Szuverenitási kérdések (16–21. század)

Felhasznált irodalom

Bakacsi Gyula (2015): A Bécsi Kongresszus Európájának gazdasági-hatalmi viszonyai a hálózatelmélet tükrében. Jogtörténeti Szemle, (3), 48–54.

Bibó István (1986): Jogszerű közigazgatás, eredményes közigazgatás, erős végrehajtó hatalom. In Bibó István: Válogatott tanulmányok. I. (1935–1944). Budapest: Magvető, 271–294.

Bogdandy, Armin von – Grabenwarter, Christoph – Huber, Peter M. szerk. (2016): Handbuch Jus Publicum Europaeum. Band VI. Verfassungsgerichtsbarkeit in Europa: Institutionen. Heidelberg: C. F. Müller.

Bogdandy, Armin von (2012): A nemzeti jogtudomány az európai jogi térségben. Kiáltvány. Magyar Jog, 59(4), 248–255.

Bónis György (1972): Középkori jogunk elemei. Római jog, kánonjog, szokásjog. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Bónis Péter (2011): Az európai közös jog születése. Budapest: Rejtjel.

Bónis Péter (2014): A Tripartitum forrásai és az európai ius commune. In Máthé Gábor (szerk.): A magyar jog fejlődésének fél évezrede: Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán. Budapest: NKE, 212–242.

Brand, Jürgen – Hattenhauer, Hans szerk. (1994): Der europäische Rechtsstaat 200 Zeugnisse seiner Geschichte. Heidelberg: C. F. Müller.

Brauneder, Wilhelm (1994): Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Ford. Kajtár István. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem.

Brauneder, Wilhelm (1995): Közép-Európa újabb magánjogtörténete Ausztria példáján (1900-ig). Budapest: Eötvös.

Busek, Erhard (1992): Az elképzelt Közép-Európa. Budapest: Századvég.

Caenegem, R. C. van (1995): An Historical Introduction to Western Constitutional Law. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781139170871

Coing, Helmut (1996): A jogfilozófia alapjai. Ford. Szabó Béla. Budapest: Osiris.

Deák Ferenc (1865): Adalék a magyar közjoghoz. Észrevételek Lustkandl Venczel munkájára: „Das Ungarisch-Österreichische Staatsrecht” a magyar közjog történelmének szempontjából. Pest: Pfeifer Ferdinánd.

Deli, Gergely (2024): A Jurosticratic Reform in the Roman Empire – The Anamnsis of an Evolutionary Cul-de-Sac. In Kis, Norbert – Máthé, Gábor: The Evolution of the European States: Paradigms of State Organisation. Budapest: Ludovika University Press. 17-63.

Docherty, Gerry – Macgregor, Jim (2024): A Titkos Elit. Kik, hogyan és miért sodorták az emberiséget az első világháborúba? Ford. Szabó László Zsolt. Budapest: Kárpátia Stúdió.

Eckhart Ferenc (1941): A Szentkorona-eszme története. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Ferguson, Niall (2008): A világ háborúja. A gyűlölet évszázadának története. Ford. Gebula Judit. Budapest: Scolar.

Ferrero, Guglielmo (2002): Újjáépítés. Talleyrand Bécsben (1814–1815). Ford. Bibó Judit. Budapest: Osiris.

Fukuyama, Francis (2006): Amerika válaszúton. Demokrácia, hatalom és a neokonzervatív örökség. Ford. Tomori Gábor. Budapest: Századvég.

Galgano, Francesco (2006): Globalizáció a jog tükrében. A gazdaság jogi elemzése. Ford. Metzinger Péter. Budapest: HVG-ORAC.

Gecsényi Lajos et al. szerk. (2009): Sub clausula 1989. Dokumentumok a politikai rendszerváltás történetéhez. A Grand Strategy. Budapest: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Grosschmid Béni (1905): Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest: Athenaeum.

Grzybowski, Konstantin (1968): A dualizmus történeti fejlődése, politikai elmélete és funkciói. Jogtörténeti tanulmányok, 2, 19–29.

Gyurgyák János (2018): Európa alkonya? Budapest: Osiris.

Halecki, Oscar (1993): Európa millenniuma. Budapest: Századvég.

