Városi vezető rétegek és közigazgatás a késő római kodifikációban: I. Források

Imre Áron Illés

doi:10.36250/01180

Szerzők

Illés Imre Áron

Szegedi Tudományegyetem

https://orcid.org/0000-0003-0582-3615

DOI: https://doi.org/10.36250/01180

Absztrakt

A könyv, amelyet az olvasó kezében tart, egy kétrészesre tervezett mű első kötete, műfaját tekintve forráskiadás: a késő római kodifikáció (Codex Theodosianus, Codex Iustinianus, Digesta) városigazgatással és a városi vezető rétegekkel foglalkozó összefüggő részeit tartalmazza, minimális jegyzetanyaggal és a megértést segítő glosszáriummal. A téma szintézisszerű feldolgozása, a tudományos problémák bemutatása és az egyes szöveghelyek részletes kommentárja a tervezett második kötetben kap majd helyet.
A posztklasszikus jog legjelentősebb alkotásaként a római jog rendszeres összefoglalását, azaz kodifikálását tartjuk számon, amely II. Theodosius (illetve III. Valentinianus, a nyugati birodalomrész uralkodója) és Iustinianus császár nevéhez köthető. Forrásaink alapján már a köztársaság végén történtek kísérletek a jog bizonyos területeinek rendszerezésére, de ezek nem valósultak meg. A legkorábbi gyűjtemények sajnos nem maradtak ránk, viszont a Codex Theodosianus, amelynek összeállítását 429-ben rendelték el, csupán kisebb hiányokkal ma is teljes terjedelmében elérhető. A 6. századi iustinianusi kodifikáció – amelynek eredményeit a Codex Iustinianus, az Institutiones Iustiniani, valamint a Digesta foglalja össze – már fontos előzményekre támaszkodhatott, sikere pedig nehezen túlbecsülhető: ez a gyűjtemény vált az idők során a modern polgári jog alapjává.
A forrásgyűjtemény a Római Birodalom sajátos közigazgatásában kiemelt szerepet betöltő városi vezető rétegekre (decuriones) vonatkozó szöveghelyeket gyűjti egy kötetbe. Hogy a fejlődéstörténetükben megfigyelhető idő- és térbeli rétegek világosak legyenek, illetve a tájékozódást megkönnyítendő, a könyv végén glosszárium, továbbá egy rövid összefoglalás is szerepel az idézett jogtudósokról és munkáikról, az olvasó tájékozódását pedig egy rövid bibliográfiai esszé is segíti.

Információk a szerzőről

Illés Imre Áron, Szegedi Tudományegyetem

Egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Ókortörténeti Tanszék

Hivatkozások

Abbott, Frank Frost – Johnson, Allan Chester (1926): Municipal Administration in the Roman Empire. Princeton, NJ: Princeton University Press.

Alföldy Géza (2000): Római társadalomtörténet. Ford. Borhy László. Budapest: Osiris.

Berger, Adolf (1953): Encyclopedic Dictionary of Roman Law. Transactions of the American Philosophical Society, 43(2), 333–809. Online: https://doi.org/10.2307/1005773

Blume, Fred H. (2008): Annotated Justinian Code. Weboldal. Laramie, WY: College of Law George William Hopper Law Library. Online: www.uwyo.edu/lawlib/blume-justinian/ajc-edition-2/books

Bréhier, Louis (1999): Bizánc tündöklése és hanyatlása. Ford. Kapitánffy István. Budapest: Bizantinológiai Intézeti Alapítvány.

Bréhier, Louis (2003): A bizánci birodalom intézményei. Ford. Baán István. Budapest: Bizantinológiai Intézeti Alapítvány.

Brósz Róbert (1964): Nem teljes jogú polgárok a római jogforrásokban. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

Cameron, Averil (2012): The Mediterranean World in Late Antiquity AD 395–700. Második kiadás. London – New York: Routledge.

Diósdi György szerk. (1973): A római jog világa. Budapest: Gondolat.

Földi András – Hamza Gábor (1999): A római jog története és institúciói. Negyedik, átdolgozott, bővített kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Frier, Bruce W. szerk. (2016): The Codex of Justinian I–III. Cambridge, UK: Cambridge University Press.

Harries, Jill (1999): Law and Empire in Late Antiquity. Cambridge, UK: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511482809

Harries, Jill – Wood, Ian szerk. (1993): The Theodosian Code. Studies in the Imperial Law of Late Antiquity. London: Bloomsbury.

Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit (2007): Római történelem. Budapest: Osiris.

