A kuruc szabadságharctól ezernyolcszáznegyvennyolcig. In Liptai Ervin szerk.: Magyarország hadtörténete, I. Budapest, Zrínyi.

Bőhm Jakab (1972): Lant és Kard. A cs. kir. hadsereg katonáinak és altisztjeinek irodalmi kísérletei 1844-ben. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 19. évf. 1. sz. 134–142.

Bőhm Jakab (1985): Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok emlékiratai az 1848/49. évi magyar szabadságharcról. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 32. évf. 1. sz. 129–148.

[Doberdói] Breit József (1929): Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története, I–III. Budapest, Grill.

Bułharyn, Jerzy (1852): Rys wojny węgierskiej, w latach 1848 i 1849. Paryż, Martinet.

Bułharyn, Jerzy (1880): La description des quelques événements de la vie du ­Général Polonais Georges de Bulharyn, chevalier des Ordres Militaires. H. n., k. n.

Caemmerer, Rudolf Carl Fritz von (1904): Die Entwicklung der strategischen Wissen­schaft im XIX. Jahrhundert. Berlin, Wilhelm Baensch.

Czetz János (1844): Ungarische Militär-Sprachlehre zum Gebrauche für der k. k. österr. Armee. – Magyar hadnyelvtan a’ császári királyi osztriai hadsereg tisztjei számára. Pest, Trattner-Károlyi.

Czetz, Johann (1850): Bem’s Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849. Hamburg, Hoffmann und Campe.

Cziáky Ferenc (1924): A magyar katonai büntető és fegyelmi jog ezeréves története. Budapest, Dunántúl.

Czigány István (1994): Forgách Simon hadtudományi gondolatai. In Ács Tibor szerk.: A katonai gondolkodásunk története az újabb kutatások tükrében. Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság. (A Hadtudomány című folyóirat melléklete.) 28–32.

Czigány István (2005): A magyar hadtudomány és hadtudományi gondolkodás a XVIII. században. In Hausner Gábor szerk.: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Budapest, Argumentum. 57–75.

Csabai Tibor (1961): Kossuth Lajos és az irodalom. Budapest, Gondolat.

Csapó Zoltán – Hermann Róbert – Jánosi András (1998): A dunántúli önkéntes mozgó nemzetőrség 1848-as „parancsolatkönyve”. Hadtörténelmi Közlemények, 111. évf. 1. sz. 221–289.

Csikány, Tamás (1999): Military Geography of Hungary. In Gábor Bona szerk.: The Hungarian Revolution and War of Independence, 1848–1849. A Military History. New York, Columbia University Press. 175–185.

Csikány Tamás (2000): Honvédtüzérség az 1848–49-es szabadságharcban. Budapest, Tinta. (Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához)

Csikány Tamás (2002): Magyarország katonaföldrajza az 1848/49-es szabadság­harcban. In Nagy Péter Tibor – Vargyai Gyula szerk.: Történelem – tanítás – módszertan. Emlékkötet Szabolcs Ottó 75. születésnapjára. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 25–33.

Csikány Tamás (2007): Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban. Aetas, 21. évf. 4. sz. 5–31.

Csikány Tamás (2008): Hadművészet az 1848–49-es magyar szabadságharcban. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kar Hadtörténelem Tanszék, 2008.

Csikány Tamás (2018): A csíkiak parancskönyve (1849. január 1-től február 8-ig). In Kolumbán Zsuzsánna – Nagy Róbert szerk.: „…idves határozást hozni…”. Tanulmányok az agyagfalvi székely nemzeti gyűlés 170. évfordulójára. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum Egyesület. 35–65.

A cs. k. 34. magyar gyalogezred története (1937). Budapest, Pátria.

Danzer, Alphons F. szerk. (1873): Dembiński in Ungarn. Nach den hinterlassenen Papieren des Generals, I–II. Wien, Heerwesens.

Danzer, F. Alfonsz szerk. (1874): Dembinski Magyarországon. Budapest, Athenaeum.

Der Winterfeldzug 1848–1849 in Ungarn unter dem Oberkommando des Feld­marschalls Fürsten zu Windisch-Grätz (1851). Wien, Leopold Sommer.

Désiné Éltes Emilia (1935): A XVIII. század francia szavai a magyar nyelvben. Budapest, [k. n.]. (Bibliothéque de l’Institut Français a l’Université de Budapest, 28.)

Dezséri Bachó László (1930): A pesti Ludoviceum története 1830-tól 1848-ig. In Dezséri Bachó László szerk.: A magyar kir. honvéd Ludovika Akadémia története. Budapest, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia. 123–186.

Dienes Andor (1941): A Grewen-huszárok emlékirata az 1790/91. évi magyar országgyűlés előtt. Magyar Katonai Szemle, 11. évf. 12. sz. 719–724.

Divéky Adorján (1959): Bulharyn tábornok emlékiratai a magyar szabadságharcról. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 6. évf. 2. sz. 86–129.

Éble Gábor (1893): Károlyi Ferenc gróf és kora 1705–1758. Budapest, Hornyánszky Viktor.

Éble Gábor (1910): Az 1741-iki insurrectio szervezése. Hadtörténelmi Közlemények, 11. évf. 1. sz. 165–198.

Egykorú hadi tudósítás a Timok vize körül 1789–1790-ben folyt harczokról (1911). Hadtörténelmi Közlemények, 12. évf. 337–342.