Haltern, Ulrich (2007): Was bedeutet Souverentiät? Tübingen: Mohr Siebeck. Online: https://doi.org/10.1628/978-3-16-167869-1

Hamza Gábor (2002): Az európai magánjog fejlődése. A modern magánjogi rendszerek kialakulása a római jogi hagyományok alapján. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Huntington, Samuel P. (2006): A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Ford. Puszta Dóra, Gázsity Mila, Gecsényi Györgyi. Budapest: Európa.

Kádár Béla (2000): Globalizálódás és kisországi stratégia. In Vizi E. Szilveszter (szerk.): Székfoglalók 2001. Társadalomtudományok. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 433–450.

Kádár Béla (2018): Gazdasági mozgásterünk. Kézirat.

Kant, Immanuel (1785): Grundlegung zur Metaphysik der Sitten. Band VII. Frankfurt am Main: Suhrkamp Werkausgabe.

Kissinger, Henry (2017): Diplomácia. Ford. Magyarics Tamás, Kálmán András, Szabó Klára, Baik Éva, Rózsa György. Budapest: Panem.

Kis Norbert – Máthé Gábor szerk. (2024): Az európai államok evolúciója. Államszervezési paradigmák. Budapest: Ludovika.

Kukorelli István (2024): A közigazgatás alkotmányossága és demokratizmusa (A Bibó–Magyary-vita). In Kukorelli István – Szoboszlai Kiss Katalin (szerk.): Aki a tízparancsolata szerint élt. Bibó István emlékezete. Somorja: Méry-Ratio, 73–79. (Első közlés: Kukorelli István [2011]: A közigazgatás alkotmányossága és demokratizmusa [A Bibó–Magyary-vita]. In Fazekas Marianna [szerk.]: A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma. 80 éve jött létre a budapesti jogi karon a Magyar Közigazgatástudományi Intézet. Budapest: Gondolat, 76–85.)

Lámfalussy Sándor (2000): Szerkezeti változások az európai pénzpiacon. In Glatz Ferenc (szerk.): Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián: 1995–1998. V. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1–12.

Lóránt Károly (2013): Frankenstein Európája. Magyar Nemzet, 2013. március 11. 9.

Lőrincz Lajos (2001): Külföldi hatások a magyar közigazgatásban. In Tóth Károly (szerk.): Államiság – alkotmányosság – jogállamiság. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.

Lőrincz Lajos (2010): Magyary Zoltán helye a magyar közigazgatás-tudományban. In Gellén Márton – Hosszú Hortenzia (szerk.): Államszerep válság idején. Magyary Zoltán emlékkötet. Budapest: Complex, 39–45.

MacCormick, Neil (2003): A szuverenitásról és a posztszuverenitásról. Fundamentum, 7(2), 5–13.

Magyary Zoltán (1936a): A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból. Budapest: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Magyary Zoltán (1936b): A közigazgatás gazdaságossága és eredményessége. In Mártonffy Károly (szerk.): A mai magyar közigazgatás. Az 1936. évi Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam előadásai. Budapest: M. Kir. Állami Nyomda, 53–60.

Magyary Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában. A magyar közigazgatás szervezete, működése és jogi trendje. Budapest: Kir. Magyar Egyetemi Nyomda.

Mártonffy Károly (1940): A magyar közigazgatás megújulása. Budapest: Kir. Magyar Egyetemi Nyomda.

Máthé Gábor et al. szerk. (2009): European Jurists’ Forum (5.): Panel Meeting of the 5th European Jurists’ Forum: 1–3 October 2009, Budapest/Tagung des 5. Europäischen Juristentages/Délibération professionelle de la 5éme Journée des juristes européens. Budapest: Magyar Jogász Egylet.

Máthé Gábor (2011): A Magyar Közigazgatástudományi Intézet 1931–1945 című kiállítás megnyitása. In Fazekas Marianna (szerk.): A közigazgatás tudományos vizsgálata egykor és ma. 80 éve jött létre a budapesti jogi karon a Magyar Közigazgatástudományi Intézet. Budapest: Gondolat, 46–54.

Máthé Gábor (2013): Magyary Zoltán tudománytörténeti jelentősége. Polgári Szemle, 9(3–6), 148-166. Online: https://polgariszemle.hu/images/content/pdf/psz_2013._3-6.szam_11.pdf

Máthé Gábor (2016): A közjogtörténeti alapok folytonossága. Iustum Aequum Salutare, 12(4), 51–58.

Máthé, Gábor szerk. (2017): Die Entwicklung der Verfassung und des Rechts in Ungarn. Budapest: Dialóg Campus.

