Digitális lábnyom és az online platformok az EU-ban

Jelen tanulmány középpontjában a digitális átállás, az online platformok, az aktív és a passzív digitális lábnyom áll, figyelemmel a zöld átállás, a fenntarthatóság követelményeire is. A szerző alapvető célja a digitális lábnyom jelenségének és jelentőségének a vizsgálata, az intézmény fogalmi meghatározása, továbbá a jogrendszerbeli helyének a meghatározása. A gazdaság és a társadalom strukturális változásával, valamint a fogyasztói szokások módosulásával, továbbá az elektronikus kommunikációs eszközök és az online platformok előtérbe kerülésével fontos kérdésként merül fel, hogy a felhasználók kommentjei esetén az átláthatóság követelménye és a tartalomkorlátozás indokoltsága között hol húzódik a határ (lásd „árnyék tiltási” bírósági ítélet). A kutatás eredményeképpen de lege ferenda javaslattételre is sor kerül a digitális lábnyom fogalmának bevezetésére a jogrendszerünkbe.

Kulcsszavak: aktív és passzív elektronikus lábnyom, online tevékenység, közösségi média, fenntarthatóság, internetes közvetítő szolgáltatások