Honoré, Tony (1981): Emperors and Lawyers. London: Duckworth.

Hornblower, Simon – Spawforth, Antony (1996): The Oxford Classical Dictionary. Harmadik kiadás. Oxford: Oxford University Press.

Illés Imre Áron ford. (2007): A lex Irnitana (egy Flavius-kori municipium törvénye). Szeged: JATEPress.

Illés Imre Áron (2017): A származás (origo) és a lakóhely (domicilium) jelentősége a római városok közigazgatásában. In Takács Levente (szerk.): Városok és területük az antikvitásban (AGATHA XXIX). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 59–68.

Illés Imre Áron ford. (2019): Troesmis város törvénye a Kr. u. 2. század végéről. Belvedere Meridionale, 31(1), 89–99. Online: https://doi.org/10.14232/belv.2019.1.6

Illés Imre Áron (2022a): A helyi tisztviselők nominatiója a késő római kodifikációban. Acta Historica Universitatis Szegediensis, 147(2), 29–37.

Illés Imre Áron (2022b): Női szerepek a római városok közéletében különös tekintettel a késő római kodifikációra. Acta Antiqua et Archaeologica, Supplementum XVI, 37–50.

Janzsó Miklós – Szabó Ádám Ágoston ford. (2009): Városi törvények a római köztársaság utolsó századából. Szeged: JATEPress.

Jones, A. H. M. (1964): The Later Roman Empire 284–602. A Social, Economic and Administrative Survey I–II. Oxford: Blackwell.

Kaser, Max – Hackl, Karl (1996): Das römische Zivilprozeßrecht. Második kiadás. München: C.H. Beck.

Kazhdan, Alexander. P. szerk. (1991): The Oxford Dictionary of Byzantium I–III. New York – Oxford: Oxford University Press.

Kelemen Miklós (2007): A birodalom kormányzása. A Késő-római Birodalom közszolgálata. Budapest: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.

Kelemen Miklós (2017): Korrupciós lehetőségek a bizánci közszolgálat kiválasztási rendszerében. In Kis Norbert – Peres Zsuzsanna (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor oktatói pályafutásának 50. jubileumára. Budapest: Dialóg Campus, 195–202.

Kelemen Miklós (2018): Hivatalvásárlás vagy korrupció? A suffragium helye a késő-római közszolgálat kiválasztási rendszerében. In Menyhárd Attila – Varga István (szerk.): 350 éves az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara. Budapest: ELTE Eötvös, 76–87.

Kelemen Miklós (2019a): Hivatalviselésben korlátozott tisztviselők a késő-római birodalomban – gondolatok a curialisok kormányzati szerepvállalásáról. In Boóc Ádám – Sándor István (szerk.) Studia in honorem Gábor Hamza. Ünnepi tanulmányok Hamza Gábor 70. születésnapja tiszteletére. Budapest: Közjegyzői Akadémia, 183–191.

Kelemen Miklós (2019b): Légiók és bürokraták. Adalékok a késő római igazgatásszervezés és igazgatásfinanszírozás változásaihoz. Budapest: NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézet.

Kelemen Miklós (2021): A megmentett válság. Adalékok a késő római kormányzás és igazgatásfinanszírozás történetéhez. Budapest: Menedzser Praxis.

Kelemen Miklós (2022): Az igazgatás szolgálata. Hivatalviselésben korlátozott tisztviselők a Római Birodalomban. Budapest: Menedzser Praxis.

Krause, Jens-Uwe – Witschel, Christian szerk. (2006): Die Stadt in der Spätantike – Niedergang oder Wandel? Stuttgart: Franz Steiner.

Krüger, Paul – Mommsen, Theodor szerk. (1889): Corpus Iuris Civilis. Vol. I. Institutiones. Digesta. Berolini: Weidmannos.

Krüger, Paul szerk. (1963): Corpus Iuris Civilis. Vol. II. Codex Iustinianus. Berolini: Weidmannos.

Kunkel, Wolfgang (1967): Herkunft und soziale Stellung der römischen Juristen. Második kiadás. Graz–Wien–Köln: Böhlau.

Langhammer, Walter (1973): Die rechtliche und soziale Stellung der Magistratus Municipales und der Decuriones in der Übergangsphase der Städte von sich selbstverwaltenden Gemeinden zu Vollzugsorganen des spätantiken Zwangsstaates (2–4. Jahrhundert der römischen Kaiserzeit). Wiesbaden: Steiner.