Farkas Gyöngyi szerk. (1998): Saját kezébe, ott, ahol… Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. Budapest, Hadtörténelmi Levéltár.

Fejérpataky László, ifj. (1877): I-ső Lipót által kiadott katonai szabályok. Ludovika Akadémia Közlönye, 4. évf. 10. sz. (1877). 164–168.

A feldunai hadtest visszavonulásának és az 1849. évi tavaszi hadjáratnak története (1925). Budapest, Stephaneum.

Felszeghy Ediltrud (1938): A császári és királyi hadsereg nyelve Magyarországon. Budapest, Dunántúl.

Gaál, Miklós (1837): Anweisung das Rauchen der Zimmer, Küchen und sonstigen Feuerungen auf eine leichte und ohne großen Kostenaufwand erfordernde Art zu beseitigen. Brünn, Seidel.

Gaál, Miklós (1841): Anleitung zur Herstellung zweckmäßiger Abtritte, Cloaken, Kanäle &c. &c., nach den neuesten Erfindungen und Verbesserungen, nebst Beschreibung eines neu erfundenen Schlauch-Abtrittes mit freistehenden Schläuchen. Brünn, Gastl.

Gáldi László (1957): A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Budapest, Akadémiai.

Geőcze István (1894): Esterházy Miklós nádor articulus levele 1631-ból. Had­történelmi Közlemények, 7. évf. 407–411.

G[ömöry] G[usztáv] (1889): Két katonai utasítás 1567-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 2. évf. 320–321.

Gömöry Gusztáv (1891): Hadi szabályok a magyar lovasság és a hajdúk számára, a harmincz éves háború előtti időszakból. Hadtörténelmi Közlemények, 4. évf. 148–152.

Görgei, Arthur (1852): My Life and Acts in Hungary in the Years 1848 and 1849, I–II. London – New York, Bogue–Harper.

Görgei, Arthur (1852): Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849, I–II. Leipzig, Brockhaus.

Görgei, Arturo (1852): La mia vita e opere in Ungheria negli anni 1848 e 1849, I–IV. Torino, Fontana.

Görgey Artúr (1988): Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és ­1849-ben, I–II. kötet. Ford. Görgey István és Katona Tamás. Budapest, Európa. (Pro Memoria)

Görgey István (1885): 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika, I. Budapest, Franklin.

Görgey István (1980): 1848 júniusától novemberéig. – Okmánytár (1848. szeptember 23. – 1848. október 16.). Budapest, Magyar Helikon. (Bibliotheca Historica)

Gvadányi József (1790): A mostan folyó török háborúra tzélozó gondolatok, melylyeket gróf G. J. magyar lovas generális Ő nagyméltósága írt 1789. esztendőben. Mostan pedig a’ vitézkedni kívánó magyar ifjaknak kedvekért, edjszersmint a nemes bandériumokból a Mars mezejére ki-szállani vágyódokért közre botsáttatott. Pozson[y] – Komárom, Véber.

Gyalókay Jenő (1915): A biharvármegyei insurgens sereg megalakulása 1800-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 16. évf. 1. sz. 527–531.

Gyalókay Jenő (1925): A magyar nemesinsurrectio 1805-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 26. kötet. 254–310.

Gyalókay Jenő (1925): A magyar nemes insurrectio reformtervei 1797-től 1809-ig. Századok, 59. évf. 4–6. sz. 126–159.

Gyalokay Jenő (1928): A honvédség megalakulásának előzményei. In Berkó István szerk.: A magyar királyi honvédség története 1868–1918. Budapest, M. Kir. Hadtörténelmi Levéltár. 13–23.

Gyalókay Jenő (1938): Az erdélyi hadjárat 1849 nyarán. Budapest, Franklin.

Hadi szabályzat Bocskay István fejedelemsége idejéből (1890). Hadtörténelmi Közlemények, 2. évf. 115–117.

Hadi törvényczikkek (1849). Ungvár, Ellinger János.

Hajagos József (2017): Török Ignác, a hadmérnök tábornok. Budapest, Line Design. (Aradi Vértanúk)

Hajdu Tibor (2005): „De mi képtelenség – Mars könyvet olvas!” Küzdelem a korszerű magyar tisztképzésért 1848 előtt. In Hausner Gábor szerk.: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Budapest, Argumentum. 233–246.

Hajnal István (1927): A Kossuth-emigráció Törökországban, I. Budapest, Magyar Történelmi Társulat.

Hardy Kálmán (1932): Adatok a dunai hajóhadak szervezetére és szerepléséhez a XVI. sz. török háborúiban. Magyar Katonai Szemle, 2. évf. 8. sz. 212–223.

Hausner Gábor (2005): Zrínyi Miklós könyvtárának hadtudományi kötetei. In Hausner Gábor szerk.: Az értelem bátorsága. Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Budapest, Argumentum. 247–259.

Hausner Gábor (2013): Márs könyvet olvas. Zrínyi Miklós és a 17. századi had­tudományi irodalom. Budapest, Argumentum.

Helfy Ignác (1885): Kossuth Lajos iratai. Budapest, Athenaeum.

Hermann Róbert (1995): A drávai hadtest hadműveleti naplója. Ford. Lenkefi Ferenc. In Molnár András szerk.: Hadtörténelmi tanulmányok. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár. (Zalai Gyűjtemény, 36/I.) 165–210.

Hermann Róbert (1995): Egy utólagos hadműveleti napló Perczel 1848. őszi és 1848–49. téli harcairól. Ford. Lenkefi Ferenc. In Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár. (Zalai Gyűjtemény, 36/II.) 110–139.

