Vitarendezés az online térben – régen és ma

A tanulmány a digitális piacok térnyerésével párhuzamosan az online térben zajló vitarendezés intézményi átalakulását mutatja be, és jogdogmatikai értékelését adja egy sajátos bináris fogalmi mátrix alapján.
Az uniós online vitarendezési platform megszűnésével az online fogyasztói viták rendezésének súlypontja a nemzeti békéltető testületekre és a DSA szerinti tanúsított peren kívüli vitarendező testületekre helyeződött át. Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslatára 2024. december 19-én arról határozott, hogy a panaszoknak az online vitarendezési platformra történő benyújtását 2025. március 20-án meg kell szüntetni.
Mire az uniós online vitarendezési platform 2025. július 20-án a platformon tárolt adatok törlésével teljes mértékben megszűnt, a békéltető testületek eljárása elektronikussá és hatékonyabbá vált. 2024. január 1-jétől főszabállyá vált az online meghallgatás, és a magyar jogalkotó előírta, hogy a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatot hoz akkor is, ha a vállalkozás alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott, és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot.
Az online platformok világában a DSA új jogorvoslati csatornát épített ki: a kötelező belső panaszkezelést és a lépcső következő fokaként a tanúsított peren kívüli vitarendezést. Magyarországon a digitális szolgáltatási koordinátornak kinevezett NMHH az Online Platform itarendező Tanácsot 2029. augusztus 29-ig tanúsította. A DSA szerinti eljárások előnye a szakértelem, a hozzáférhetőség és a költséghatékonyság, azonban döntéseik főszabály szerint nem kötelezők, a szankció jellemzően reputációs és a bírósági út mindvégig, az eljárás bármely szakaszában nyitva áll.

Kulcsszavak: békéltető testületek, belső panaszkezelési eljárás, Online Platform Vitarendező Tanács, online vitarendezési platform