Fenntarthatósági elemek a belső piaci jogalkotásban

Az európai zöld megállapodás a belső piaci jogalkotás szempontjából is meghatározó jelentőségű, hiszen számos olyan intézkedést irányzott elő, amelyek alapvetően belső piaci indíttatásúak és hagyományosan a belső piaci jogalapot jelentő EUMSz 114. cikken alapultak. Kifejezetten ilyenek a hulladékokkal, a veszélyes anyagokkal, a csomagolással foglalkozó szabályozások, de a fenntarthatósági szemlélet elérheti akár a szavatossági igényeket is. Jelen írás keretei között azt vizsgáljuk, hogy a zöld megállapodás jegyében születő új szabályozások, módosítások milyen változásokat indukáltak a belső piaci jogalkotásban általában, miért került előtérbe mint szabályozási eszköz a rendelet az irányelvvel szemben, hogyan hatott a kettős jogalap a minimumharmonizációra és jogalapok versengésére, és a magánjog milyen hagyományos területein jelentek meg egyre gyakrabban a fenntarthatósági szempontok.

Kulcsszavak: európai zöld megállapodás, belső piaci jogalkotás, jogalapok versengése, minimumharmonizáció