Hermann Róbert (1996): Kossuth Sándor visszaemlékezése az 1849. június 28-i győri csatára. Győri Tanulmányok, 17. kötet. 76–107.

Hermann Róbert (1997): Görgei Artúr szolnoki iratai 1848. augusztus 27. – szeptember 25. (október 4.) Hadtörténelmi Közlemények, 110. évf. 1. sz. 114–175.

Hermann Róbert (1998): Győr város és megye hadtörténete 1848–49-ben. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára.

Hermann Róbert (1999): „Tenni kevés, de halni volt esély”. Az 1849. évi nyári hadjárat. Hadtörténelmi Közlemények, 112. évf. 2. sz. 223–274.

Hermann Róbert (1999): Máriássy János olmützi visszaemlékezései az 1849 nyári harcokra. Ford. Lenkefi Ferenc. In Máriássy János: Visszaemlékezések az 1848–49. évi szabadságharc alatt végzett szolgálataimra. Budapest, Argumentum. 225–238.

Hermann Róbert (2005): Gáspár András honvédtábornok. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Múzeuma. (Kecskemétiek a szabadságharcban, IV.)

Hermann Róbert (2008): Bevezetés a történeti delfinológiába – avagy Mészáros Lázár emlékiratainak kiadása. Hadtörténelmi Közlemények, 121. évf. 3–4. sz. 537–569.

Hermann Róbert (2009): Okmánytár. In Rosonczy Ildikó szerk.: „Verekedni az utolsó emberig”. A turai lovasütközet 1849. július 20. Tanulmányok. Budapest, Magyar Napló. 193–194.

Hermann Róbert (2009): A tavaszi hadjárat. In Basics Beatrix – Csákváry Ferenc szerk.: „Ilyen tavasz csak egy volt életemben”. A dicsőséges tavaszi hadjárat, 1849. Kiállítási katalógus. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum – Magyar Nemzeti Múzeum. 6–20.

Hermann Róbert (2017): Zrínyi Miklós emléke. A polgári átalakulás és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc nemzedéke. In Bene Sándor – ­Fodor Pál – Hausner Gábor – Padányi József szerk.: Határok fölött. Tanulmányok a költő, katona, államférfi Zrínyi Miklósról. Budapest, MTA Bölcsészet­tudományi Kutatóközpont. 139–151.

Hermann Róbert – Bona Gábor – Molnár András (2020): Okmánytár a 47. honvédzászlóalj történetéhez. In Hermann Róbert – Bona Gábor – ­Molnár András: A 47. honvédzászlóalj története, 1848–1849. Zalaegerszeg, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata. 215–223., 226–227.

Hermann Róbert – Németh György – Süli Attila (2015): Iratok Tóth Ágoston 1848–49. évi működésének történetéhez. In Hermann Róbert – Tóth László szerk.: Tóth Ágoston honvéd ezredes, a katona és a térképész 1812–1889. Budapest, Zrínyi. 198–220.

[Heydte, August von]: Der Revolutionskrieg in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849, I–II. Leipzig, 1863.

Honvédelmi Szövétnek. Kézikönyvül nyújtva nemzetőröknek és fiatal katonáknak Raksányi Imre által (1848). Pozsony, [k. n.].

Horváth Mihály (1871): Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 49-ben, I–II. Pest, Ráth Mór.

Illéssy János (1892): Gr. Forgách Adám bányavárosi főkapitány katonai rend­tartása. Hadtörténelmi Közlemények, 5. évf. 569–576.

Incze Gábor (1934): Részletek 1676-beli katonai prédikációból. Magyar Katonai Szemle, 4. évf. 8. sz. 218–229.

Iványi István (1892): Katonai vezényszók 1797-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 5. évf. 123–125.

Iványi Béla (1923–1924): Báró Alvinczi József tábornagy levelei gróf Teleki József­hez (1787–1793). Hadtörténelmi Közlemények, 23–24. évf. 472–492.

Iványi Béla (1926–1928): A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig. (12 közlemény.) Hadtörténelmi Közlemények, 27. évf. 1–36, 125–166, 259–289, 393–419; 28. évf. 1–30, 129–151, 352–374, 523–540; 29. évf. 18–33, 152–176, 325–341, 419–453.

Jakkó László (1809): Az új haditudomány lelke. Pest, Hartleben Konrád Adolf.

Jedlicska Pál (1911): Gróf Széchy Anna Máriának Murány vára gondozásáról nandori Bene János kapitány részére adott utasításai. Hadtörténelmi Közlemények, 12. évf. 479–482.

Jellachich dunántúli hadjárása. Egy katonától (1848). Kossuth Hírlapja, 1. évf. 97. sz. 433.

Jung János (1807–1808): A hadi mesterséget tárgyazó szükségesebb tudományoknak summás elő-adása. A leg-jobb régi, és újjabb írókból öszve-szedve, I–II. Pest, Eggenberger.

Kárffy Ödön (1918): Érsekújvár 1608-iki rendtartása. Hadtörténelmi Közlemények, 19. évf. 295–299.

Kedves Gyula (1992): A szabadságharc hadserege. I. A lovasság. Budapest, Sygnatura.

Kedves Gyula (1996): A gödöllői hadművelet terve. In Horváth László szerk.: A tavaszi hadjárat. (Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga). Hatvan, Hatvany Lajos Múzeum. (Hatvany Lajos Múzeum Füzetek, 13.) 33–48.