Lee, A. Doug (2013): From Rome to Byzantium AD 363 to 565. The Transformation of Ancient Rome. Edinburgh: Edinburgh University Press. Online: https://doi.org/10.1515/9780748631759

Liebenam, Wilhelm (1900): Städteverwaltung im römischen Kaiserreich. Leipzig: Duncker & Humblot.

Liebeschuetz, John Hugo Wolfgang Gideon (2001): Decline and Fall of the Roman City. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780198152477.001.0001

Mészöly Gedeon, ifj. ford. (1997): Justinianus császár institúciói. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Mommsen, Theodor (1887): Römisches Staatsrecht I–III. Leipzig: Hirzel.

Mommsen, Theodor (1905a): Die Bedeutung des Wortes digesta. In Gesammelte Schriften von Theodor Mommsen. Vol. II. Juristische Schriften. Berlin: Weidmann, 90–96.

Mommsen, Theodor – Krüger, Paul (1905): Theodosiani libri XVI cum Constitutionibus Sirmondianis et Leges Novellae ad Theodosianum Pertinentes. Berolini: Weidmannos.

Németh György szerk. (2001): Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona.

Nicholson, Oliver szerk. (2018): The Oxford Dictionary of Late Antiquity I–II. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acref/9780198662778.001.0001

Ostrogorsky, Georg (2001): A bizánci állam története. Ford. Magyar István Lénárd, Németh Ferdinánd, Prohászka Péter. Budapest: Osiris.

Otto, Carl E. et al. szerk., ford. (1984): Das Corpus Juris Civilis. Vol. 4. Pandekten Buch 39–50. Aalen: Scientia.

Pharr, Clyde szerk. (1952): The Theodosian Code and Novels and the Sirmondian Constitutions. Princeton, NJ: Princeton University Press.

Pólay Elemér (1980): A római polgárokat terhelő közszolgáltatások rendje Arcadius Charisiusnak, a digeszták posztklasszikus jogászának művében. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 27(1–20), 295–306.

Pothier, Robert Joseph (1819): Pandectae Justinianae, in novum ordinem digestae, cum legibus codicis et novellis, quae jus Pandectarum confirmant, explicant aut abrogant IV. Parisiis: Fournier.

Rich, John szerk. (1992): The City in Late Antiquity. London – New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.4324/9780203130162

Rousseau, Philip szerk. (2009): A Companion to Late Antiquity. Malden, MA – Oxford: Blackwell. Online: https://doi.org/10.1002/9781444306101

Sáry Pál (2013): A közérdekű kötelezettségvállalás szabályai a klasszikus római jogban. Publicationes Universitatis Miskolcinensis: Sectio Juridica et Politica, 31, 129–139.

Schreiner, Peter (2002): Bizánc. Bevezetés a bizantinológiába. Ford. Bódogh Judit. Budapest: Bizantinológiai Intézeti Alapítvány.

Schulz, Fritz (1961): Geschichte der römischen Rechtswissenschaft. Weimar: Böhlau.

Sherwin-White, A. N. (1966): The Letters of Pliny. A Historical and Social Commentary. Oxford: Clarendon.

Stein, Peter (2005): A római jog Európa történetében. Ford. Földi Éva. Budapest: Osiris.

Székely Melinda – Illés Imre Áron szerk. (2013): Késő római szöveggyűjtemény. Szeged: JATEPress.

Újvári Emese (2019): Több municipális magistratus perlése – az actio subsidiaria megindításának lehetőségei. In Boóc Ádám – Sándor István (szerk.): Studia in honorem Gábor Hamza. Ünnepi tanulmányok Hamza Gábor 70. születésnapjának tiszteletére. Budapest: Közjegyzői Akadémia, 297–304.

Újvári Emese (2021): Obstrictus est pater quasi fudeiussor pro filio. Az apa felelőssége hivatalnok fiának tevékenységéért a császárkori Róma municipiumaiban és coloniáiban. In Peres Zsuzsanna – Bathó Gábor (szerk.): Ünnepi tanulmányok a 80 éves Máthé Gábor tiszteletére. Labor est etiam ipse voluptas. Budapest: Ludovika, 1073–1086.

Watson, Alan szerk. (1998): The Digest of Justinian I–IV. Philadelphia: University of Pennsylvania Press.

Wenger, Leopold (1953): Die Quellen des römischen Rechts. Wien: Holzhausen.

Városi vezető rétegek és közigazgatás a késő római kodifikációban: I. Források

Szerzők

Absztrakt

Információk a szerzőről

Hivatkozások

Letöltések

Megjelenés

Sorozatok

Kategóriák

License

Részletek a kiadványról

ISBN-13 (15)

Nyelv