Átalakuló világrend: Az unipoláris pillanat vége?

Átalakuló világrend: Az unipoláris pillanat vége?

Authors

Zoltán Vörös (ed)
Pécsi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0002-3052-4986
István Tarrósy (ed)
Pécsi Tudományegyetem
https://orcid.org/0000-0002-0054-6295
DOI: https://doi.org/10.36250/01222_00

Synopsis

Globalizált, bizonytalanná váló világunkban az egypólusú világrendtől történő elmozdulás számos kihívást tartogat. A 2020-as évekre még világosabbá vált a globális világrend átalakulása és annak a struktúrának a megváltozása, amelyet az Amerikai Egyesült Államok hegemóniája határozott meg. Ezt az időszakot – napjaink történéseit – a megváltozó dinamikák és a régiónként, térségenként eltérő mértékben megjelenő bizonytalanság jellemzi, amelyek következménye és tünete például az orosz–ukrán háború, a venezuelai, kiújuló határviták, de idesorolhatjuk a hosszú ideje a szemünk előtt zajló eseményeket is, mint például a kínai katonai kiadások növekedését, az indiai haditengerészeti fejlesztést, vagy a török külpolitikai manőverezést.

A jelenleg tapasztalható folyamatok során az Egyesült Államok mellett megnő a feltörekvő gazdaságok, regionális államok szerepe, miközben a kétpólusú világrend emlékei és hatásai is tetten érhetők a jelenlegi dinamikákban – nyitva hagyva a kaput a multi- és a bipolaritás előtt is.

A hazai geopolitika kiemelkedő kutatóinak legfrissebb, országokra és régiókra fókuszáló elemzéseinek segítségével megérthetjük, milyen következményekkel jár az átalakuló világrend a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó főbb állami szereplők számára Pekingtől Washingtonig, Eurázsiától Latin-Amerikáig, a Csendes-óceánon át az Északi-sarkvidékig.

A kötetet egyetemi hallgatóknak és a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődőknek ajánljuk.

Chapters

Author Biographies

Zoltán Vörös, Pécsi Tudományegyetem

A politikatudomány habilitált doktora, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense és a PTE Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ igazgatója. Oktatóként és kutató­ként a nemzetközi kapcsolatokkal, a biztonságtudományok szakértőjeként Kína kül- és biztonságpolitikájával, valamint gazdasági felemelkedésének világméretű következményeivel foglalkozik.

István Tarrósy, Pécsi Tudományegyetem

A politikatudomány habilitált doktora, egyetemi tanár a Pécsi Tudomány­egyetem Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéken, a PTE Afrika Kutatóközpont vezetője, az egyetem nemzetközi igazgatója. Az International Politics doktori program vezetője. A krakkói Jagelló Egyetem ISAD mesterprogramjának oktatója, valamint „courtesy affiliated professor” a University of Florida Center for Arts, Migration and Entrepreneurship központban. 2010 év végén a Japán Alapítvány ösztöndíjas kutatója a kiotói Ryukoku Egyetemen. 2013–2014-ben Fulbright-kutató a University of Florida Afrika Tanulmányok Központjában. 2018–2021 között MTA Bolyai-ösztöndíjas. Az MTA Afrika Albizottság alelnöke. Az Afrika Tanulmányok folyóirat társfőszerkesztője.

László Csicsmann, Budapesti Corvinus Egyetem

Egyetemi tanár, 2023 novembere óta a Corvinus Center for Contemporary Asia Studies kutatócsoport vezetője a Budapesti Corvinus Egyetemen. 2022 és 2023 között a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának dékánja, a Nemzetközi és Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék oktatója. 2002 és 2022 között a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozott oktatóként, dékánként (2013–2020), rektorhelyettesként (2020–2021), majd rektori biztosként (2021–2022). Főbb szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Dél-Ázsia politikai, gazdasági és társadalmi fejlődése. Tanulmányai – többek között – a South African Journal of International Relations, a Journal of the Middle East and Africa, illetve az Inter­national Journal of Euro-Mediterranean Studies folyóiratban jelentek meg. 2007-ben és 2010-ben a Mellon Fellowship keretében a jordániai The American Center of Research keretében végezte kutatásait.

Mózes Csoma, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A Koreai-félsziget történelmének és politikai viszonyainak kutatója. 2007–2017 között az ELTE Koreai Tanszék oktatója, annak első kinevezett vezetője, habilitált egyetemi docens. 2018-tól a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, valamint 2018–2022 között Magyarország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Koreai Köztársaságban és a KNDK-ban. 2022-ben a koreai Dankook University rektorától díszdoktori címet vehetett át a politikatudományok területén, valamint Szöul város polgármestere „Szöul díszpolgárának” választotta. Számos magyar és idegen nyelvű monográfia szerzője a koreai történelem és politika tárgykörében. 2023-ban megalapította a Károli Gáspár Református Egyetem Koreai Tanszékét, amelynek azóta vezetőjeként tevékenykedik.

Béla Háda, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Történész-politológus, a történelemtudományok doktora. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutató­intézetének kutatója. Szakterülete Dél- és Délkelet-Ázsia jelenkori történelme, valamint kül- és biztonságpolitikai folyamatai.

Levente Horváth, Neumann János Egyetem

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója, az Eur­asia online magazin főszerkesztője, az Eurázsia Szemle tudományos folyóirat felelős szerkesztője. Korábban sanghaji főkonzulként, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójaként támogatta a magyar–kínai kapcsolatokat, amiért Sanghaj város vezetése a külföldieknek járó legmagasabb díjjal, az Ezüst Magnólia-díjjal tüntette ki. A sanghaji Fudan Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait, majd a Pécsi Tudományegyetemen doktorált. Fő kutatási területe Kína, az eurázsiai koncepció és a világrendi átalakulás. A kínai geopolitikai gondolkodás című könyve 2022-ben jelent meg.