Kedves Gyula (1999): A tavaszi hadjárat. In Kedves Gyula – Zachar József – Zachar Péter Krisztián: 1848/49-ről százötven év távlatából. Siklós, Siklósi Vár- és Múzeumbaráti Kör. (Siklósi Füzetek) 61–78.

Kemény G. Gábor (1937): Társadalom és nemzet a szabadságharc hadilapjaiban. Budapest, Hadtörténeti Intézet.

Kemény G. Gábor (1948): A honvédség az 1848. évi sajtó és irodalom tükrében. Honvéd, 3. évf. 8–9. sz. 71–75.

Kemény G. Gábor (1948): Az 1848. évi szakirodalom kezdetei. Honvéd, 3. évf. 11–12. sz. 11–17.

Kemény Lajos (1910): Kurucz fegyverek összeírása Kassán 1685. Hadtörténelmi Közlemények, 11. évf. 256–257.

Kemény Lajos (1915): Hadi rendtartás 1607-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 16. évf. 229–231.

Kemény Lajos (1919–1921): Kassa város Edictoma 1644-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 20–22. évf. 222–224.

Kemény Lajos (1922–1923): Bocskay István haditörvénye. Hadtörténelmi Közlemények, 23–24. évf. 162–165.

Kertész Manó (1934): Hadsereg. Magyar Katonai Szemle, 4. évf. 2. sz. 212–222.

Kincses Katalin Mária – Mészáros Kálmán szerk. (2014): Tudós és katona. Markó Árpád visszaemlékezései, I–II. Budapest, Hadtörténeti Intézet és Múzeum.

Kisfaludy, Sándor (1931): [Freymüthige] Geschichte der Insurrection des Adels von Ungarn im Jahre 1809 und 1810. In Gálos Rezső szerk.: Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái. Győr, Kisfaludy Irodalmi Kör. 67–325.

Kiss Károly (1839): Hadi alapszabályok gyűjteménye (Mras Károly után németből). Tudományos Gyűjtemény, 23. évf. 5. sz. 33–44.

Kiss Károly (1843): Hadi műszótár. Magyar-németűl és német-magyarul. Ungarisch-­deutsches und deutsch-ungarisches Militär-Kunstwörterbuch. Pest, Heckenast Gusztáv.

Kiss Károly (1856): A hadi történészet. Új Magyar Múzeum, 6. évf. 1. sz. 222–232, 250–264.

A strategia elvei az 1796-ki németországi hadjárat előadásával felvilágosítva (1861–1863). Károly austriai főherczeg által. A M. Tudom. Akademia megbízásából fordította Kiss Károly, akad. rendes tag. I–III. kötet. Pest.

Klaniczay Tibor (1954): Zrínyi Miklós. Budapest, Akadémiai.

Klapka, George (1850): Memoirs of the War of Independence in Hungary, I–II. London, Charles Gilpin.

Klapka, Georg (1850): Memoiren von Georg Klapka April bis Oktober 1849. Leipzig, Wigand.

Klapka, Georg [– Czetz, Johann] (1851): Der Nationalkrieg in Ungarn und Sieben­bürgen in den Jahren 1848 und 1849, I–II. Leipzig, Wigand.

Kmety, Georg (1853): Arthur Görgei’s Leben und Wirken in Ungarn. London, k. n.

Kmety, George [1853]: A Refutation of Some of the Principal Mistatements in ­Görgei’s „Life and Actions in Hungary in the Years 1848 and 1849” with Critical Remarks on his Character as a Military Leader. London, W. and F. G. Cash.

Koltay Kastner Jenő (1924): Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez, 1859. Levelek. Szeged, Universitas Szegediensis.

Koncz József (1890): Székelyhíd várának hadi készleteiről, melyek a vasvári béke következtében lerombolandó várból Nagy-Károlyba szállíttattak, 1665 február 6-án fölvett leltár. Hadtörténelmi Közlemények, 3. évf. 586–588.

Koncz József (1891): Apafy Mihály erdélyi fejedelem hadi edictuma 1682 aug. hó 5-éről. Hadtörténelmi Közlemények, 4. évf. 291–296.

Koncz József (1891): Apafy Mihály szebeni edictuma 1686-ból. Hadtörténelmi Közlemények, 4. évf. 721–724.

Koncz József (1891): Hadi edictum Kővár vára részére 1665-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 4. évf. 428–432.

Koncz József (1892): A huszti vár lövő szerszámainak leltára. Hadtörténelmi Közlemények, 4. évf. 133–140.

Koncz József (1893): Teleki Mihály utasítása a huszti vár kapitánya és várnagyai számára, 1669-ból. Hadtörténelmi Közlemények, 5. évf. 292–296.

Koncz József (1894): Apaffy Mihály fejedelem utasításai Huszt várára nézve. Hadtörténelmi Közlemények, 7. évf. 281–284.

Koncz József (1894): Bujdosó magyarok hadi szabályzata, 1676–78. Hadtörténelmi Közlemények, 7. évf. 569–571.

Koncz József (1895): Görgényvár hadi fölszerelése az 1690., 1692., 1695. és 1702. években. Hadtörténelmi Közlemények, 8. évf. 279–284.

Koncz József (1896): Az erdélyi nemesi fölkelésre 1744-ben kiadott intézkedések. Hadtörténelmi Közlemények, 9. évf. 524–528.

Korponay János (1845–1848): Hadi földírás, I–II. Pest–Kecskemét, Beimel József – Szilády Károly.

