Közös költségvetés

Az Európai Unió igen szoros, sok tekintetben egyedi integrációnak tekinthető. A közös politikák miatt jóval több, mint nemzetközi szervezet, ugyanakkor – amint azt számos terület tagországi hatáskörben maradása is tükrözi – messze van attól, hogy úgy tekintsünk rá, mint szövetségi államra.
Az EU közös költségvetése hűen tükrözi e sajátosságokat. Alapvető célja a közös politikák finanszírozása; ez (legalábbis részlegesen) a közös költségvetésből valósulhat meg. A költségvetés kiadási tételei azonban csak a tagországok megállapodása nyomán meghatározott területeket foglalnak magukban; noha ezek sokszínűsége lassan, de folyamatosan növekszik, meg sem közelíti egy ország költségvetésének összetettségét. A közös költségvetés forrásait a tagországok adják össze, speciális, meghatározott szabályok szerint. Jól mutatja a közös költségvetés sajátos voltát, hogy minden évben (ha másképp nem megy, ex post korrekciókkal) egyensúlyban kell lennie.
A közös politikák fejlődése megkívánja a közös költségvetés fejlődését is. A változásokat mindenkor komoly viták kísérik az EU tagországai, valamint a különböző (például szektorális) érdekcsoportok között. A közös költségvetés kérdésköre ezáltal időről időre reflektorfénybe kerül a szélesebb közönség számára is. Fontos észrevenni, hogy a közös költségvetés körüli viták túlmutatnak önmagukon: az EU gazdasági összteljesítményének mintegy 1 százalékát kitevő közös költségvetés önmagában vett fontosságát messze felülmúlják a változások által generált (vagy éppen fordítva, már létező és a közös költségvetés változásaiban is megmutatkozó) nagyobb horderejű, az EU közös politikáit, ezáltal jövőbeni fejlődését meghatározó folyamatok.