Péter Klemensits, Neumann János Egyetem

Történész, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa, 2022-től kutatásvezetője. A hadtudomány (2007) és a földtudományok (2021) doktora. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet­tudományi Kara Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének óraadó oktatója. Fő kutatási területei: Délkelet-Ázsia nemzetközi kapcsolatai, Kína 21. századi Új Tengeri Selyemút kezdeményezése, valamint a klasszikus geopolitikai elméletek; amely témákban számos publikációja látott napvilágot, miközben rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi konferenciáknak.

Bernadett Lehoczki, Budapesti Corvinus Egyetem

2009-ben védte meg PhD-disszertációját a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelyet Latin-Amerika és Kína kapcsolatairól írt. 2015 óta docensként dolgozik a BCE Nemzetközi Tanulmányok tanszékén, 2021 óta az angol nyelvű International Relations mesterszak szakfelelőse. Rendszeresen publikál magyar és angol nyelven a latin-amerikai országok regionális törekvéseiről és külkapcsolatairól. Az elmúlt időszakban érdeklődése a populizmus és a külpolitika összefüggéseire irányult, a latin-amerikai térség és Kelet-Közép-Európa viszonylatában.

Viktor Marsai, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

2008-ban diplomázott az ELTE BTK történelem–esztétika szakpárján, majd 2010-ben másoddiplomát szerzett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen biztonság- és védelempolitikából. A szomáliai államépítéssel foglalkozó disszertációját 2014 tavaszán védte meg. 2010–2011 között a Honvédelmi Minisztérium munkatársa. 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főállású munkatársa először tanársegédként, majd 2016-tól egyetemi adjunktusként, 2020-tól pedig habilitált egyetemi docensként. 2017 szeptemberétől a Migrációkutató Intézet részmunkaidős munkatársa, 2019 októberétől kutatási igazgatója, 2022-től igazgatója. Marsai Viktor fő kutatási területe az afrikai migrációs folyamatok vizsgálata, illetve az afrikai dzsihádista csoportok tevékenysége.

Péter Marton , Budapesti Corvinus Egyetem

A Budapesti Corvinus Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének oktatója és kutatója, a Society and Economy folyóirat szerkesztője és a Corvinus Egyetem Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok doktori programjának igazgatója. Kutatási területei közé tartozik a külpolitikai döntéshozatal tanulmányozása, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államokra. Közelmúltbeli publikációi között említhető a társszerkesztőként jegyzett Palgrave Encyclopaedia of Global Security Studies (Palgrave Macmillan, 2022).

Erzsébet N. Rózsa , Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos tanácsadója. Kutatási területe: a Közel-Kelet és Észak-Afrika társadalmi, politikai és biztonságpolitikai folyamatai. Számos hazai és külföldi egyetem oktatója, megbízott előadója. Publikációi között több könyv és könyvfejezet is szerepel, például Az arab tavasz. A Közel-Kelet átalakulása (Osiris, 2015); Az Iszlám Állam kalifátusa. Az átalakuló Közel-Kelet (szerző­társakkal – Osiris, 2016); Hagyomány és modernitás. Az iráni külpolitika kihívásai a 21. század elején (Ludovika, 2020).

András Rácz, Budapesti Corvinus Egyetem

Történész, politológus, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. 

Meszár Tárik, Budapesti Corvinus Egyetem

Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola arabisztika oktatási programjának végzős PhD-hallgatója. 2021 márciusától a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója, majd 2021 szeptemberétől a Mathias Corvinus Collegium PhD-programjának résztvevője, amelynek keretein belül a Migrációkutató Intézetben kutatja a Közel-Keleten, elsősorban Irakban és Egyiptomban élő etnikai és vallási kisebbségek helyzetét. Ezenfelül az arab nyelvvel és annak dialektusaival, valamint az arab világ nemzetközi kapcsolataival és a világgazdaságban betöltött szerepével is foglalkozik.

Márton Ugrósdy, Miniszterelnöki Kabinetiroda

A Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkára. 2015–2022 között a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) munka­társa, először kutatóként, majd stratégiai igazgatóhelyettesként, 2018-tól pedig négy éven át igazgatóként dolgozott a KKI kötelékében. 2009–2016 között a Kitekintő.hu vezető szerkesztője, 2009-ben ösztöndíjasként dolgozott a washingtoni Center for Strategic & International Studiesban. Politikatudományi diplomáját 2009-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, doktori fokozatát 2021-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte meg.

Péter Wagner , Károli Gáspár Református Egyetem

A Károli Gáspár Református Egyetem docense. Az elmúlt év­­tizedekben főleg a Közel-Kelet és Közép-Ázsia kül- és biztonságpolitikai kérdéseivel foglalkozott, doktori disszertációját az iszlám fundamentalizmus megjelenéséről írta Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, jelenleg az USA, a NATO és Magyarország afganisztáni szerepvállalásáról (2001–2021) ír könyvet. Az elmúlt években ezek mellett a transzatlanti biztonság és védelempolitika kérdéseivel is foglalkozott.

Alexandra Zoltai , Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének igazgatója és a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ Kína-elemzője. Doktori tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem geopolitikai PhD-programján végzi. Fő kutatási területei: Kína kül-, biztonság- és geopolitikája.

Átalakuló világrend: Az unipoláris pillanat vége?

Downloads

PDF

Published

2024.06.05 — Updated on 2025.05.05

Versions

Categories

Copyright (c) 2024 Ludovika

License

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Details about the available publication format: PDF

PDF

ISBN-13 (15)

978-963-653-087-7