Korponay János (1998): Töredék adalékok az 1848/49-i harc eseményekhez Magyar­országban. In Nyulásziné Straub Éva szerk.: A szabadságharc hétköznapi tanúi. 1848–1849-es naplók. Budapest, „Jövő Nemzedékéért” Alapítvány. (Magyar Sorsfordulók) 275–326.

Kosáry Domokos (1954): Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába, II. Budapest, Művelt Nép.

Kossuth Lajos (1862): Kossuth levelei a szabadságharc karvezéreivel 1848/49. Ungvár, [k. n.].

Kossuth Lajos (1880): Irataim az emigráczióból, I. Az 1859-ki olasz háború kor­szaka. Budapest, Athenaeum.

Barta István s. a. r. (1952): Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén, I–II.. Budapest, Magyar Történelmi Társulat. (Kossuth Lajos összes munkái, XIII.)

I. Tóth Zoltán szerk. (1952): Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára, I–II. Budapest, Akadémiai.

Kossuth Lajos (2002): Hadviselet- és csatatan elemei. Budapest, Zrínyi.

Kossuth Lajos – Görgei Artúr (2001): Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848–1849. Budapest, Osiris. (Millenniumi Magyar Történelem)

László Károly (1887): Napló-töredék az 1849-iki menekülteket, internáltakat, különösen Kossuthot és környezetét illetőleg, Törökországban és az Amerikai Egyesült-Államokban. Budapest, Franklin.

Lázár Balázs (2002): A Pest alatti harcok 1849. április 10. és 21. között. Had­történelmi Közlemények, 115. évf. 3. sz. 740–783.

Lékai Lajos (1942): A magyar történetírás 1790-től 1810-ig. Budapest, Ciszterci Rend.

Lengyel Tamás (1936): Klapka György emlékiratai és emigrációs működése. Budapest, Bethlen.

Leutsch Albert, B. (1861): A magyar honvédhad. Ajánlva a nemzet képviselőinek. Ford. Glevitzky Sándor. Sárospatak, Ref. Főiskola.

Lukács József (1950): Katonák harca a magyar nyelvért a XVIII. század végén. Magyar Nyelvőr, 74. évf. 1. sz. 111–113.

Lukács Lajos (1961): Kossuth emigrációs politikájáról. Századok, 95. évf. 2–3. sz. 370–385.

Lukinich Imre (1913): Huszt várának leltára 1667-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 14. évf. 302–303.

Lukinich Imre (1914): Katonai esküminták 1677-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 15. évf. 474–476.

Rosonczy Ildikó – Katona Tamás s. a. r. (1988): A magyarországi hadjárat 1849. Orosz szemtanúk a magyar szabadságharcról. Ford. Rosonczy Ildikó, Gerencsér Zsigmond. Budapest, Európa. (Bibliotheca Historica)

Magyar Tudós Társaság (1834): Mathematikai Műszótár. Buda, Magyar Királyi Egyetem.

A Magyar Tudományos Akadémia első évszázada, I. (1926). Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Marczali Henrik szerk. (1903): Gróf Leiningen-Westerburg tábornok levelei és naplója. Budapest, Budapesti Hírlap.

Markó Árpád (1927): Az igazi Rózsa Sándor. A magyar királyi hadtörténelmi levéltár okmányai alapján. I–XVI. közlemény. Magyarság, 8. évf. 12. sz. 6; 16. sz. 4; 18. sz. 6; 20. sz. 6; 23. sz. 4; 24. sz. 9; 26. sz. 6; 29. sz. 6; 31. sz. 6; 34. sz. 4; 35. sz. 6; 39. sz. 4; 41. sz. 10; 47. sz. 7; 51. sz. 6; 53. sz. 10.

Markó Árpád (1929): A gyulai végvár kapitulációjának eredeti okmánya (1694. december 21.). Hadtörténelmi Közlemények, 30. évf. 213–214.

Markó Árpád (1929): Két mozgalmas év a magyar nemestestőrség életéből. Kisfaludy Sándor eltávolítása a gárdából 1796-ban. Századok, 63. évf. 9–10. sz. 365–383.

Markó Árpád (1931): II. Rákóczi Ferencz utasítása a várbeli szolgálat ellátására és a várak védelmére. Magyar Katonai Szemle, 1. évf. 2. sz. 176–180.

Markó Árpád (1933): II. Rákóczi Ferenc nemesi testőrsége. Magyar Katonai Szemle, 3. évf. 1. sz. 204–213.

Markó Árpád (1934): II. Rákóczi Ferenc a hadvezér. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Markó Árpád (1935): II. Rákóczi Ferenc. Budapest, Magyar Szemle Társaság. (A Magyar Szemle Társaság Kincsestár sorozata, 142.)

Markó Árpád (1939): A francia forradalom és a napóleoni idők magyar katonája. Hadtörténelmi Közlemények, 40. évf. 1–2. sz. 34–73.

Markó Árpád szerk. (1939): Gróf Zrínyi Miklós Prózai munkái. Budapest, Magyar Szemle Társaság.

Markó Arpád (1942): Insurrectio és állandó hadsereg. In Domanovszky Sándor szerk.: Magyar Művelődéstörténet, IV. Barokk és felvilágosodás. Budapest, Magyar Történelmi Társulat.

Markó Árpád (1944): Futaki gróf Hadik András tábornagy. Budapest, Athenaeum.