Máthé Gábor (2019): A posztmodern jogállam. Polgári Szemle, 15(1–3), 193–203. Online: https://doi.org/10.24307/psz.2019.0912

Máthé, Gábor szerk. (2020): 匈牙利宪法与法律的演变与发展. Budapest: Ludovika.

Máthé Gábor (2021): Közép-Európa újkori születése. A magyar közjog elemi forrásai 16–20. század. / Geburt Mitteleuropas in der Neuzeit. Elementare Quellen des ungarischen Staatsrechts vom 16. bis 20. Jahrhundert. Budapest: Gondolat.

Máthé G. (2025): Classical Law in the Nation-State versus “Law without a State in the European Union. Pázmány Law Review, 12(1), 89–100. Online: https://doi.org/10.55019/plr.2025.1.89-100

Mayer, Theodor (1915): Das Verhältnis der Hofkammer zur ungarischen Kammer bis zur Regierung Maria Theresias. Mitteilungen des Institus für Österreichische Geschichtsforschung, 36.

Navracsics Tibor (2011): Bevezető. In Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program (mp 11.0). A haza üdvére és a köz szolgálatában. Budapest: KIM. Online: https://www.infoter.eu/download/13/magyary-zoltan-kozigazgatas-fejlesztesi-program

Navracsics Tibor (2017): Intézményi jövőképek a Brexit utáni időszakban. Európai Tükör, 20(1), 9–24.

Ogris, Werner (2010): Der Rechtsstaat. In Máthé Gábor – Ogris, Werner (szerk.): Die Habsburgermonarchie auf dem Wege zum Rechtsstaat. Budapest–Wien: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 15–33.

Pálffy Géza (2008): Szent István birodalma a Habsburgok közép-európai államában. A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Akadémiai doktori értekezés. Budapest. Online: https://core.ac.uk/reader/35135093

Peschka Vilmos (1992): Appendix „A jog sajátosságához”. Budapest: Közgazdaságtani és Jogi Könyvkiadó.

Péteri Zoltán (1989): A jogállamiságról. Magyar Tudomány, 96(9), 724–735.

Péteri Zoltán (1994): Jogállamiság és alkotmány: eszmetörténeti kérdések. Állam- és Jogtudomány, 36(3–4), 213–268.

Pólay Elemér (1976): A pandektisztika és hatása a magyar magánjogtudományra. Szeged: Szegedi József Attila Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar.

Rabkin, Jeremy (2004): The Case for Sovereignty: Why the World Should Welcome American Independence. Washington D. C.: American Enterprise Institute.

Ratzinger, Joseph (2024): Politika, szabadság, hagyomány. A kereszténység és az istenkérdés Európa jövőjében. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia.

Sári János (1995): A hatalommegosztás történelmi dimenziói és mai értelme, avagy az alkotmányos rendszerek belső logikája. Budapest: Osiris.

Somssich Réka (2011): Konferenciakötet az 5. Európai Jogász Fórum előadásaiból. Magyar Jog, 58(12), 761–768.

Szabó Béla (1993): Magyarországiak jogi stúdiumai külföldi egyetemeken (1520–1800). Kandidátusi értekezés. Miskolc.

Szentes Tamás (2000): Fejlődés, rendszerváltás és versenyképesség a globalizálódás korában. In Glatz Ferenc (szerk.): Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián: 1995–1998. V. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1–20.

Szőcs László (2022): „Az Európai Unió nem állam.” Magyar Nemzet, 2022. július 6. Online: https://magyarnemzet.hu/kulfold/2022/07/az-europai-unio-nem-allam

Szűcs Jenő (1981): Vázlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle, 24(3), 313–359.

Takács Péter szerk. (2003): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest: Szent István Társulat.

Takács Péter (2011): Államtan. Az állam általános sajátosságai. Budapest: NKE.

Tamás András (2009): A jogállam közigazgatásának „fejlődése”: közigazgatásból magánüzlet. Justum Aequum Salutare, 5(3), 57–74.

Tomcsányi Móric (1933): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. Budapest: szerzői kiadás.

Tomcsányi Móric (1940): Magyarország közjoga. Budapest: Kir. Magyar Egyetemi Nyomda.

Varga Csaba (1993): A jogállamiság és joga. Magyar Tudomány, 100(8), 941–950.

Zlinszky János (1997): A római jog továbbélése. Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Zlinszky János (1998): Ius privatum. A római magánjog története. Budapest: Osiris.