Ipar- és vállalkozáspolitika

Az iparpolitika a strukturális változásokból adódó problémák kezelésére és a gazdaság kínálati oldalának befolyásolására irányul. Az iparpolitika megvédheti és konzerválhatja a gazdaság kialakult szerkezetét, vagy előmozdíthatja az új piaci és technológiai feltételekhez való alkalmazkodást, a versenyképesség javulását. A gazdasággal kapcsolatos állami beavatkozások közül nagyon kevés az, amelynek nincs valamilyen hatása az iparra, hiszen a legtöbb átfogó program a gazdasági környezet kedvezőbbé tételére irányul. Ebből adódóan számos más szakpolitika is fontos szerepet játszik az iparpolitikai célok megvalósításában.
Az Európai Unió iparpolitikájának történetét kettősség jellemzi. Egyrészt a gazdasági fejlődés általános körülményeit javító politikaként jelenik meg: mindenekelőtt az egységes piac kiteljesítéséhez kapcsolódó átfogó intézkedések és a vállalkozások fejlődését befolyásoló környezet alakításának formájában. Másrészt, szűkebb jellegű megközelítéssel, a válságágazatok helyzetének kezelésére vagy az új technológiák alkalmazásának elterjesztésére irányuló programok segítségével valósul meg. Tekintettel arra, hogy az EU-nak nincs meg a megfelelő hatásköre – és ebből adódóan kellő eszközei és erőforrásai sincsenek – a teljesen önálló politika folytatására, ezért az uniós szintű iparpolitika fő feladata elsősorban az, hogy közös irányvonalakat határozzon meg, és biztosítsa, hogy a tagállamok tevékenysége ne legyen egymással ellentétes hatású. Ehhez közös célok és stratégiák megfogalmazására van szükség.

(Részlet a bevezetésből)