Markó Árpád (1958): Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez (I. közlemény). Zrínyi Miklóstól II. Rákóczi Ferencig. A katonai nyelv kezdete Zrínyi kora előtt. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 5. évf. 1–2. sz. 148–157.

Markó Árpád (1958): Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez (II. közlemény). Zrínyi Miklóstól II. Rákóczi Ferencig. Zrínyi Miklós hadtudományi munkái­nak nyelvezete. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 5. évf. 3–4. sz. 203–224.

Markó Árpád (1959): Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez (III. közlemény). A XVIII. század magyar katonai nyelve. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 6. évf. 1. sz. 151–166.

Markó Árpád (1959): Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez (IV. közlemény). A francia forradalom és a napóleoni háborúk időszakának magyar katonai nyelve. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 6. évf. 2. sz. 295–317.

Markó Árpád (1960): Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez (V. közlemény). A magyar katonai nyelv körüli fáradozások a reformkorban. A Tudós Társaság katona tagjainak munkássága. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 7. évf. 2. sz. 169–181.

Markó Árpád (1960): Egy elfelejtett magyar író-katona. Jakkó László huszár­kapitány, 1781–1833. Budapest, Akadémiai. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 18.)

Markó Árpád (1961): Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez (VI. közlemény). Az 1848/49. évek szabadságharcának katonai nyelve és szabályzatai. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 8. évf. 1. sz. 212–232.

Markó Árpád (1961): Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez (VII. közlemény). A magyar katonai nyelv állapota a szabadságharc után az első világháborúig. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam 8. évf. 2. sz. 730–766.

Markó Árpád (1964): Kossuth Lajos hadtudományi munkálatai törökországi emigrációja alatt 1850–1851-ben. Doktori értekezés. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Markó Árpád – Balázs József (1960): A csornai ütközet 1849. június 13. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 7. évf. 1. sz. 201–209.

Markó Árpád – Tóth Gyula (1954): A Rákóczi szabadságharc legfontosabb katonai szabályzatai. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 1. évf. 3–4. sz. 142–178.

Merényi Lajos (1893): Az Andrási-ezred zászlószentelési ünnepére kiadott Instructio. Hadtörténelmi Közlemények, 6. évf. 136–141.

Merényi Lajos (1893): Mária Terézia hadi czikkei és esküformái 1742-ből. Hadtörténelmi Közlemények, 6. évf. 557–568.

Merényi Lajos (1895): Homonnay utasítása ungvári főtisztjeihez. Hadtörténelmi Közlemények, 8. évf. 1. sz. 562–564.

Merényi Lajos (1896): Gróf Eszterházy Pál utasítása fraknói várnagyához. 1671. Hadtörténelmi Közlemények, 9. évf. 1. sz. 135–140.

Mészáros Lázár (1866–1867): Mészáros Lázár emlékiratai, I–II. Pest, Ráth Mór.

Mészáros Lázár (1979): A katonaságról. Budapest, Zrínyi.

Báró Meszéna Ferenc visszaemlékezése (2009). Aetas, 24. évf. 4. sz. 176–193.

Meynert, Hermann (1868): Geschichte des Kriegswesens und der Heerverfassungen in Europa, III. Wien, Beck.

Miskolczy Ambrus (2006): Elmaradt nyílt vita az utolsó magyar nemesi fel­kelésről. Kossuth Lajos ismeretlen magánlevele Kisfaludy Sándor nyílt levelének ügyében. Hadtörténelmi Közlemények, 119. évf. 1. sz. 109–119.

Molnár András (1999): Hadügyi reformkísérletek 1848 előtt. Az önálló nemzeti haderő megteremtésének előzményei. Századok, 133. évf. 6. sz. 1193–1214.

A mostan folyó török háborúra tzélozó gondolatok, melylyeket gróf G. J. magyar lovas generális Ő nagyméltósága írt 1789. esztendőben. Mostan pedig a’ vitézkedni kívánó magyar ifjaknak kedvekért, edjszersmint a nemes bandériumokból a Mars mezejére ki-szállani vágyódokért közre botsáttatott (1790). Pozson[y]–Komárom, [k. n.].

Nemeskürty István (1977): Mészáros Lázár akadémiai székfoglaló előadása, 1845. Hadtörténelmi Közlemények, Új folyam, 24. évf. 4. sz. 601–610.

Nemeskürty, István (1984): Armis et litteris: Hungarian Military Intellectuals in the Revolution of 1848–1849. In Béla K. Király szerk.: East European Society and War in the Era of Revolution, 1775–1856. New York, East European Monographs. (War and Society in East Central Europe, Vol. IV.) 366–384.

Nemeskürty István (1985): Tűnődések történelemről, irodalomról. Esszék. Budapest, Magvető.

Németh György (2008): Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége. Csíkszereda, Pallas-Akadémia. (Bibliotheca Transsylvanica, 58.)

Nyárády Gábor (1997): Júdáspénzért a bajtársakat… Adatok az Almásy–Nedeczky-szervezkedés történetéhez, 1864. Hadtörténelmi Közlemények, 110. évf. 2. sz. 229–283.

Ódor Imre (2000): Magyarország és a francia háborúk (1792–1815). In Rácz Árpád szerk.: Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Budapest, Rubicon-könyvek. 255–265.

Pajkossy Gábor (2006): A kormányzati „terrorizmus” politikája és az 1839/1840. évi országgyűlés. Történelmi Szemle, 48. évf. 1–2. sz. 25–52.

