A kocsma, a birkózók és az állami beavatkozás

Kis Norbertnek, a „Nagy Szabályozónak” egy, a jogszabályok redisztribúciós hatásaival foglalkozó tanulmánnyal szeretnék kedveskedni születésének ötvenedik évfordulója alkalmából. Minden jogszabálynak vannak céljai és „mellékhatásai” is, és ebbe a körbe beletartozhatnak a szándékolt vagy nem kívánt redisztributív hatások is. A neoklasszikus iskola álláspontja szerint a redisztribúció bármilyen kívánatos szintje olcsóbban megvalósítható adózással, mint jogszabályokkal. Behaviorista szempontból azt a kérdést tesszük föl, hogy jobb-e, ha a vagyoni újraelosztás optimális mértéke az adózáson keresztül valósul meg, és nem redisztributív hatású jogszabályok segítségével. Ezzel kapcsolatban két fő állítást fogalmaznak meg. Az egyik a természetes személyek bizonytalan események észlelésére vonatkozó sajátos, kognitív tulajdonsága, a másik pedig az úgynevezett mental accounting, vagyis a mentális könyvvitel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az ember a különféle kiadásokat pszichésen eltérő módon értékeli. A viselkedési közgazdaságtan alapján azzal lehet érvelni, hogy ha ezen kognitív sajátosságok miatt az érintettek alábecsülik a redisztributív hatású jogszabály költségét, akkor emiatt kisebb mértékben csökken a munkakedvük ahhoz a hatáshoz képest, amit az előre kalkulálható és évente biztosan bekövetkező adózás okozna.

(Részlet a bevezetésből)