Pászti László (2007): Hadi tzikkelyek, tábori utasítások és a többiek… Magyar hadtudományi munkák bibliográfiája, 1790–1849. Hadtörténelmi Közlemények, 120. évf. 3. sz. 1005–1079.

Pászti László (2017): Magyar hadtudományi munkák bibliográfiája, 1850–1880. Hadtörténelmi Közlemények, 130. évf. 4. sz. 1057–1127.

Pataky, K. M. (1850): Bem in Siebenbürgen. Zur Geschichte des ungarischen Krieges 1848 und 1849. Leipzig, Wigand.

Perecsényi Nagy László (1807): Vélekedés a magyar nyelvről. Nagyvárad, [k. n.].

Pilch Jenő szerk. (1933): A magyar katona vitézségének ezer éve, I–II. Budapest, Franklin.

Kiss József – V. Nyilassy Vilma – H. Törő Györgyi szerk. (1964): Petőfi Sándor összes művei, VII. Petőfi Sándor levelezése. Budapest, Akadémiai.

Prágay, Johann (1850): The Hungarian Revolution. Outlines of the Prominent Circumstances Attending the Hungarian Struggle for Freedom together with Brief Biographical Sketches of the Leading Statesmen and Generals who Took Part in it. New York – London, G. P. Putnam.

Pulszky Ferenc (1884): Életem és korom, II. Második kiadás. Budapest, Franklin.

[Ramming von Riedkirchen, Wilhelm] (1850): Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des Jahres 1849. Pest, Landerer und Heckenast.

Regele, Oscar (1957): Feldmarschall Radetzky. Leben, Leistung, Erbe. Wien, Herold.

Régi tábori parancsolatok. I. Fejedelem Bethlen Gáboré. Erdélyi Múzeum, 3. füzet. 179–180.

R[ugonfalvi] Kiss István (1909): Az utolsó nemesi felkelés 1809-ben, I. Budapest, Benkő Gyula.

Rónai Horváth Jenő (1891): Gróf Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér hadtudományi munkái. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Rüstow, Friedrich Wilhelm (1860): Geschichte des ungarischen Insurrectionskrieges in den Jahren 1848 und 1849, I–II. Zürich, Friedrich Schulthe.

Saád Ferenc (1936): A magyar tüzérségi szavak története. Budapest, [k. n.].

Sebestyén József (1915): A szendrői tábor rendjét szabályozó edictum. Hadtörténelmi Közlemények, 16. évf. 226–228.

Seres István (2012): Karikással a szabadságért. Rózsa Sándor és betyárserege ­1848-ban. Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága.

[Simonyi József] (1815): Hadi tudomány. A katonana’k ellenség elött való szolgálatjárul. (Tapasztalásbúl, és Tanulásbúl.) Freiburg, [k. n.].

Simonyi Zsigmond (1914): A háború szavai. Magyar Nyelvőr, 43. évf. 9–10. sz. 377–392.

Sobička, Georg (1914): Alte Batterien. Ein Beitrag zur Geschichte unserer Feld­artillerie. Wien, J. Roller & Co.

Solymosi József (2010): A 98., 99. és a 201–204. honvédzászlóaljak története. In Nagy-L. István szerk.: Veszprém megyeiek az 1848–1849-es szabadságharcban. Pápa, Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum. (Acta Musei Papensis – Pápai Múzeumi Értesítő, 13.)

Solymosi József (2013): A 204. honvédzászlóalj parancskönyve (Zászlóalj-parancsok – forrásközlés). In Peremirat. Köszöntő írások Makai Ágnes 70. születésnapjára. Budapest, Hadtörténeti Intézet és Múzeum. 193–213.

Solymosi József (2015): A 204. honvédzászlóalj parancskönyve. Hadseregi, vár­kormányi és hadosztályi parancsok. Hadtörténelmi Közlemények, 128. évf. 2. sz. 509–541.

Solymosi József (2018): Kazinczy Lajos ezredes, a tizenötödik aradi vértanú. Budapest, Line Design. (Aradi Vértanúk)

Suhay Imre – Berkó István (1928): A magyar kir. Honvédség története. 1868–1918. Budapest, M. Kir. Hadtörténelmi Levéltár.

Süli Attila (2015): A 11. „vörössipkás” honvédzászlóalj 5. századának parancskönyve. Hadtörténelmi Közlemények, 128. évf. 2. sz. 495–508.

Szász Zoltán – Vida István (1967): Beszámoló Markó Árpád „Kossuth Lajos hadtudományi munkálatai törökországi emigrációja alatt 1850–1851-ben” című doktori értekezésének vitájáról. Századok, 101. évf. 3–4. sz. 807–810.

Szekér Aloysius Joachim szerk. (1807): Hadi tudomány, mellynek némelly fő-­tzikkelyjeit kéz-írásba foglalta egy nevét eltitkolni akaró tudós, és nagy méltóságú hazafi. Pest, Harleben Konrád Adolf.

Szekér Aloysius (1807): Marengoi tsata és azt megelőző környülállások. Pest, Eggenberger József.

Szekfű Gyula (1926): Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. Budapest, Magyar Történelmi Társulat.

Szemere Bertalan (1869): Naplóm, I. Pest, Ráth Mór.

Szendrei János (1889): Egy XVII. századbeli magyar huszár-ezredes szerződtetése. Hadtörténelmi Közlemények, 2. évf. 158–159.

Szendrei János (1889): Magyar hadiszabályzatok és utasítások a XVII. századból. Hadtörténelmi Közlemények, 2. évf. 285–304.

Szendrei János (1910–1911): A magyar lovagság regulamentuma 1722. Hadtörténelmi Közlemények, 11. évf. 317–326, 504–510, 615–619; 12. évf. 604–608.

Szendrei János (1911): A magyar vezényszó története. Hadtörténelmi Közlemények, 12. évf. 49–62, 236–250.

Szendrei János (1913–1916): A Khevenhüller-féle hadi utasítás. Hadtörténelmi Közlemények, 14. évf. 150–159, 310–318, 490–496, 638–641; 15. évf. 164–165, 333–334, 498–500, 683–686; 16. évf. 266–296, 435–439, 546–552; 17. évf. 242–260, 456–473.

Szilágyi István (1896): Hadik altábornagy szabályzata a magyar lovasság számára. Hadtörténelmi Közlemények, 9. évf. 535–539.

Szilágyi István (1897): A máramarosmegyei 1744-ik évi magyar nemesi fölkelés számára kiadott utasítás. Hadtörténelmi Közlemények, 10. évf. 1. sz. 309–312.

Szimonidesz Lajos (1948): Kossuth Lajos katonai dolgozatai. Honvéd, 3. évf. 2–3. sz. 80–81.

Szinnyei József (1887): Komárom 1848–49-ben. (Napló-jegyzetek). Budapest, Aigner. [Reprint kiadás. Komárom, 2000.]

Szinnyei József (1891–1914): Magyar írók élete és munkái, I–XIV. Budapest, Hornyánszky.

Szőllősy Ferenc (1870): Kossuth és a magyar emigratió török földön. Lipcse, [k. n.].

Sztripszky Hiador (1909): A magyar vezényszó történetéhez. Századok, 43. évf. 129–142, 203–217.

Sztrokay Elek (1848): Az erődítés tudománya. Buda, Magyar Kir. Egyetem.

Takáts Sándor (1908): A magyar gyalogság megalakulása. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Terestyéni Ferenc (1955): Az állami élet nyelve. In Pais Dezső szerk.: Nyelvünk a reformkorban. Tanulmánygyűjtemény. Budapest, Akadémiai. 129–164.

Thaly Kálmán (1868): Kuruc vezényszavak. Századok, 2. évf. 740–742.

Thaly Kálmán (1873): II. Rákóczi Ferencz kora a gr. Csákyak, Szepes vármegye és a b. Palocsay-esalád levéltáraiban. III. A b. Palocsay-levéltár. Századok, 7. évf. 172–184.

Thaly Kálmán (1883): Az 1683-iki táborozás történetéhez. Értekezések a Történelmi Tudományok Köréből, 11. évf. 4. sz. 4–45.

Thaly Kálmán (1885): Irodalom- és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-­korból. Budapest, Ráth Mór.

Tolnai Vilmos (1902): A magyar katonai műnyelv. Magyar Nyelvőr, 31. évf. 88–90.

Tolnai Vilmos (1905): A magyar katonai műnyelv. Magyar Nyelvőr, 34. évf. 94–96.

Tolnai Vilmos (1929): A nyelvújítás. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Urbán, Aladár (1984): The Hungarian Valmy and Saratoga: The Battle of Pákozd, the Surrender of Ozora, and their Consequences in the Fall of 1848. In Béla K. Király szerk.: East European Society and War in the Era of Revolution, 1775–1856. New York, Brooklyn College Press. (War and Society in East Central Europe, Vol. IV.) 538–556.

Urbán Aladár (2009): A „MÉSZÁROS hadigőzös” 1848-ban. In Urbán Aladár: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. Budapest, Argumentum. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára). 312–335.

Urbán Aladár (2009): A Nemzetőrségi Haditanács és a honvéd tüzérség megszervezése 1848-ban. In Urbán Aladár: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. Budapest, Argumentum. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára). 336–359.

Vághó Ignác (1908): A magyar katonai műnyelv. Magyar Katonai Közlöny, 1. évf. 361–368.

Váli Béla (1890): A „Tudományos Hadász” története. Hadtörténelmi Közlemények, 3. évf. 419–421.

Várkonyi Ágnes (1961): Thaly Kálmán és történetírása. Budapest, Akadémiai.

Vidos Géza (1941): A magyarság szerepe az Osztrák–Magyar Monarchia katonai műszaki szervezete keretében. Hadtörténelmi Közlemények, 42. évf. 135–172.

Vörös, Károly (1984): The Insurrectio of the Hungarian Nobility in the Era of the Napoleonic Wars. In Béla K. Király szerk.: East European Society and War in the Era of Revolutions, 1775–1856. New York, Brooklyn College Press. (War and Society in East Central Europe, Vol. IV.) 19–31.

V. Windisch Éva (1953): Rákóczi Ferenc ismeretlen hadtudományi munkája. Irodalomtörténeti Közlemények, 57. évf. 1–4. sz. 29–56.

Wellmann Imre (1938): Az ónodi országgyűlés történetéhez. In Emlékkönyv Szentpétery Imre születésének hatvanadik évfordulója ünnepére. Budapest, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó. 525–571.

Wittmann Tibor (1952): Bethlen Gábor, mint hadszervező. Budapest, Közoktatás­ügyi Kiadóvállalat. (A történettudomány kérdései 13. Különnyomat a Századok 1951. évfolyamából.)

Horváth Zoltán szerk. (1957): Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Budapest, Zrínyi.